rogan

Riport az euroASTRA honlapról
Rogán Antallal
a Parlament Informatikai bizottságának elnökével

Parlament: VAN Informatikai Bizottság
VAN - Rogán Antal az Informatikai Bizottság elnöke
Hosszú ideje vajúdó kérdés dõlt el: végre a Parlament is felismerte, nincs itt mese, az Informatikai Bizottságot is létre kell hozni mielõbb, mert a spontán fejlõdés már nem elégséges. Már nagyon nem. A Fidesz-MPP frakcióvezetõ-helyettese, Rogán Antal lett a bizottság elnöke, ami vélhetõen a korszakváltás kezdetét jelenti az Információs Társadalom hazai építésének történetében. Ugyanis Rogán a hatáskör mellett a felelõsséget is megkapja, ami a választások elõtt másfél évvel nem kicsinyke kihívás. A Lendvay utca csendes, ünnepek elõtt vagyunk (olyannyira, hogy ha sarokra érve durrdefektet kap a kocsi, nehéz találni segítséget a kerékcseréhez) .
Rogán Antal frissen és meglepõ barátsággal fogad: nem látni rajta, mekkora terhet vett a nyakába. Úgy tûnik, felkészült, jó koncepciókkal teli bizottsági elnököt választottak az Informatikai Bizottság élére.
Az euroASTRA elsõként kapott lehetõséget a bizottsági elnök elképzeléseinek bemutatására.

Rogán Antal 1972-ben született Körmenden. 1990-ben érettségizett a szentgotthárdi Vörösmarty Mihály Gimnáziumban és 1995-ben szerzett diplomát a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi szakán. 1994-95-ben a BKE Széchenyi István Szakkollégiumának DB-titkára, majd seniora és nevelõtanára. A BKE Pénzügy Tanszékének demonstrátora, késõbb óraadó tanára. Elõször a Magyar Nemzeti Bankban dolgozik, aztán a Batthyány Lajos Alapítvány titkára lesz. 1997 óta a Fidelitas alelnöke, a Fidesz Országos Választmányának tagja. 2000. februárjától a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség tagja. 1998 óta országgyûlési képviselõ, a Miniszterelnöki Hivatal fõtanácsadója. Részt vesz a Költségvetési és Pénzügyi, a Kulturális, valamint a Társadalmi Szervezetek Bizottságának munkájában.

Vonatkozó fejezetek a Széchenyi-tervbõl

2. alprogram: Kommunikációs és információs technológiák
Az informatikával kapcsolatos kutatások és fejlesztések nemzetközi szinten a technológiai fejlõdés egyik legfontosabb területét képezik. Ez az ágazat a világgazdaságban jelentõs hányadot képvisel, dinamikusan fejlõdik, és nemcsak a nemzetgazdaságokat alakítja át, hanem a mindennapi életet is. Szemünk elõtt alakul ki egy alapvetõen új, interdiszciplináris iparág és több olyan hazai kis- és középvállalkozás, mely képes csúcstechnológiai termékek kibocsátására. Kívánatos, hogy ezek erõsítsék a Magyarországon megtelepedett külföldi vállalatok beszállítói hálózatát, ezáltal csökkentsék a hazai ipar távolságát a nemzetközi élvonaltól.
A hagyományosan magas színvonalú matematikai képzés, valamint tudományos nagyságaink iskolateremtõ munkája következtében jelentõs kutatási potenciállal rendelkezünk ezen a területen. Az alkalmazott kutatás egyes részterületein nemzetközi együttmûködésben kiemelkedõ eredmények születnek, a különbözõ termékekbe épített speciális szoftverek fejlesztésében pedig már ma is jelentõs pozíciókat szereztünk, amit a kiváló szaktudás mellett a versenyképes bérköltségeknek köszönhetünk.

Az információra épülõ gazdaság térhódítása
A 20. század végén és a 21. század elején a globális gazdaság fejlõdését egyre inkább egy új erõforrás határozza meg, az információ. Ez az erõforrás egyúttal kiapadhatatlan növekedési forrás is, hiszen a tudás és az információ - sajátos öngerjesztõ növekedési tényezõként - attól lesz több, hogy elfogyasztják. Ezzel az emberiség történelmében új szakasz kezdõdött: a meg nem újuló erõforrások (fa, olaj és gáz, fémek és nyersanyagok), valamint a megújuló erõforrások (ember fizikai ereje, víz, szél, nap) felhasználása helyett egy olyan erõforrás kerül elõtérbe a globális gazdaságban, amelyik nem csak megújul, hanem a felhasználásától lesz egyre több.
A tudástõke felértékelõdését jól mutatja az is, hogy 1996-ban a nemzetközi szervezetek - az OECD és az Eurostat - új kalkulációt készítettek a volt szocialista országok gazdasági teljesítményének értékelésére. Az értékelés újdonságát mindenek elõtt az jelentette, hogy a versenygazdaságra vonatkozó mutatók mellett erõsebben vették figyelembe az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a közigazgatás teljesítményét. Ez az árnyaltabb értékelés pedig azt mutatja, hogy a 20. század utolsó évtizedének magyarországi teljesítménye magasabb, mint korábban gondoltuk. Magyarán: a 21. század elsõ évtizedében a gazdasági növekedés magasabb bázisról indulhat.

euroASTRA: A Parlament Informatikai Bizottságának létrehívásáról konszenzussal döntöttek a parlamenti pártok. Ez - valljuk be - ritkaság mostanában. Mi motiválta a Fidesz-MPP-t és miért most, hiszen június óta informatikai kormánybiztosunk is van Sík Zoltán személyében?
Rogán Antal: Mindenekelõtt: a Fidesz nem támogatta, hanem kezdeményezte a Bizottság felállítását. Mi adtuk be azt a határozati javaslatot, amelynek alapján aztán a Bizottság felállítása megtörtént. Némi nehézségek árán sikerült megszereznünk a hatpárti konszenzust is, de az alap-javaslat a Fidesz MPP-tól származik.
A polgári koalíció kormánya úgy döntött, hogy szétválasztja azt a hagyományos struktúrát, ami tíz éve érvényesül Magyarországon, ami az informatika és távközlés helyét a közlekedési környezetben kevésbé hangsúlyosan helyezte el a KHVM-ben. Ennek külön hivatalt állított fel a polgári kormány. Ez lett az Informatikai Kormánybiztosság. Ennek a paralell struktúrája - fél évvel késõbb - a parlamenti bizottság, amelynek részben ugyanaz a szerepe, mint a Parlament más állandó bizottságainak. Részben azonban van egy másik, nagyon jelentõs szerepe is, mégpedig az - s ebben túlmutat a többi parlamenti bizottságon -, hogy ennek a bizottságnak kezdeményezõ szerepet kell játszania minden olyan program elindításában, minden olyan hosszú távú terv kezdeményezésében, a szükséges feltételek megteremtésében, ami az Információs Társadalomra való felkészülés jegyében elvégzendõ munka a következõ öt-hat évben Magyarországon.
euroASTRA: Kissé elõreszaladtunk, s már megválaszoltál más kérdéseket is. De álljunk meg itt még egy pillanatra: ha egy öt-hat éves program indul, akkor a jogosítványokat feltétlenül tisztázni kell, mivel ennek a bizottságnak lényegesen nagyobb jogosítványa kell hogy legyen, mint a többi bizottságnak...
Rogán Antal: Azt nem gondolom, hogy ez így kell hogy legyen. A jogosítványok jórésze megvan a kormányzatban. A feladatokat a kormányzatnak kell elvégeznie. A Bizottság a törvényalkotás része. Ebben a formában végrehajtó funkcióval nem rendelkezik, nem is rendelkezhet. Én azonban úgy gondolom, hogy több stratégiai kérdést itt kellene egyfajta politikai konszenzus alapján eldönteni, ami mindenképpen igényli a politikai pártok legalábbis többségének a támogatását.
Gondolok itt arra, hogy idõben megszülessenek azok a jogszabályok amelyek a távközlés liberalizációját szolgálják. Ennek a keretei sincsenek meg ma Magyarországon, csak annyit tudunk, hogy 2001 végére ill. 2002 végére lejárnak az országos illetve a területi koncessziós szerzõdések a távközlés területén, viszont a liberalizáció feltételrendszere nincs kidolgozva. Ezt szolgálná az Egységes Hírközlési Törvény (EHT) elfogadása, ami az informatika és az Információs Társadalom szempontjából is fontos, hiszen ezen keresztül valósítható meg az hogy tömeges, gyors és olcsó Internet-elérés jelenjen meg Magyarországon. Az ehhez szükséges lépéseket meg kell tenni. Ezek részben a törvényhez (EHT) kapcsolódnak, részben kormányzati lépések. Ilyen például a hívószám szintû szétválasztás hagyományos, beszéd célú távközlési szolgáltatás és az Internet célú távközlési szolgáltatás között. Szerintem ezt még a törvény elõtt meg kell lépni.
Ugyancsak ide sorolható, hogy megszülessen az elektronikus aláírásról szóló törvény, ami az elektronikus hitelesség megteremtésével lényegében minden elektronikus ügyintézésnek az alapfeltétele.
Ezek valóban törvényhozási feladatok, ezeket a Bizottságnak kell kezdeményeznie, instruálnia a kormányzattal együttmûködve a szokásos menetrendben, s végül a Parlamentnek ezt el kell fogadnia.
Emellett azt gondolom, hogy a Bizottsághoz tartozik még az is, hogy mindazokat a szabályozási problémákat, amelyek felvetõdnek az Internet kapcsán, azt valamiféle konszenzus alapján kezelje. A konszenzusnak nem csak politikai konszenzusnak kell lennie, ebben az Internetezõ társadalom aktív részvételére feltétlenül szükség van. Ebbõl a szempontból megint igényelné a rendhagyó mûködést a Bizottság. Nekünk több vitanapot, több nyílt napot kell tartanunk mit bármelyik más bizottság teszi azt.
És legvégül - ez az amit próbáltam kiemelni -, meg kell próbálnunk, hogy ebben a másfél évben valamiféle politikai konszenzus kialakuljon abban a tekintetben, hogy milyen irányba érdemes stratégiai programokat megfogalmaznia a kormányzatnak, akkor, amikor az Információs Társadalomra való felkészülésrõl beszélünk. Egyet tudunk-e érteni abban, hogy a kormányzatban záros határidõn belül - ami remélem, hogy öt éven belül megoldható - át kell térni az elektronikus ügyintézésre a hagyományos, papír alakú bürokrácia helyett. Ez ugye ügyfélbarát is, polgárbarát is. Ugyancsak ide tartozik, hogy a beszerzések területén is át kell térni az elektronikus közbeszerzésre, ezzel is ösztönözve azt, hogy a magyar vállalkozói szektor álljon át erre a technikára, az elektronikus kommunikációra. Ettõl a pillanattól kezdve sokkal könnyebben és gyorsabban tud beilleszkedni a világgazdasági struktúrákba.
Ezek azok a minimálprogramok, amelyekre feltétlenül szükség van. Ebbõl a szempontból ez a Bizottság más lesz, de nem kell hogy többletjogosítványokkal rendelkezzen, csak másként kell hogy mûködjön.
euroASTRA: Kristálytiszta logikával vezetted le a minimumkövetelményekig vezetõ gondolatsort. Mi tehát a maximum, és és milyen távlatokban kell gondolkodnunk a megvalósulásnál? Ugyanis tényleg nagyon gyorsul az idõ, s amikor arra számítunk, hogy valami három év múlva bekövetkezik, az megtörténik akár ma is. Megjelent az IngyenNet, a FreeStart és a kiwwi a koncesszió vége elõtt egy teljes évvel már elindult. Hogyan gyorsíthatják ezek a vidék fejlesztését, mert eddig vidéken nem igazán történtek meg az ilyen irányú fejlesztések. A városokban húzzák a kábeleket, megy a mûsorszórás, de a vidék a minimum követelményekbõl is ki-ki maradozik.
Rogán Antal: A vidék számára a legnagyobb elõrelépést az jelentené, ha elsõ lépésként szét tudnánk választani a hagyományos, beszéd célú távközlési szolgáltatást hívószám szinten az Internettõl, ez ugyanis már eleve egy olcsóbb net-elérést tesz lehetõvé. Indokolatlan, hogy ugyanazokat a díjszabásokat alkalmazzák az Internetnél, mint amit a beszéd célú távközlési szolgáltatásnál. Ez még nem jelenti azt, hogy olcsóbbá és egyben gyorsabbá is válik az Internet-elérés. Ehhez infrastruktúrát kell kiépíteni... De talán ez sem teljesen igaz, mert a piac megelõzheti, és ha nagyon sokat késlekedünk, akkor szerintem meg is fogja elõzni a távközlés liberalizációját, hiszen ma már számtalan olyan alternatív lehetõség van, amelyen kersztül az Internet-elérés megvalósítható.
Mást ne mondjak, a beszéd célú felhasználásoknál óriás teret nyert a mobil. Ezek a technológiák már ma elérik azt a szintet, hogy minden további nélkül adattovábbításra tömeges, és jó minõségû, hatékony adattovábbításra is használható. Innentõl kezdve szerencsére van egy érdekeltsége a nagy távközlési szolgáltatóknak is, hogy az új szabályrendszer minél elõbb - egy új logika alapján - fel tudjon állni, mert az az õ piaci érdekeiket is szolgálja.
Én nagyon remélem, hogy ennek a következõ év végére - ha nem is lesz meg, mert nem vagyok benne biztos, hogy meglesz a liberalizáció 2002 január 1-tõl - biztosan meglesz a feltételrendszere, és legkésõbb 2003 január 1-tõl el fog indulni.
euroASTRA: Beszéltél arról, hogy az Internetezõk aktív közremûködésére is szükség van. Azonban a Dr. Körmendy-Ékes Judit nyilatkozata által gerjesztett hullámokra itt vagyok kénytelen kitérni, mert õ nem egészen ezt fogalmazta meg nyilatkozataiban. Igaz, hogy a 14 tiltakozó késõbb levelet kapott az elnöknõtõl melyben közremûködésüket kéri az ORTT elnökasszonya, azonban ez még nem az igazi összedolgozás és valójában meg sem indult. Szerinted milyen szerepet játszhat az ORTT a távlatokban az Internet szabályozása területén?
Rogán Antal: Én úgy gondolom, hogy az ORTT nem lehet maga a szabályozó hatóság és nem is tudja elvégezni a szabályozással kapcsolatos összes munkát. De valóban van egy úttörõ szerepük, mert megfogalmaztak egy igényt és egy ehhez kapcsolódó elképzelést. Ezt lehet vitatni - én pédául Körmendy-Ékes Judittal szemben inkább vagyok az önszabályozás híve mint az állami regulációé - de a világban valóban többféle modell található. Úgy gondolom, hogy a Bizottság feladata lenne a kormányzati intézmények és az ORTT együttmûködésével az, hogy feltérképezze azokat a lehetõségeket, amelyek szabályozás szinten modellként szerte a világon mûködnek. Szerencsére itt semmi újat nem kell feltalálni, hiszen ezt már másutt alapvetõen megoldották. Ezek közül a modellek közül egyfajta társadalmi párbeszéd keretében választanunk kell.
Én úgy gondolom, hogy kell választanunk. Ezt ki merem mondani, mert ma még nem tömeges az Internet-elérés Magyarországon, de ez rövid idõn belül be fog következni. Akkor viszont számtalan olyan probléma, ami már ma is létezik, sokkal súlyosabbá válik, tehát nem maradhat minden ugyanúgy ahogy most van. Hiszen az Internet eleve felvet személyiségi-jogi problémákat, felvet adatvédelemmel kapcsolatos problémákat és szerzõi-jogi problémákat.   Ezek együttes kezelésére szükség van.
Úgy gondolom, hogy ha ezt meg tudja oldani egy szabályozás, ami reményeim szerint inkább önszabályozás mint állami reguláció, akkor a dolog már rendben van. Ez a nagy tartalomszolgáltatóknak is érdeke.
Az önszabályozás megszületése szerintem könnyen meg fog történni, ennek feltételeiben a tartalomszolgáltatók és az Internetezõ társadalom könnyen meg tud állapodni. Az a kérdés csak, hogy betartani hogyan lehet? És erre kell elõvenni a különbözõ, nemzetközi modelleket és itt kell egy vitát rendezni arról, hogy a jelen magyar körülmények között melyik lenne a legcélszerûbb megoldás. Ha   megtaláltuk, azt kell bevezetni.
euroASTRA: Érdekes hatások lehetnek ennek a bevezetésnek az eredményeként, mert az Internet - ugye - nem ér véget a magyar határoknál. Jómagam 1997 óta foglalkozom a politikai kampányolás Internetes technikáival, és igencsak mellbevágó kérdésként merült fel például az, hogy az USA-ban üzemeltetett szerveremet és az akár külföldrõl is irogató embereket, illetve magát a tartalomszolgáltatást hogyan érinti a NATO népszavazás elõtti napon a kampánycsend? Van-e értelme - mondjuk - kampánycsendrõl beszélni határokat nem ismerõ rendszer esetében?
Rogán Antal: Itt jön be az, hogy az ember ott tudja érvényesíteni az akaratát és szándékait, ahol az ehhez szükséges képessége is rendelkezésre áll. Én ezért beszéltem arról, hogy az Interneten keresztül sem az ORTT-nek, sem másnak nincs monopol jogosítványa arra, hogy bármit hatékonyan szabályozni tudjon. Itt mindenképpen konszenzusra van szükség a legnagyobb magyar felhasználók és a tartalomszolgáltatók tekintetében.
Ha ez megvan, akkor legalább a magyar tartalmat - többségében vagy egészében - ellenõrizni tudjuk. Mivel az internetezõk a külföldi Internet-oldalakat magyar Internet-szolgáltatókon keresztül érik el, ezért minden további nélkül - erre a technikai lehetõség megvan - figyelmeztetni lehet õket arra, hogy az a tartalom, amivel éppen akkor kapcsolatban állnak, az a magyar jogszabályok szerint vagy az Internet-használók önszabályzó kódexe szerint tiltott vagy nem ajánlott. Innentõl kezdve mindenki maga dönt.
Egy idõ után a felhasználó el fogja érni, hogy a világ minden országával kapcsolatban kialakul egy ilyen önszabályozás, amelyek talán egymással is kapcsolatot teremtenek. Ekkor lagalább ezeket a személyiségi jogi, adatvédelmi és szerzõi jogi problémákat okozó oldalakat ki lehet szûrni.
Az olyanokat, amelyek a politikai kampánycsend megsértésével kapcsolatosak - azokat valószínûleg soha. Ez az Internet természete.
euroASTRA: Politikai kampányról beszélünk. A hazai tartalomszolgáltató oldalakon tagadhatatlanul megindult a kampány. Ha a Bizottság a felhasználókkal nem tud konkrét konszenzust kialakítani, akkor ez egyrészt gyorsulni fog, másrészt fennáll a veszélye a durvulásnak - hiszen az Internet a valós élet leképezõdése.
Milyen hatása lehet egy ilyen kampánynak? Emlékezzünk: az 1998-as "telefonos" Fidesz-kampány nagyon jól "ki volt találva". Az így megszerzett százalékok másoktól elvett százalékok lesznek, azaz duplán számítanak, ami a mai politikai helyzetben döntõ hatásokat eredményezhet.
Milyen aktivitása lesz a Fidesz-MPP-nek, mit vár a Fidesz-MPP a magyar Internettõl, mennyire érik be addigra, mikor ez a kampány gõzerõvel beindul?
Rogán Antal: Úgy gondolom, nem is az Internetnek kell felnõnie a feladathoz, hanem pont fordítva, a politikai pártoknak kell felnõniük.
Ha az Internet kapcsán politikáról beszélünk, akkor több dolgról kell beszélni.
Az egy dolog, hogy az Interneten megjelentetett vélemények milyen természetû vélemények. Valószínûleg vannak az Interneten is ideológiai vagy politikai természetû elkötelezettségek. Talán senkit nem lep meg, ha azt mondom, hogy ez talán még a legnagyobb Internetes újságok politikai vonalvezetésére is igaz.
Itt valószínûleg lesznek súlyok és ellensúlyok, ezt ki fogja alakítani maga a politika természete, másrészt az Internet üzlet szerû felhasználásának a természete is.
Ennél sokkal érdekesebb, hogy a politikai pártok hogyan fogják felhasználni az Internetet 2002-ben, mert lényegében 1998-ban semmire nem használták. Akkor még aktív Internet-kampány nem folyt. Szerintem 2002-ben már lesz.
Hatásának az egyetlen, részleges gátja az lehet, hogy valószínûleg nem sikerül érdemi áttörést elérni azon a területen, hogy az Internet-hozzáférés tömegessé váljon a háztartásokban. A jelenlegi állapotra sokkal jellemzõbb az iskolai, munkahelyi internet-használat és kevésbé a családi, otthoni.
Ez természetesen felvet egy más jellegû problémát: politika a munkahelyeken és politika az iskolákban. Mert ha meg akarjuk célozni az Internet-felhasználókat, akkor ez egy nagyon kényes kérdés. Hiszen ha az internet-elérések többsége ott van a munkahelyen és az iskolákban, akkor ezen el kell gondolkodni...
euroASTRA: Tíz évvel ezelõtt azt akartuk elérni, hogy a politika, a pártszervezetek vonuljanak ki a munkahelyekrõl...
Rogán Antal: Õszintén szólva én azon még nem gondolkodtam, hogy ez milyen problémákat vet fel. De mint probléma, ez minden valószínûség szerint fel fog merülni.
Az pedig egy másik kérdés, hogy azokban a háztartásokban, ahol van Internet-hozzáférés, tömeges és gyakori az Internet-használat, ott az a jellemzõ, hogy azok akik ezt használják és azok, akik ezen keresztül elérhetõk, azok alapvetõen egy másik generáció tagjai, egy fiatalabb generáció tagjai, akiknek a megnyerése mindig fontos célcsoport a politikai pártok számára.
Itt jön be az a szempont is, hogy ez az a generáció, amelynek az "elvitele" a választásokra már eleve egy fontos szempont. Itt a generációs kötõdés valószínûleg jellemzõ lesz. Nem árulok el nagy titkot, ha azt mondom, hogy a Fidesz a 2002-es kampányában szeretne nagyon jelentõs szerepet szánni az Interneten keresztül történõ kommunikációnak és az Internetes kampánynak. De ha ezzel kapcsolatosan felmerülnek etikai problémák, azt szeretnénk elõzetesen tisztázni. Nem tudom, hogy ez lehetséges-e 2002-re, lehet, hogy ez 2006-ra marad a 2002-es kampány értékelése után.
euroASTRA: Kulcskérdéssé válik tehát a családok, az otthonok Internet-ellátottsági szintje. Említetted hogy szét kell választani a beszéd és az Internetes célú távközlési szolgáltatások tarifáit. Tudomásom szerint ez megtörtént már, hiszen az 51-es behívó erre lett kitalálva és nem is része a koncessziós szerzõdésnek. Semmi akadálya nem lenne, hogy ezt az 51-es behívót holnaptól havi 2000 Ft-os átalányért árusítsuk.
Rogán Antal: Ez így van szerintem is. A gyakorlat azonban egészen mást mutat: nem ezt teszik a távközlési szolgáltatók. Pláne nem ezt teszi a Matáv mint monopol szolgáltató. Én úgy gondolom, hogy azt kell végiggondolni, hogy a jelenlegi koncessziós szerzõdés keretein belül erre mennyiben kötelezhetõ.   Ha erre megvan a lehetõség, és ehhez nem törvényre, hanem csak kormányrendeletre van szükség, én a magam részérõl azon leszek, hogy ösztönözzem a kormányzatot, hogy ez a rendelet minél elõbb megjelenjen, lehetõleg még a következõ év elején.
euroASTRA: A szakma szerint Sík Zoltánnak - mivel az árhatósági jogkört is gyakorolja - egy aláírásába kerülne...
Ha pedig ez bekövetkezik a jövõ év elején, akkor vélhetõen nagyságrendekkel többen jönnek be a hálózatra, s akkor valóban lesz értelme szabályozási kérdésekrõl beszélni, mert a szokások, az érdeklõdési csatornák felismerhetõk lesznek.
Ha ez mind bekövetkezne a jövõ év elején, akkor optimumot, vagy maximumot képzelve milyen százalékos hatást vársz az Internetes kampánytól a 2002-es választásokon?
Rogán Antal: Ezt nagyon nehéz megsaccolni. Ez egy olyan természetû világ, ahol a változások nagyon gyorsak és nehezen kiszámíthatóak. Én ennek ellenére meg merek kockáztatni egy becslést, ez azonban egy meglehetõsen nagy tûréshatárú becslés. Az a véleményem, hogy 2002-ben a választásokra elmenõ szavazók 10 és 30 %-a közt lesz azok aránya, akik az Interneten keresztül szerzik az alapvetõ információikat és talán az Interneten keresztül lehet õket a leghatékonyabban elérni.

PS

Vissza a kezdõlapra