Vissza
a kezdőlapraELNÖK: Soron következik a konzuli védelemről szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/3929. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3929/1-5. számokon kapták kézhez.Megadom a szót Martonyi János külügyminiszter úrnak, a napirendi ajánlás szerint 15 perces időkeretben.
DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarország gazdaságilag és kulturálisan hagyományosan nyitott ország. Az országból a különböző történelmi időszakokban jelentős számban utaztak külföldre és vándoroltak ki, és a magyarok igen jelentős hányada él a határainkon kívül, a világ legkülönbözőbb országaiban. Emiatt a magyar állampolgárok és a magyarországi honosságú szervezetek ezer szállal kapcsolódnak külföldi országokhoz, személyekhez, szervezetekhez.
A rendszerváltozás, és ezzel összefüggésben az utazási szabadság kiteljesedése, valamint a nemzetközi gazdasági kapcsolatok kiszélesedése új lendületet adott ennek a folyamatnak, ugyanakkor megváltozott az állami feladatoknak a polgárok általi megítélése, teret nyert a szolgáltató állam gondolata. Az alkotmány 69. §-ának (3) bekezdése kimondja: minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodásának ideje alatt a Magyar Köztársaság védelmét élvezze. Ennek az alapvető állampolgári jognak a tartalmát, gyakorlásának feltételeit, a konzuli szolgálat eljárását jelenleg részben a magyar jogrendszerbe iktatott nemzetközi szerződések, mindenekelőtt az 1987. évi 13. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett, a konzuli kapcsolatokról szóló 1963. évi bécsi egyezmény, valamint 32 kétoldalú konzuli egyezmény, részben pedig alacsonyabb szintű belső jogszabályok, vagy akár jogszabálynak nem minősülő iránymutatások tartalmazzák - anélkül azonban, hogy a szabályozás egységes egészet alkotna.
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa az elmúlt években visszatérően foglalt úgy állást, hogy szükségesnek tartja az alkotmány 69. §-ának (3) bekezdésében foglalt alapvető jogról szóló törvény megalkotását.
A konzuli védelemről szóló törvény tervezetének elkészítéséhez lendületet adott az Európai Unió konzuli vívmányai átvételének igénye, bár a jogharmonizációnak nem elengedhetetlen feltétele a törvényi szintű kodifikáció, mivel az Unió tagállamainak a gyakorlata is különböző ebben a kérdésben.
A törvényjavaslat rendelkezik a konzuli szolgálatról mint a konzuli védelem ellátásának szervezeti keretéről. A nemzetközi jog szabályaival és az Európai Unió vívmányaival összhangban szabályozza a diplomáciai és konzuli képviseletek illetékességét, valamint más államok állampolgárainak védelmére, illetve a magyar állampolgároknak más államok külképviselete által nyújtott védelmére vonatkozó szabályokat.
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a konzuli védelmet nyújtó külképviseletek a fogadó állam hatóságainál, elsősorban a helyi hatóságoknál, kivételesen a központiaknál fellépnek a magyar állam, a magyar természetes és jogi személyek érdekeinek védelmére, a nemzetközi jog és a fogadó állam joga által megengedett keretek között. A konzuli tisztviselőnek az eset összes körülményére és a helyi viszonyokra tekintettel a védelemnyújtás legcélszerűbb módját kell választania.
A törvényjavaslat a konzuli védelemhez való jogot a magyar állampolgár számára biztosítja. A kettős vagy többes állampolgárok is jogosultak a magyar állam konzuli védelmére, azonban csak a másik állampolgárságuk szerinti államban, annak egyetértésével, az általa lehetővé tett mértékben kerülhet sor a védelem nyújtására. A törvényjavaslat a konzuli védelmet kiterjeszti a küldő állam honosságával rendelkező jogi személyekre is.
A törvényjavaslat meghatározza a konzuli védelem körébe tartozó eljárások alapvető szabályait. Rögzíti, hogy a konzuli szolgálat széles körben, mindenki számára hozzáférhető módon ad tanácsot és nyújt tájékoztatást az állampolgárok alapvető jogait és érdekeit érintő viszonyokról más országokban. Ha a magyar állampolgárt külföldön olyan szerencsétlenség éri, amelynek következtében a hazatéréshez szükséges okmányokat vagy anyagi eszközöket elveszti, vagy a hazatérés más feltétele hiányzik, a konzuli szolgálat a magyar állampolgárság és a személyi adatok igazolását követően részére segítséget, támogatást, tanácsot nyújt abból a célból, hogy mielőbbi hazatérését elősegítse.
Ha a konzuli szolgálat arról szerez tudomást, hogy magyar állampolgár súlyos sérüléssel járó balesetet szenvedett, vagy ilyen sérülést okozó bűncselekmény sértettjévé vált, illetve súlyos, sürgős ellátást igénylő betegségben szenved, a törvényjavaslat értelmében haladéktalanul tájékozódik arról, hogy az érintett számára megfelelő egészségügyi ellátást biztosítanak-e, valamint ellátja őt a jogérvényesítés leglényegesebb feltételeire vonatkozó felvilágosítással.
A magyar állampolgárok életét, testi épségét külföldön közvetlenül fenyegető eseményről a konzuli szolgálat minden lehetséges eszköz útján tájékoztatja a fogadó országban tartózkodó magyar állampolgárokat a helyzetről, és felkéri őket a folyamatos kapcsolattartásra. Kezdeményezi az evakuálásra vonatkozó döntés meghozatalát, és közreműködik annak végrehajtásában.
Ha a konzuli szolgálat bármilyen forrásból magyar állampolgár fogva tartásáról szerez tudomást, haladéktalanul kapcsolatba lép a fogva tartottal, és ha ő ezt igényli, ellátja tanáccsal, támogatja, vagy fellép érdekében a hatóságnál. A konzuli szolgálat folyamatosan figyelemmel kíséri a fogva tartás körülményeit, valamint az eljárásban a nemzetközi jogi szabályok, mindenekelőtt az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartását.
A magyar állampolgár külföldön történt elhalálozása esetén a konzuli tisztviselő beszerzi a szükséges hivatalos iratokat, segíti a temetés vagy halottszállítás megszervezését, megteszi az elhunyt után maradt, gondozásra szoruló kiskorú vagy egyéb okból cselekvőképességében korlátozott személy ellátásához és az elhunyt után külföldön maradt hagyaték biztosításához szükséges halaszthatatlan intézkedéseket, vagy ilyen intézkedések megtételét kezdeményezi.
A törvényjavaslat figyelemmel van arra, hogy a kiskorúak vagy a cselekvőképességükben korlátozott személyek konzuli védelme során tekintetbe kell venni, hogy helyzetük megítélésére, ügyeik önálló vitelére, illetve érdekeik védelmére koruknál vagy állapotuknál fogva kevésbé képesek. Ezt a hiányt a konzuli szolgálat tevékeny közreműködésével pótolja.
A távol lévő magyar állampolgár érdekeinek védelmében a törvényjavaslat biztosítja a konzuli tisztviselőnek azt a jogot, hogy a jogosult érdekében ideiglenes intézkedés meghozatalát kérje a fogadó állam hatóságaitól.
A törvényjavaslat szabályozza a konzul egyes közjegyzői feladatait, a konzuli okirat kiállítását és a tanúsítvány készítését.
A törvényjavaslat megerősíti a közjegyzőkről szóló törvény gyakorlatban bevált szabályát, hogy a konzuli tisztviselő okirat elkészítésénél és tanúsítvány kiállításánál a közjegyzői törvény szabályai szerint jár el.
A törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló törvénnyel összhangban szabályozza a külföldi közokiratnak a magyarországi felhasználás céljából történő felülhitelesítését. A törvény a nemzetközi jogi szabályoknak megfelelően rendelkezik arról is, hogy ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a külföldön felhasználásra kerülő magyar közokiratok felülhitelesítését a Külügyminisztérium végzi.
A törvényjavaslat adatvédelemmel és adatszolgáltatással kapcsolatos rendelkezései, összhangban a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvénnyel, azt tartják szem előtt, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezhet. Ettől való eltérést csak azokban az esetekben enged meg, amikor a magyar állampolgár nem képes a személyes adatokkal való rendelkezés jogát gyakorolni, illetve amikor az a magyar állam büntető igénye érvényesítése elősegítésének érdekében szükséges.
A konzuli védelemmel összefüggő eljárás jelentős részben más állam területén, a fogadó állam hatóságainak közreműködésével, gyakran az ügyféltől jelentős távolságban, sajátos szervezeti és kommunikációs lehetőségekkel folyik. A törvényjavaslat ezért e sajátosságok figyelembevételével szabályozza az államigazgatási eljárás általános szabályaitól való eltéréseket.
A törvényjavaslat jogharmonizációs záradéka felsorolja az Európai Közösségek keretében elfogadott azon határozatokat, amelyeket e törvényjavaslat megalkotása során a jogalkotó figyelembe vett, s amelyekkel a belső jog összhangját - az Európai Unió polgárai védelmének ellátására vonatkozó részletes végrehajtási szabályokkal együttesen - a konzuli védelem területén megteremti.
A törvényjavaslat a külügyminisztert hatalmazza fel a végrehajtásához szükséges rendeleteknek az érintett miniszterekkel együttesen vagy egyetértésben történő megalkotására. A törvényjavaslat kihirdetésétől a hatálybalépésig terjedő négy hónap elegendő ahhoz, hogy a konzuli szolgálat felkészüljön az alkalmazására, illetve, hogy az állampolgárok a legszélesebb körben megismerhessék a rendelkezéseit.
Az Európai Unió állampolgárainak konzuli védelmével kapcsolatos rendelkezések a Magyar Köztársaság európai uniós csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lépnek hatályba.
A Magyar Köztársaság konzuli hálózata, amely jelenleg 76 konzuli feladatot ellátó nagykövetséget és nagykövetségi hivatalt, 17 főkonzulátust és 143 tiszteletbeli konzuli képviseletet foglal magába, figyelembe véve a konzuli hálózat fejlesztésének jelenleg megvalósítás alatt álló programját is, alkalmas a törvényjavaslatban meghatározott feladatok teljesítésére.
A 2001-2002. évi költségvetésben a konzuli tevékenység gondos szervezése mellett biztosítottak a pénzügyi feltételek e feladatok teljesítéséhez.
Kérem a tisztelt Országgyűlést a konzuli védelemről szóló törvényjavaslat megvitatására és elfogadására.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! (Taps.)
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, az ajánlás szerint tíz-tízperces időkeretben. Elsőként megadom a szót Balla Mihálynak, a Fidesz-képviselőcsoport nevében felszólaló képviselő úrnak.
BALLA MIHÁLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az alkotmány 69. § (3) bekezdése szerint minden magyar állampolgár jogosult arra, hogy törvényes külföldi tartózkodása idején a Magyar Köztársaság védelmét élvezze. Ennek az alkotmányos kötelezettségnek tett eleget a kormány, amikor benyújtotta a konzuli védelemről szóló T/3929. számú törvényjavaslatát, mely törvényjavaslat végre összegzi a konzuli feladatokat, a feladatok végrehajtásának jogi kereteit, a külföldön tartózkodó magyar állampolgárok jogait, és egyben rendezi azokat a lehetőségeket, amelyek segítségére a magyar állampolgárok külföldön való tartózkodásuk során számíthatnak, ha bajba kerülnek. A javaslat bár első ránézésre jogtechnikainak tűnik, jóval több attól.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója üdvözli és támogatja a törvényjavaslatot, teszi ezt annál is inkább, mert a törvényjavaslat a magyar állampolgárok védelmét szolgálja a külföldi tartózkodásuk során. A rendszerváltozás és ezzel összefüggésben az utazási szabadság miatt a külföldre utazások száma nőtt, és a növekedés következtében többszörösére emelkedett az úgynevezett konzuli ügyek száma. Évente több mint 130 ezer esetben kellett vagy bajba jutott állampolgároknak segítségére lenni, vagy a közigazgatási eljárásban segédkezni, illetve többszörösére növekedtek a hagyatéki, örökösödési és az üzleti ügyekkel kapcsolatos konzuli feladatok.
Tehát nemcsak az állampolgárok védelmében született meg már a régen várt törvény, hanem a konzuli tevékenység szakmai feltételeit is rendezi a rendkívüli események során. Tehát fontos szakmai, jogi és feladatköri igényeket is összegez a javaslat.
A törvény értelmében konzuli védelemre jogosult magyar állampolgárok számíthatnak a segítségre, még akkor is, ha nincs konzuli képviselet, hanem nemzetközi egyezmények értelmében egy harmadik ország konzulja is elláthatja. A konzul ellátja a bajba jutott állampolgárok védelmét, segíti a hazajutásban, elvégzi az okmányok szükség szerinti újrakiállítását. A konzul segítséget nyújt, koordinálja az erőszakos cselekmények áldozatainak hazajutását, illetve a sürgős ellátást igénylő betegeknek ad segítséget. Jelzi és szükség esetén szervezi az állampolgárok evakuálását katasztrófa, háború vagy fegyveres összetűzés esetén.
A javaslat meghatározza a konzul feladatait a személyes szabadságukban külföldön korlátozott magyar állampolgárok védelme során. Segíti a halálesetkor az elhunyt hazajutását, a családtagok, hozzátartozók ügyintézését. Diplomáciai felülhitelesítést, fordítást készíthet, a fordítások helyességét igazolhatja. Rendezi a konzuli feladatok ellátásához szükséges jogi, adatvédelmi és adatszolgáltatási lehetőségeket.
A Fidesz-frakció támogatja a Külügyminisztérium munkáját segítő törvényjavaslatot is, az ebben szereplő feladatok és jogok összhangban állnak az európai uniós vívmányokkal, bár az egyes tagországok gyakorlata különböző, mivel a jogharmonizációnak nem alapfeltétele a törvényi szintű kodifikáció, de az átlátható eljárás lehetőségeit teremti meg a javaslat azzal, hogy a nemzetközi normákhoz igazodik.
A törvény a konzuli védelem mellett nem érinti a konzuli közigazgatási feladatokat, mint útlevél-, idegenrendészeti, vám- vagy eljárási feladatok, részben azért is, mert nem erről szól a törvény.
Tisztelt Ház! A hagyományos diplomáciai és külgazdasági feladatok mellett folyamatosan bővülő igényeket elégít ki a konzuli érdekvédelem és a vízumrendészeti tevékenység. Az elmúlt években kiépült az a konzuli, főkonzuli, tiszteletbeli konzuli rendszer, amely garanciája lehet a törvény gyakorlati megvalósításának.
A külügyi bizottság múlt heti ülésén a jelenlévők egyhangúlag támogatták a törvény általános vitára való bocsátását, ellenvélemény nélkül, így remélhető, hogy a tisztelt Ház továbbra is támogatni fogja a törvényjavaslatot, annak részletes vitára való bocsátását és annak törvényi megszavazását.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
ELNÖK: Megadom a szót Bársony Andrásnak, az MSZP-képviselőcsoport nevében felszólaló képviselő úrnak.
BÁRSONY ANDRÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A konzuli védelemről szóló törvény egy olyan, hallatlan igényességgel kidolgozott szakmai javaslat, amellyel ritkán találkozni e Ház falain belül. Úgy gondolom - ebben teljes mértékben osztom az előttem szóló képviselőtársaim álláspontját -, hogy ez a törvény alapvetően elősegíti az állampolgárok jogkövető magatartását, hozzásegíti az állampolgárokat ahhoz, hogy kihasználják azokat a lehetőségeket, amelyeket a Magyar Köztársaság alkotmánya és most már egy egységes szerkezetbe foglalt, konzuli védelemről szóló törvény számukra biztosít.
Teljesen világos, hogy ez a törvény egyrészt keretbe foglalja azokat a jogokat, lehetőségeket és kötelezettségeket, amelyek eddig is léteztek. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy a törvény hatályba léptetése és működése során számolni kell olyan új helyzetekkel, amelyeket éppen maga a törvény elfogadása fog keletkeztetni. Az állampolgárok jogkövető magatartásának ugyanis az elmúlt 10-11 évben van egy általánosan összefoglalható tapasztalata. Minél egyszerűbbek, minél világosabbak az állampolgár számára jogokat és kötelezettségeket megfogalmazó törvények, annál könnyebben tudnak az állampolgárok ezekkel élni, annál könnyebben férnek hozzá a törvény biztosította jogorvoslati lehetőségekhez, és nyilvánvaló, hogy például a jogorvoslatot elősegítő ügyvédi szervezetek és ügyvédi kar is annál könnyebben tud az üggyel mit kezdeni.
Ez pedig azt jelenti, hogy az ügyek száma vélhetően - elsősorban a jogi eljárást érintő ügyek száma - meg fog szaporodni. Nem egyszerűen arról van szó, hogy a konzuli védelemről szóló törvény kapcsán az eddigiekhez képest hihetetlen mértékben megnövekedő esetekkel kell számolni, már ami a határainkon kívül történik állampolgárainkkal, hanem arról van szó, hogy egy egységes szerkezetbe foglalt törvény világossá teszi az állampolgár számára, nemcsak akkor, amikor az események bekövetkeznek, hanem amikor ők saját maguk útjaikra felkészülnek, már előzetesen tudják azt, hogy milyen lehetőségeik vannak.
Ezek a lehetőségek egy egységes szerkezetbe foglalt törvény esetében sokkal frappánsabban jelennek meg az állampolgár számára, mint a korábbi szituációban. Ez azt is jelenti, hogy nagyobb felelősség hárul a konzuli hálózatra, amely eddig is lehetőségei felső határán igyekezett kielégíteni az igényeket, eleget tenni kötelezettségének, és amelyre ezek után - az előbb elmondottak alapján, de más területekről is felhozható példák alapján - bizonyíthatóan többletfeladatok fognak hárulni.
Tudunk olyan esetekről, és úgy gondolom, hogy a Külügyminisztérium még sokkal több olyan esetről tud, amikor az állampolgárok számára biztosított védelem későn érkezett, egyszerűen azért, mert az állampolgár maga nem feltétlenül volt tudatában annak, hogy ilyen védelemre ő igényt tarthat egy-egy országban, ahol valamilyen esemény vele kapcsolatban bekövetkezett.
Egy egységes szerkezetbe foglalt törvény lehetővé teszi azt, hogy az állampolgár jobban megismerkedjen a jogaival és a lehetőségeivel. Következésképpen anélkül, hogy az ügyek száma de facto szaporodna, a konzuli ügyek, a konzulhoz való fordulás nagy valószínűséggel sokkal több esetben fog bekövetkezni, mint az bekövetkezett eddig. Ennek pedig - és itt elérkezünk tulajdonképpen egyetlenegy ponthoz, amely ebben az egész folyamatban egy kicsit bizonytalannak tűnik - anyagi konzekvenciái vannak.
Úgy véljük, hogy a 2001-2002. évekre elfogadott költségvetésben nem számoltunk azzal a lehetőséggel, hogy egy ilyen törvény bevezetése következtében, anélkül, hogy az események száma ténylegesen bővülne, mégis az események kapcsán a konzuli védelmet igénybe vevők száma növekedhet. Ez pedig többletköltséggel jár. Nem egyszerűen azzal, hogy a konzulnak megnövekszik a munkaideje, ezért valamifajta kompenzációt kéne a számára biztosítani, hanem elsősorban olyan országokban, ahol a konzuli ellátás meglehetősen nagy területeket érint, ott várhatóan jelentősen megnövekedhetnek a konzuli és ezzel kapcsolatban az egész külképviselet dologi költségei, utazási költsége és egyéb költségei; úgy gondolom, úgy érzékeljük, és a költségvetés külügyminisztériumi fejezetének elemzése során ez odáig vitt bennünket, hogy ennek a fedezete, valamifajta növekvő kiadási fedezete nem jelent meg a költségvetésben.
Ha igaz az, amiről egyébként úgy gondolom, nem érdemes vitát kezdeni, mert a Külügyminisztérium képviselői a feltett kérdésekre ezt egyértelműen megerősítették, hogy a konzuli szolgálat valahol a tartalékai végső határáig kifeszítve dolgozik, amely nagyon nagy elismerést vált ki mindazokból, akik ezt a szolgálatot igénybe veszik, akkor igaz az is, hogy egy esetlegesen megnövekedő teher ezt az anyagi keretet már föl fogja feszíteni. Meggyőződésünk szerint nagyon nagy baj volna, ha a konzuli szolgálat megnövekedő költségei a külképviseletek más területéről vonnának el költségeket. Ez az egyik, és úgy gondolom, hogy erre akár a törvényjavaslat vitája során, akár pedig a későbbiekben, a végrehajtás során nem egyszerűen választ kell adni, mert nem a válasz a kérdés, hanem annak a megnyugtató helyzetnek az elérése, hogy tudniillik egy megnövekedő tevékenység, megnövekedő igények mellett is képes lesz ezt a feladatot a Külügyminisztérium konzuli szolgálata ellátni.
Mi bízunk benne, hogy így lesz, ezért úgy gondolom, hogy ez a kérdésfeltevés, amely ebben az állításban elhangzik, nem egyfajta negatív kritikaként fogalmazódik meg részünkről, hanem egy olyan észrevételként, amely a magyar állampolgárok érdekeit szolgálja, és amely egyúttal a konzuli szolgálatban dolgozók érdekeit is szolgálja, mert úgy gondoljuk, hogy az itt dolgozó diplomaták, köztisztviselők teljesítőképessége is véges.
Szeretnék még egy megjegyzést tenni, tulajdonképpen ez is összefüggésben van ezzel. Néhány országban, elsősorban és érthetően nem európai országban a konzuli hálózatunk meglehetősen foghíjas. Foghíjasabbá vált az elmúlt években azáltal, hogy néhány olyan konzulátust is becsukni kényszerültünk, egyébként nem kritizálható anyagi meggondolásokból, amelyek távol estek az adott ország fővárosától, ahol egyébként a konzuli szolgálat továbbra is működik. Ez kétszeresen aláhúzza az előbb elmondottakat, és olyan országokról van szó sajátos módon, amelyek irányába a magyar turisták egyre fokozódó érdeklődéssel fordulnak. Ahová pedig egyre több magyar turista látogat el, a tapasztalat az, hogy ott egyre több ügy van.
Meggyőződésem szerint ez a probléma, bár tipikusan nem Európában előkerülő probléma, de az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy idegenforgalmi csúcsidőben az európai országokban is hihetetlen nyomás, és esetenként szinte megoldhatatlan feladatmennyiség elé kerülnek konzuljaink. Utalok csak a tavalyi görögországi problémákra, arra az egyébként mindenki számára teljesen nyilvánvaló problémára, hogy Görögország, a görög szigetek jelentős része meglehetősen komoly kihívások elé állítja a konzuli szolgálatot, ahol a konzuli szolgálat költségeihez mérten hihetetlen költséggel tud csak egyik helyről a másikra a konzuli szolgálat egyik vagy másik képviselője eljutni.
Meggyőződésünk tehát, hogy miközben a Magyar Szocialista Párt teljes egyetértéséről biztosítja a Külügyminisztériumot és a kormányt e törvényjavaslat támogatásában, e területen, az anyagi és technikai ellátás területén a konzuli szolgálat feltételeit javítani kell.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
B.Ágnes