ELNÖK: Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varga László képviselő úr, a Fidesz képviselője: "A zámolyi romák menekültügye" címmel. Megadom a szót, ötperces időkeretben.

DR. VARGA LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz-Magyar Polgári Párt és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség nevében szólalok fel.

A külföldre távozott zámolyi romák ügyével úgy a hazai, mint a nemzetközi sajtó, rádiók bőségesen foglalkoztak. A francia menekültügyi hatóságtól csak annyit tudtunk, hogy menekültjogot kaptak. Ez a rövid értesítés több meglepetést ad számunkra. Igaz, hogy a genfi egyezmény szerint joguk van meggátolni a további értesítéseket, ugyanakkor meglepődünk, hogy Európában lehetnek olyan demokratikus kormányok, amelyek a másik demokratikus kormányt nem értesítik. A NATO-ban együtt vagyunk, hamarosan az Európai Unióban is - remélem -, ugyanakkor a globalizált világnak az a jellege, hogy egymáshoz közelebb kerülünk, egymást értesítjük, együttműködünk kulturálisan, gazdaságilag, rendészeti alapon. Egyszerűen mindezek megszűnnek, mert a francia menekültügyi hatóság egy mondatban elintézi az ügyet. Nem tudjuk, mi van pontosan mögötte.

Egyet biztosan tudok, hogy nem kaptak politikai menedékjogot. Ugyanis a nemzetközi gyakorlat szerint politikai menedékjogot csak azok kaphatnak, akik hitelt érdemlően igazolják, hogy hazatérésük esetén politikai üldözésnek vannak kitéve. Ez lehetetlen, Magyarországon hála istennek nincs politikai üldözés, nincsenek politikai perek és nincsenek politikai foglyok. Még azokat sem vonják felelősségre, akik kiszolgálták a Szovjetuniót vagy a durva Magyar Kommunista Pártot a haza és az emberiség kárára.

De ezentúl világos, hogy gondolkoznunk kell azon, milyen jogon kaphattak. Ilyen lehet a társadalmonkívüliség, a munkanélküliség, a szegénység, amelyek lényegében humánus szempontok, és ha a francia hatóságok, a menekültügyi hatóság megnyitja kapuit ezen alapon az összes európai, hasonló helyzetben lévő előtt, akkor nem kifogásolhatjuk, hogy a kurdoknak az ezrei vagy százezrei mennek majd Franciaországba, s kíváncsi vagyok, hogy hasonló alapon kapnak-e menekültjogot. Tehát felmerül a kérdés, hogy itt valami különleges ok lehet, hogy ilyen különleges okokkal és lényegében nagy propagandával kaptak a zámolyi romák menekültjogot.

A másik kérdés, ami felmerül ezzel kapcsolatban, az az, hogy Magyarországon a cigányság helyzete kétségtelenül megoldásra vár.

Ez nem könnyű, évszázados probléma. Ezt a kérdést csak három tényező közös együttmunkálásával lehet megoldani: a kormány intézkedéseivel, a társadalom közreműködésével, s a romák, a cigányság akaratával - együttműködni a kormány intézkedéseivel és a társadalommal.

Úgy érzem, a kormány az elmúlt években sokkal több intézkedést tett, mint előtte az elmúlt fél évszázadban, arra vonatkozóan, hogy a roma ifjúság tanuljon, legyenek munkaalkalmaik, és szociális segélyt is kapjanak. A társadalom közreműködésével nem dicsekedhetünk. Legyünk őszinték, idegenkedés van, és nehéz a bizonyos fokú együttműködés, de a romák akaratában is ugyancsak gyengeség mutatkozik, hogy a fiatalság valóban olyan mértékben tanulna, hogy az esélyegyenlőség alapján érvényesülne. Nem akarok külföldi példákat felhozni, mert azt szoktam mondani, hogy minden országban más a helyzet, de az Egyesült Államokban a feketék kérdésének a megoldása száz éve folyik, és még mindig nem teljesen oldódott meg, de természetesen elég jól halad. Amikor az egyetemet végeztem Amerikában, már voltak fekete diákok - ma ügyvédek, orvosok, arisztokrácia van. De New York városában ma kevesebb fekete férfit látok fehér hölggyel, vagy fekete hölgyet fehér férfival, mint 50 évvel ezelőtt. Nagyon nehéz az integráció, de az egyenlő esélyekre vonatkozó fejlődés mégis megindult.

Úgy érzem, hogy ebben a kérdésben mindnyájunknak együtt kell működnünk, mert ez közös érdekünk, de annak a negyven személynek, magyar polgárnak a levele a francia kormányhoz, illetve a menekültügyi hatósághoz, amit mámoros lelkesedésben írtak, mert egypár család menekültjogot kapott, ezt azért nem tartom helyesnek, mert ha valakinek ebben a kérdésben bármilyen igénye van, azt csinálja idehaza, s mondja el a bírálatát itthon, és amit csak tehet ezen a téren, azt tegye meg. Lehet, hogy tájékozatlan vagyok, de nem tudom, a negyven író közül ki működött közre a romák helyzetének a segítésében. És csak odakint, csak a magyar kormány tekintélyét rontani, úgy érzem, ez nem tartozik a közéleti etikához, és úgy érzem, mind a (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) negyven aláíró a közéleti etikából - befejezem - szegénységi bizonyítványt kapott.

Arra kérem az Országgyűlést, segítsük a társadalom együttműködésével, a kormány segítségével és a romák akarásával a megoldást.

Köszönöm. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: A kormány nevében Hende Csaba államtitkár úr kíván reagálni az elhangzottakra.

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kezdjük a francia menekültügyi hatóság döntésével.

Az valóban úgy van, ahogy a képviselő úr elmondta, az OFPRA nevű francia hivatal a döntése indokait nem közli, sőt a helyt adó határozatok egyáltalán nem is tartalmaznak indokolást, míg az elutasító határozatok igen. Ám a kibocsátó országgal ezt sem ismertetik meg. Ebből következően valóban egyfajta árnyékbokszolást folytatunk, mert nem tudjuk azokat az indokokat, amelyek a néhány pozitív döntés okát képezhetik.

Őszintén szólva, nem értjük ezeket a döntéseket, hiszen kétségtelenül nem jó ma Magyarországon romának lenni, nagyon hosszú ideje nem jó. Félek, hogy hosszú út áll még előttünk addig, amíg a romák teljes társadalmi integrációját el nem érjük. De azt állítani, hogy Magyarországon üldöztetésnek lennének kitéve a roma honfitársaink, ez erős túlzásnak tűnik.

A zámolyi családok történetét, az elmúlt esztendőben velük történteket áttekintve, az ő konkrét ügyükben sem találok, bármennyire kutatom, semmiféle, az üldöztetésre, annak a megállapítására alapot nyújtó tényt, körülményt. Éppen ellenkezőleg: a zámolyi romák, önkényesen elfoglalt és vihar során megsemmisült, életveszélyessé vált, majd az önkormányzat által hatósági engedély alapján lebontott házaik helyett kizárólag az állami költségvetésből finanszírozott és felépített, olyan új otthonokat kaptak, amelyek összehasonlíthatatlanul jobb minőségűek voltak, mint azok a lakások, amelyeket ők a mondott körülmények között elveszítettek.

A francia jogrend háromféle menekültstátust ismer. Az egyik a genfi konvención alapuló úgynevezett egyezményes menekülti státus; a másik az alkotmányos menekülti státus; a harmadik pedig a területi menekülti státus. Ilyen értelemben politikai menedékjogról valóban nincsen szó a francia belső jogban.

Az egyezményes menekülti státus elnyeréséhez, mely tehát a genfi menekültügyi egyezményen alapul, azt kell nagyjából - tartalmilag, és nem szó szerint idézve - bizonyítania a menekülti státust, menedékjogot kérelmező személynek, hogy őt a hazájában üldöztetés érte - nem feltétlenül politikai üldöztetés, képviselő úr -, illetve hogy megalapozott félelme van attól, hogy ha visszatérne a hazájába, üldöztetésben lenne része. A genfi jog gyakorlata azt írja elő, hogy ennek az üldöztetésnek elsősorban az állami szervek részéről kell megnyilvánulnia. Erről nyilvánvalóan nem lehet szó. Komoly ember nem állíthatja, hogy a Magyar Köztársaság üldözné bármelyik állampolgárát is.

Egy másik eset pedig arról szól, amikor mások, szervezett vagy kevésbé szervezett csoportok vagy egyének fejtik ki az üldözést megvalósító magatartást, ám az állam ezzel szemben nem nyújtja a tőle elvárható védelmet. Sok problémája van a Magyar Köztársaságnak, azt azonban, hogy az állami szervezetrendszer ne működne, s hogy ne volnának igénybe vehető jogorvoslati eszközök és fórumok, nem lehet mondani. Egy észak-magyarországi bíróság három nappal ezelőtt hozott egy újabb ítéletet olyan ügyben, amikor egy vendéglős nem engedett be romákat a diszkójába. Ezek a roma fiatalok pert indítottak, ezt a pert megnyerték, és a magyar bíróság 200 ezer forint pénzbüntetésre ítélte ezt a vendéglőtulajdonost. Tehát igenis (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) van jogrend, működnek az állami szervek, s biztosítják az elvárható védelmet.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

B.Ágnes

Vissza a kezdőlapra