Vissza
a kezdőlapraAz Egyesült Államok Külügyminisztériumának illetékes hivatala február 26-án hozta nyilvánosságra a 2000. év nemzetközi jelentését az emberi jogokról.Az emberi jogok 2000. évi jelentése a magyarországi médiáról A Magyarországra vonatkozó rész, ahhoz képest, hogy általánosságban mindent rendben találtak, elég hosszú. Egyes kérdésekkel túl részletesen foglalkozik, másokat elhanyagol. Már a bevezetőben megemlíti, hogy bár a piacgazdaság maradéktalanul működik és 6 % körülire csökkent a munkanélküliség, a lakosság 25 % szegénységben él; főleg a roma kisebbség. (A magyar romakérdést egyébként kiemelten és részletesen kezeli a jelentés.) "A kormány általában tiszteletben tartja az állampolgárok emberi jogait; bár egyes területeken voltak problémák." Itt kitér arra, hogy rendőrök erőszakot alkalmaztak romák és más nemzetiségűek ellen.
"Folytatódik az antiszemita és faji megkülönböztetés, de ebben az évben nem érkezett jelentés újabb támadásról." (A 2000. évről van szó.) A részletezésnél, a vallási kisebbségek címszó alatti első mondat így hangzik: "Az év elején az Európa Tanács Rasszizmus- és Intolerancia-ellenes Bizottsága kiadott egy jelentést, amiben néhány médiának, a Parlament egyes elemeinek és a társadalomnak a 'látens antiszemitizmusát' kritizálja." A továbbiakban 1999-es adatokat sorol fel: a szombathelyi zsidótemető szkinheadek általi meggyalázásáról; a "Protocols of the Elder of Zion" magyar kiadásáról és a MAZSIHISZ kritikájáról a holokauszt áldozatok hozzátartozóinak a 30000 forintos kárpótlását illetően.
A médiával kapcsolatban arról szól, hogy az 1998-ban hivatalba lépő kormány kinyilvánította azt a szándékát, hogy a médiában a "kiegyensúlyozásra" törekszik azért, hogy az általa képviselt konzervatív értékeknek és témáknak nagyobb publicitást szerezzen.
A jelentés készítői ráéreztek a média-téma érzékenységére ma Magyarországon, hisz a bevezetőben, mindjárt az első oldalon részletesen kitértek rá. Jó lett volna, ha elmélyültebb kutatásokat és felméréseket végeztek volna. A jelentés lényege az igazságtalanságok feltárása; itt pedig éppen torz információkkal és egyoldalúan támadja a kormány médiapolitikáját. "Két év kormányzás után a kormány felismerte, hogy a médiapiacon csak egy (bár befolyásos) játékos volt, ezért arra a következtetésre jutott, hogy felhagy a kiegyensúlyozásra való törekvéssel. Az állami rádiótól és televíziótól való számos újságíró elbocsátásának ellenére a kormánykoalíció bizonyos tagjai még mindig nyilvánosan hangoztatják, hogy ezeken a helyeken a liberális, az ellenzék felé hajló újságírók többségben vannak." "Bár az állami médiákban sugárzott bizonyos hírelemző programok gyakran biztosítanak fórumokat a jobboldal véleményének a kifejtésére, a fő hírműsorok nagymértékben politikailag semlegesek."
A 2000. év részletes jelentésében a továbbiakban, a magyar szólás- és sajtószabadság címszó alatt a következőket olvashatjuk: "Az alkotmány biztosítja a szólás- és sajtószabadságot, és a kormány a gyakorlatban ezt a jogot tiszteletben tartja. Azonban az év folyamán a FIDESZ vezette koalíciós kormány aktívan törekedett annak az ellensúlyozására, amit a hírkészítésben baloldali részrehajlásnak hisz, mégpedig úgy, hogy az állami tulajdonban levő média személyzeti döntéseibe avatkozott." Később így ír: "Az állami tulajdonban levő cégek és pénzügyi intézmények hirdetéseit a kormánypárti lapok kapták meg, amelyek amúgy is könnyebben hozzáférhetnek kormányforrásokhoz" .
Hol vannak a kormánypárti lapok tele hirdetésekkel? Hol vannak a kormánypárti lapok? Különben is: milyen sajtószabadság érvényesül ott, ahol a kormány a rádió személyzeti ügyeibe avatkozik és (mosópor)reklámokat helyez el a saját lapjaiban valamiféle haszon vagy pozíció reményében? A jelentésnek ez a része rendkívül ellentmondásos, csakúgy, mint maga a média helyzete ma Magyarországon. Erről azonban nemcsak a kormány tehet. Ezért nem lett volna szabad egyoldalú, bizonyítékok nélküli kijelentéseket elfogadniuk a jelentés összeállítóinak. Valószínű, a háttérben régi erők dolgoznak új köntösben - bár már az is olyan szégyenletesen agyonfoltozott. Információkat és kártyákat osztanak még mindig. Magyarország felemelkedését segítené ennek a kártékony tevékenységnek a leleplezése.
Niemetz Ágnes
NEW YORK