Parlamentből - röviden

         Napirenden volt:

Lezárták:

MFB:

ELNÖK:Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést T/3746. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/3746/1-2-3. számokon kapták kézhez.

Megadom a szót Tállai András államtitkár úrnak, a napirendi ajánlás szerint 20 perces időtartamban.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Minden országban, így Magyarországon is szükség van egy olyan intézményre, amely a nemzetgazdaság előtt álló és állami részvételt is igénylő fejlesztési, beruházási feladatokat lát el, tevékenységét a köz érdekében és elsősorban nem haszonszerzés céljából folytatja. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos különleges fejlesztési igények és forráskezelési feladatok végrehajtása érdekében indokolt az Országgyűlés által 1996-ban a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt. jogutódjaként létrehozott Magyar Fejlesztési Bank Rt.-re vonatkozó, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben lévő szabályozórendszer felülvizsgálata és külön törvénybe foglalása.

Az MFB Rt. tevékenységét eddig is a közérdek szolgálata jellemezte, a feladatai körében végzett pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetőleg kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységét elsősorban nem haszonszerzés céljából, hanem a nemzetgazdasági célkitűzések megvalósítása érdekében végzi. Az MFB Rt. az állam gazdaság- és fejlesztéspolitikai célkitűzései megvalósításának az eszköze. Az MFB Rt. részt vesz a gazdaság versenyképességét javító infrastrukturális fejlesztésekben, a hazai vállalkozások finanszírozásában.

Az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat elfogadásával a jogalkotó komplex egésszé teheti a hitelintézetekre vonatkozó szabályzásnak azon rendszerét, amely szerint a szakosított hitelintézetekről külön törvény rendelkezik. Az MFB Rt. nemzeti és nemzetközi társintézetek, fejlesztési bankok által nyújtott jelentős forrásokat használ fel, ezért a bemutatott elméleti indokok mellett a külön törvényi szabályozás gyakorlati indoka, hogy az önálló, a korábbinál részletesebb rendelkezéseket tartalmazó törvényi szabályozás által az MFB Rt. a nemzetközi pénzpiacon kellő súllyal, világos, könnyen áttekinthető státussal jelenhessen meg, ennek nyomán az MFB Rt.-vel szembeni üzleti bizalom növekedjék.

A törvényjavaslat megteremti az MFB Rt. számára azt a szabályozási környezetet, amely lehetővé teszi, hogy a fejlesztési célkitűzések megvalósításának aktív és kezdeményező szereplőjeként hozzájáruljon a kiegyensúlyozott gazdasági növekedéshez. Az MFB Rt. a magyar bankrendszeren belül speciális szerepet tölt be: az állam tartós tulajdonában lévő fejlesztési bankként elsősorban a nagy infrastrukturális beruházások finanszírozásában, illetőleg egyes projektek kereskedelmi bankokon keresztül történő refinanszírozásában tölti be meghatározó szerepét.

A törvényjavaslat meghatározza az MFB Rt. gazdaságpolitikai elvárásoknak megfelelő feladatait, ezekhez igazodóan szélesíti a mozgásterét, forrásbevonási lehetőségeit, rugalmasabbá teszi a kockázatvállalás mértékét. A működéshez fűződő államérdekre tekintettel a törvényjavaslat tartalmazza az MFB Rt. szervezetére és működésére vonatkozó, az általánostól eltérő szabályokat és garanciális elemeket is.

Az alkotmányossági és versenysemlegességi követelményekre tekintettel a törvényjavaslat rögzíti, hogy az MFB Rt. a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységet kizárólag a feladataihoz közvetlenül kapcsolódóan végezheti. E tevékenységi körök a pénzforgalmi számlavezetés kivételével a hatályos szabályozásban is szerepelnek.

A törvényjavaslat elkészítésekor áttekintettük az MFB Rt. helyzetét, a magyar gazdaságban és a bankrendszerben elfoglalt helyét és a szabályozás várható hatását. Az MFB Rt. pénz- és tőkepiaci részesedése a számítások szerint nem éri el a 3 százalékot, s a törvényjavaslat elfogadása sem hoz olyan változást, amely a jelenlegi helyzethez képest módosítaná az MFB Rt. piaci pozícióját.

A szabályozásból származó előnyöket és hátrányokat összhatásukban vettük figyelembe. A prudenciális szabályok tekintetében megállapított korlátok mértékéből származó esetleges előnyt az azonos körben jelentkező hátrányok, mint a tevékenységek korlátozottsága és a nem profitorientált működés kellően ellensúlyozzák. A korlátok mértékéből származó előnyök egy speciális, közérdekű pénzügyi szerepkör hátrányainak kiegyenlítését szolgálják. A szabályozás semmiképpen nem eredményez negatív diszkriminációt a többi hitelintézettel szemben, mivel az MFB Rt. egy speciális, állami feladatokat ellátó, szakosított hitelintézet.

Az európai uniós csatlakozási tárgyalások során a kormány az Eximbank Rt. mellett kérte az MFB Rt. mint szakosított hitelintézet kivételi listára helyezését az Európai Unió banki irányelvei alól. A kivételi listára kerülés a gyakorlatban a közösségi prudenciális előírások alóli felmentést jelenti. A tárgyalások során az Európai Unió jelezte, hogy milyen szempontok alapján dönt a kivételi listára kerülés engedélyezéséről, amelyek az alábbiak:

A szakosított hitelintézet nem végez határon átnyúló tevékenységet, illetőleg a külföldön végzett tevékenysége során nem támaszt versenyt a külföldi partnerekkel szemben. A szakosított hitelintézet nem vagy csak kismértékben versenyez más hitelintézetekkel. A szakosított hitelintézet korlátozott körben és meghatározott területen fejti ki tevékenységét. A szakosított hitelintézet külön jogszabály alapján és/vagy külön felügyelet alatt működik. A szakosított hitelintézet jellemzően állami tulajdonban van.

Az EU képviselői a tárgyalások során jelezték, hogy a felsorolt kritériumoknak való megfelelés jelentős mértékben elősegíti a kérés pozitív elbírálását. Az Európai Bizottság 2000. november 13-án bocsátotta ki e témában az úgynevezett közös álláspontot, amellyel elfogadta a Magyar Fejlesztési Bank Rt. kivételi listára helyezését. Az önök elé terjesztett törvényjavaslat elfogadása megerősítené a szakosított hitelintézet kivételi listára helyezésének megalapozottságát, és mivel a szabályozás a többi kritériumot nem sérti, így az EU-konformnak tekinthető. (Keller László: Szerintetek!)

A törvényjavaslat szerint az MFB Rt. egyszemélyes, zártkörű részvénytársaság formájában működő szakosított hitelintézet, részvényei névre szólóak, forgalomképtelenek, és 100 százalékban a magyar állam tulajdonában vannak. A törvényjavaslat az MFB Rt. jegyzett tőkéjét a jelenlegi 47 milliárd 980 millió forintról 2001. június 30-áig 60 milliárd forintra javasolja felemelni, amelynek forrása a Magyar Köztársaság 2001. évi és 2002. évi költségvetéséről szóló törvényben biztosítva van.

(9.10)

A törvényjavaslat meghatározza az MFB Rt. számára az állam gazdaságpolitikai elvárásaihoz kapcsolódó feladatait és a feladatok ellátása érdekében végezhető tevékenységek körét.

A törvényjavaslat részletezi az MFB Rt.-nek a költségvetéshez fűződő kapcsolatait. Annak érdekében, hogy közérdekű feladatainak ellátásához a bank a legkedvezőbb feltételekkel jusson forrásokhoz, a kormány a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Rt. által forrásszerzés céljából külföldről és belföldről felvett hitelekből, valamint kötvénykibocsátásból eredő fizetési kötelezettség teljesítéséért, továbbá a kormány megbízásából harmadik fél javára vállalt készfizető kezességből és bankgaranciából származó kötelezettségek teljesítéséért.

Az éves költségvetési törvény elfogadása során az Országgyűlés határozza meg az MFB Rt. által forrásszerzés céljából külföldről és belföldről felvehető hitelek, valamint a kibocsátott kötvény együttes állományának felső határát, illetve a kormány megbízásából az MFB Rt. által a költségvetés terhére harmadik fél javára vállalható készfizető kezesség és bankgarancia-ügyletek állományának felső határát.

Az MFB Rt. az állam gazdaságpolitikai célkitűzéseivel összhangban nemzetgazdasági szinten is meghatározó jelentőségű beruházások finanszírozójaként lép fel. A stratégiai feladatok ellátása érdekében olyan jelentős kockázati koncentráció integrálódik, melynek következtében a hitelintézeteknél meghatározott prudenciális szabályoktól eltérően, speciális szabályozórendszer kidolgozására volt szükség. A törvényjavaslatban megfogalmazott szabályok csak az indokolt és szükséges mérték tekintetében térnek el a hitelintézetek prudenciális szabályaitól.

Az MFB Rt. tevékenységét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, a társaság felügyelőbizottsága, a tulajdonosi jogok gyakorlója, illetve az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal is ellenőrzi. A rendelkezésre álló saját források folyamatos bővítése érdekében az éves eredményt kizárólag a tőketartalék növelésére lehet fordítani.

Az MFB Rt. egyszemélyes részvénytársaság, ahol a közgyűlés jogait a magyar állam nevében a kormány által kijelölt miniszter gyakorolja. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója nevezi ki öt évre. Az igazgatóság elnöke egyben a szakosított hitelintézet vezérigazgatója.

Az MFB Rt. a pénz- és tőkepiac sajátos szereplője, így az alkalmazottaknak a kereskedelmi bankoknál szokásos magasabb szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkezniük, és ezen túlmenően szigorú összeférhetetlenségi követelményeknek is meg kell felelniük.

Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló törvényjavaslat elfogadásával önök megteremtik a magyar gazdaság további növekedésének jogszabályi alapjait, mindazoknak az infrastrukturális beruházásoknak, fejlesztéseknek a megvalósulását, melyek az állami szerepvállalás nélkül nem valósulnának meg, illetve az Európai Unió által Magyarországnak biztosított források hatékony és bankszerű továbbítását a gazdaság szereplői részére.

Tisztelettel kérem önöket, hogy a fentieket figyelembe véve, támogassák a törvényjavaslat mielőbbi elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban. - Keller László: A lenyúlást!)


Gyermekek s Ifjúság helyzete:
 
 

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről szóló jelentés, valamint az ehhez kapcsolódó határozati javaslat együttes általános vitájának folytatása és lezárása. A jelentést J/2734. számon, a határozati javaslatot H/3755. számon kapták kézhez.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalásokra kerül sor az ajánlás szerint 15-15 perces időtartamban. Írásban előre jelentkezett Zsigó Róbert képviselő úr, Fidesz. Megadom a szót, tessék, képviselő úr! (Szabó Sándorné és Csizmár Gábor: Nincs előterjesztő! - Dr. Szemkeő Judit: Addig képviselem!) Bejelentem a jegyzőkönyv számára, hogy Szemkeő Judit államtitkár asszony képviseli az előterjesztőt.

Tessék, Zsigó képviselő úr!

ZSIGÓ RÓBERT (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Asszony! Ahhoz, hogy tudjuk, mit kell tennünk, tudnunk kell, hogy honnan indultunk és hová tartunk. A most tárgyalt napirendi pont, a jelentés a gyermekek és az ifjúság helyzetéről, életkörülményeik alakulásáról és az ezzel összefüggésben megtett kormányzati intézkedésekről címet viselő előterjesztés éppen erre ad nekünk lehetőséget. (Megérkezik dr. Szakács Imre ifjúsági és sportminisztériumi államtitkár.)

Az 1995-ös országgyűlési határozati javaslat elfogadása óta ez az első jelentés, amelyet a parlament tárgyalhat. Úgy gondolom, hogy ez nagyon fontos, hiszen így a képviselők a pontos adatok birtokában és a tényleges folyamatok ismeretében dönthetnek az ifjúsági korosztályt érintő ügyekben.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az 1996-ban és '97-ben elkészült, felejthető anyagok után úgy érezzük, végre van gazdája ennek a jövőnk szempontjából nagyon fontos területnek. Először készült egy ilyen részletes, 180 oldalas elemzés, amely a felmérések adatai és a megtett kormányzati intézkedések mellett tartalmazza a civil világ, a civil társadalom szereplőinek a véleményét is.

Az elkészült dokumentum 12 fejezetben tárgyalja a gyermekeket és az ifjúságot érintő, életüket, sorsukat befolyásoló területeket. Többek között szól a demográfiai folyamatokról, az oktatás területén meghozott intézkedések hatásairól, elemzi a fiatalok munkaerő-piaci helyzetét, lehetőségeiket a munka világában, és bemutatja a polgári kormány által bevezetett családtámogatási rendszer hatásait is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy részletesebben foglalkozzam a jelentés kábítószerhelyzettel foglalkozó fejezetével, a jelenlegi folyamatokkal, a kormányzati, minisztériumi intézkedésekkel, hiszen ez tipikusan egy olyan terület, ahol a most felnövekvő generációk nagy része potenciálisan veszélyeztetett, érintett lehet.

A drogok elmúlt évtizedben tapasztalt rohamos terjedése nagy feladat elé állított mindannyiunkat, szülők, pedagógusok, szakemberek és politikusok próbáltak megfelelő válaszokat keresni a probléma megoldása érdekében. Most már tapasztalatból mondhatjuk: nagy a kihívás, nehéz a feladat, hiszen egy rendkívül összetett problémával állunk szemben. A legfontosabb kérdés mégis az volt, hogy sikerül-e olyan adatokat összegyűjtenünk, amelyek világos képet mutatnak arról, milyen a jelenlegi helyzet, mi ellen küzdünk valójában, és hogy sikerül-e összefogni a társadalmi szereplőket a hatékony megelőzési munkához.

(15.10)

A polgári kormány programjával összhangban az Ifjúsági és Sportminisztérium megalakulása óta kiemelten kezeli a kábítószerek terjedésének megakadályozását, a drogok káros hatásainak enyhítését, a jövő generációinak védelmét. Elkezdődött egy kutatássorozat, amelynek eredményeként sikerült megbízható adatokhoz jutni ezen a területen. A minisztérium minden évben közzéteszi jelentéseit a hazai kábítószerhelyzetről, és a most tárgyalt anyagban is megtalálhatjuk a felmérés eredményeinek egy részét.

A jelentésben közölt adatokból is kiderül, hogy a kábítószereket kipróbálók aránya az elmúlt évtizedben folyamatosan növekszik, és a gyermekek egyre fiatalabb, esetenként 12-13 éves korukban kerülnek kapcsolatba a drogokkal.

Hölgyeim és Uraim! Abban biztosak lehetünk, hogy gyermekeink megóvása érdekében sikert csak összefogással érhetünk el. Az elmúlt évtized legfontosabb eredménye volt a 2000. esztendőben nagy többséggel elfogadott kábítószer-ellenes nemzeti stratégia, amely lehetőséget biztosít az eredményes és hatékony munkára. A stratégiai program széles körű szakmai és társadalmi összefogás eredménye. Sikeres megvalósítása érdekében civil szervezetek, szülők, szakemberek, politikusok, egyházi szervezetek közösen munkálkodnak. Az ország több városában megalakultak a kábítószer-egyeztető fórumok, amelyek a helyi programok koordinálásán és a helyi stratégiák kialakításán kívül helyi szinteken gyűjtik egy cselekvési keretbe mindazokat, akik tenni akarnak és tenni tudnak a siker érdekében.

Nagy segítséget jelentettek - és a jelentés adataiból ez kiderül - a minisztérium által kiírt pályázatok. Ezen pályázatok lehetőséget teremtettek a helyi civil szervezeteknek, önkormányzatoknak, hogy a drogmegelőzés területén prevenciós rendezvényeiket, programjaikat megtarthassák. A tárca kábítószer-koordinációért felelős helyettes államtitkársága közel egymilliárd forint támogatást nyújtott, melynek eredményeként több mint 500 rendezvény került megrendezésre, tájékoztató, figyelemfelhívó kiadványok kerültek kiadásra, és több kutatás eredményét ismerhettük meg. Az Ifjúsági és az Oktatási Minisztérium közös programjának köszönhetően 400-nál is több iskolai prevenciós program került megrendezésre.

Elmondhatjuk, hogy az a fontos cél, hogy a kábítószer-problémáról egyre többen és egyre többet beszéljünk tabuk nélkül és felelősséggel, megvalósulni látszik. Ez előfeltétele annak, hogy megfordíthassuk a ma még kedvezőtlen mutatókat, és lehetőséget biztosít arra, hogy a gyermekek és a fiatalok mindazon információkat birtokolhassák és a készségeket megtanulhassák, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy egy egészséges, élni érdemes élet útját válasszák. A fiataloknak szükségük van szüleik és közösségük támogatására és védelmére; szerepmodellre, hogy megtalálják a pozitív utat drogok nélkül abban a nem mindig egyszerű és átlátható környezetben, amelyben élnek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Évtizedek óta először készül az Ifjúsági és Sportminisztérium megbízásából és támogatásával valóban nagymintás ifjúságkutatás, több mint nyolcezer fiatal részvételével. A kutatás eredményei képezhetik a következő jelentés alapját, amelyből igazán világos képet kaphatunk a gyermekek és fiatalok mindennapjairól, az őket foglalkoztató problémákról, életüket befolyásoló tényezőkről.

Első mondatomra visszautalva: a jelentésből és az azóta eltelt időszak tapasztalataiból kiindulva kijelenthetjük, hogy jó úton indultunk el, jófelé haladunk, de tennivalónk is van még bőven. A Fidesz-Magyar Polgári Párt parlamenti képviselőcsoportja kész az együttes cselekvésre mindenkivel, aki tenni akar a fiatal generációkért és a társadalom jövőjéért.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Felszólalásra megadom a szót Korózs Lajos képviselő úrnak, MSZP.

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A jelentésből adódóan egy olyan területtel szeretnék néhány perc erejéig foglalkozni, amelyet ugyan ez az anyag nem érint, de úgy gondolom, hogy az ifjúság szempontjából rendkívül fontos, hogy néhány mondat erejéig erről a területről is elhangozzék itt, a parlament nyilvánossága előtt néhány gondolat. Ez az ifjúsági turizmus ügye és az ifjúsági nevelés területe, amelyeket úgy gondolom, hogy ebben a jelentésben érdemes lett volna megemlíteni.

A turizmust megelőzendően említem, amihez nagyon szorosan kapcsolódik az egészséges életmód kérdése. Bár vannak erre utalások, de ebből a jelentésből adódóan én inkább a szabadidő azon eltöltésével, amely a pihenést, az üdülést, a kirándulást szolgálja, ebből az aspektusból szeretnék néhány dolgot felvetni és gondolatot elmondani.

A kezembe került egy régebbi szociológiai kutatás, a Közgazdaság-tudományi Egyetem végezte el, egyébként az ISM bocsátotta közre ezt a felmérést, és abból néztem meg, hogy a gyerekek mekkora százaléka az, aki részt vesz valamilyen mozgásban, sportolásban, rekreációban, és számomra döbbenetes adat volt, hogy a középiskolás korú fiatal fiúk közel 50 százaléka vesz részt valamilyen mozgásban, és a lányoknak csak közel 30 százaléka. Természetesen itt a rendszeres mozgásról van szó, amelybe a természetjárástól kezdve az úszóedzésig minden belefér.

Számomra ez azért döbbenetes, mert úgy gondoltam, hogy sokkal többen vannak ezek a fiatalok, és ismervén azokat a problémákat, amelyek néhány év múlva - itt a középiskolás korosztályról beszéltem -, mondjuk, a hadkötelezettség idején felvetődnek, többek között az egészségügyi alkalmasság vagy alkalmatlanság kérdése, úgy gondolom, hogy a mindenkori kormánynak - és természetesen ezt nem a mostani kormány fejére olvasom - sokkal többet kellene ezzel a problémakörrel foglalkozni, ahogy említettem volt, itt az elrettentő adatokat is figyelembe véve.

Ennek a szociológiai felmérésnek az egyik fejezete foglalkozik azzal, hogy a gyerekkel rendelkező családoknak - több mint másfél millió ilyen család van Magyarországon - milyen a vagyoni helyzetük - ezt ötödökre osztják, illetve szokták tizedekre, dekádokra is osztani -, ezeknek a családoknak, gyerekeknek mik az üdülési, kirándulási szokásaik. Ez még döbbenetesebb volt számomra: az első, a legalsó ötödbe az összes család 30 százaléka tartozik, és ha a középső, a harmadik ötödöt vizsgáljuk meg, oda közel 20 százaléka. Tehát ez azt jelenti, hogy a családok közel 70 százaléka tartozik a nagyon alacsony jövedelmű, legfeljebb az átlagos jövedelmű családok körébe. Ugyanakkor ha megnézzük a fiatalok szokásait arra vonatkozóan, hogy kik szeretnének részt venni üdülésben, táborozásban, kik szeretnének utazásban részt venni, szinte nincs olyan gyermek - a felmérés alapján természetesen, mert ez a kutatás is egy minta alapján készült -, aki ne szeretne ilyenben részt venni.

Ugyanakkor a 6-10 évesek, illetve a 14-17 évesek körében az üdülésben részt vevők száma közel 30 százalékos. Természetesen a kirándulásokat ebből ki kell venni, hiszen a gyermekek nagy százaléka legalább egynapos kirándulásokra azért el tud menni. Nagyon sok múlik itt természetesen azokon az iskolákon, azokon a pedagógusokon, akik segítenek ebben, természetesen megszervezik ezeket. Ezek többnyire városlátogatások, tanulmányi kirándulások, ezt magam is tapasztalom mint egri, hogy a leglátogatottabb vidéki városról lévén szó, Egerben rendkívül sok diák fordul meg, közel 800 ezer diák fordul meg; de ezeket nem lehet a pihenés kategóriájába sorolni, hiszen, ahogy említettem volt, ezek többnyire tanulmányi kirándulások.

(15.20)

Azoknak a gyerekeknek, akik nem vettek részt üdülésben, táborozáson, közel 55 százaléka fogalmazott úgy, hogy azért nem ment el, mert a családnak nem volt erre pénze. A gyerekek másik 40 százaléka úgy nyilatkozott, hogy nem is volt rá lehetősége. Tehát 95 százalék körül van azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek nem volt erre lehetőségük és pénzük. Aki azt válaszolta, hogy nincs rá lehetősége, annál is a domináns elem valószínűleg az volt, hogy nem volt rá pénze. A mindenkori kormánynak sokkal több figyelmet kellene fordítani a gyerekek üdültetésére, táboroztatására.

Említettem már az egy-két napos iskolai kirándulásokat. Erről többet nem beszélnék. Beszélnék viszont másik két lehetőségről. Az egyik az üdülési csekk, amely a családi pihenéseket hivatott szolgálni. Ha szabad mondanom, ugyanúgy dicséret illeti a kormánypárti képviselőket, mint az ellenzékieket, hiszen az idegenforgalmi bizottságban szinte közösen javasoltuk az üdülési csekk 10 ezer forintról 20 ezer forint/főre való emelését, amit a költségvetési törvény elfogadásakor akceptált is a kormány. Volt egy halvány kísérletünk arra, hogy 30 ezer forint legyen, de ez egy kicsit irreális volt. A nagy bánatom az, hogy ebben az évben nem lesz lehetőségünk újabb 10 ezerrel megemelni, lévén, hogy kétéves költségvetést fogadott el a parlament, így az üdülési csekkek összegének felemelésére legfeljebb két év múlva tudunk visszatérni.

A harmadik elem, amely szolgálhatná a gyerekek pihenését, üdülését, a gyerektáborok kérdése. Bizonyára sokan emlékeznek még az úttörőtáborokra, az ifjúsági táborokra, a KISZ-táborokra. 1989-ben a Németh Miklós vezette kormány megalakította azt a közalapítványt, amelybe a volt KISZ- és úttörőtáborok jelentős része bekerült, ha jól emlékszem, 64 ingatlan került akkor a NIGYA kezelésébe, és tudtommal örökös állami tulajdonról volt szó. Rövid ideig én is tagja voltam az alapítvány kuratóriumának. Nem nézték jó szemmel, hogy ott fideszes, szocialista és szabad demokrata delegáltak is vannak, és még Rókusfalvy Pál idejében feloszlatták a kuratóriumot, s megbíztak egy vagyonkezelő szervezetet az ingatlanvagyon működtetésére.

Ezután döbbenetes vagyonvesztés keletkezett, ugyanis 1994-re a 64 ingatlanból tudomásom szerint már csak 17 maradt, amely a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány kezelésében volt. Tudom, hogy azóta is minden oldalról nagyon sok probléma van ennek az alapítványnak a dolgait illetően. Ezt nem is firtatnám tovább, hanem úgy gondolom, inkább arra kellene törekednie a mindenkori kormánynak, hogy az anyagi forrásokat biztosítsa, hogy minél nagyobb számban üdülhessenek, pihenhessenek, táborozhassanak olyan gyerekek, akiknek a szülei nem engedhetik meg maguknak, hogy az Adrián, Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban vagy más tengerpartokon üdüljenek.

Nagyon szépen köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)

B.Ágnes
Vissza a kezdőlapra