ELNÖK: Soron következik a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben szabályozott elbirtoklási határidő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést T/3845. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3845/1-4. számokon kapták kézhez.

Megadom a szót Hende Csaba államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, a napirendi ajánlás szerinti 15 perces időkeretben.

DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kis terjedelmű, de annál nagyobb jelentőségű törvényjavaslat fekszik most a tisztelt Ház előtt. A javaslat célja az ingatlanok elbirtoklási idejének 10 évről 15 évre emelése, az egyéb dolgok 10 éves elbirtoklási idejének változatlanul hagyása mellett.

A rendszerváltoztatás óta eltelt évtized alatt alapjaiban változtak meg a tulajdoni viszonyok. Gondoljunk akár az állami vállalatok gazdasági társasággá való átalakulására, a privatizációs folyamatokra, a bérlakások magánkézbe kerülésére, az állami gazdaságok részvénytársasággá alakulására vagy akár a kárpótlásra és az ezzel együtt járó, a birtokviszonyok gyökeres módosulását jelentő folyamatokra.

A megváltozott viszonyokhoz a jogalkotásnak és a jogalkalmazásnak egyaránt igazodnia kell. Ez azonban néha a vártnál, az előre látottnál hosszabb időt igényel. Különösen nehéz az ingatlan-nyilvántartásban pótolni az elmúlt évtizedek hiányosságait, ugyanakkor követni a gyorsuló és tömeges változásokat is.

Ilyen körülmények között a magántulajdonra épülő társadalmi-gazdasági viszonyok megszilárdítása érdekében alapvető fontosságú a tulajdonjog védelmének erősítése. Ennek egyik, de csak egyik eszköze az elbirtoklás esetköreinek szűkítése. Az elbirtoklás törvényjavaslat szerinti megnehezítése fokozottabban védi a mindenkori tulajdonost, ugyanakkor ingatlan esetében, hosszabb határidővel változatlanul lehetővé teszi, hogy megszerezze a dolog tulajdonjogát az, aki azt sajátjaként és megszakítás nélkül birtokolja.

Különös jelentőséggel bír ez a kérdés, tisztelt Ház, az állami tulajdon elbirtoklása során. A polgári törvénykönyv 1991. évi módosítása ugyanis lehetővé tette az állami tulajdon elbirtoklását, amelyet a korábbi szabályozás nem engedett meg. Az állammal szembeni elbirtoklás legkorábban 2001. június 9-én következhet be.

Ugyan 1991-98 között megkezdődött az állami tulajdon felleltározása, de az államtól történő elbirtoklást megszakító intézkedésekre a fentebb már említett folyamatok miatt sem kerülhetett sor teljeskörűen. A társadalmi tulajdon lebontása közepette az ingatlan-nyilvántartás közismerten elmarasztalható állapota mellett az elmúlt tíz év tehát nem volt elegendő arra, hogy az állam tulajdonában maradó vagyon rendezése mindenre kiterjedően megtörténjék.

Az ingatlanok elbirtoklási idejének felemelése azonban nemcsak az állami tulajdont érinti, hanem valamennyi tulajdonos számára további védelmet jelent, éppen a tulajdonviszonyok gyors és tömeges változásának időszakában. Az említett gazdasági-társadalmi folyamatok konkrétan az ingatlanok elbirtoklási idejének növelését indokolják, így a törvényjavaslat nem változtatna az egyéb dolgok tízéves elbirtoklási idején.

Tisztelt Ház! Ez a különbségtétel régi magánjogunkban is létezett, és egyben az Európai Unió tagállamaiban követett szabályozási gyakorlatnak is megfelel. A polgári törvénykönyvünkhöz hasonlóan germán jogfejlődésen alapuló német, osztrák és svájci polgári törvénykönyvek az ingóságoknál háromtól tízéves elbirtoklási időket írnak elő, míg az ingatlanoknál a hosszabb, jelesül a harmincéves elbirtoklási időtartam az általános. Így a törvényjavaslat e szabályozási trendet követi, amikor ingatlanok vonatkozásában tizenöt évet követel meg, míg az egyéb dolgok elbirtoklási ideje, mint említettem, változatlanul tíz év marad.

Felvethető lenne a kérdés, miért nem harmincéves elbirtoklási határidőt állapítunk meg az ingatlanokra nézve. Ennek okai, tisztelt Országgyűlés, az elbirtoklás megszakadásának jogi szabályozásában találhatók. A fentebb említett uniós tagállamoknál ugyanis a hosszabb, tipikusan harmincéves elbirtoklási időhöz az elbirtoklás megszakadását nehezítő szabályozás kapcsolódik. A jelenlegi tízéves elbirtoklási idő mellett viszont a hatályos magyar Ptk. viszonylag tág körben, és elég egyszerűen - tehát formakényszer nélkül, akár egy egyszerű írásbeli felszólítással is - lehetővé teszi az elbirtoklás megszakítását a tulajdonos oldaláról és részéről. Minderre tekintettel az elbirtoklási idő kisebb mértékű, tíz évről tizenöt évre történő felemelése mellett jelenleg nem szükséges módosítani a kapcsolódó szabályozást, már ami a megszakítást illeti.

A tulajdonosok védelme, a tulajdoni viszonyok megszilárdítása érdekében kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen.

Köszönöm szépen.

Vissza a kezdőlapra