Vajdasági hírek a B92 rádió híradásai alapján
  • Március 15-i ünnepségek a Vajdaságban
  • dr. Szenkeő Judit - Magyarittabén és Ómoravicán
  • Gordos Béla belgrádi konzul - Temerinben
  • Vajdaság autonómiájának kérdése

    • A magyar kormány képviselője a március 15-i ünnepségen
    Március 15-én az ómoravicai és a magyarittabéi központi ünnepségen, amelyen megemlékeznek az 1848/49-es szabadságharc évfordulójáról, részt vesz a magyar kormány képviselője is. A belgrádi magyar nagykövetség képviselőin kívül Magyarittabén és Ómoravicán jelen lesz dr. Szenkeő Judit, a család- és szociális minisztérium politikai államtitkára -- tudósít a Magyar Szó mai száma.

    Gordos Béla Temerinbe látogatott
    Tegnap Temerinben az ifjúsági otthon nagytermében a Vajdasági Magyar Demokrata Párt temerini községi képviselőcsoportja és a Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület szerény művelődési műsor keretében emlékezett meg az 1848/49-es magyar forradalomról és szabadságharcról. Az ünneplőket jelenlétével megtisztelte Gordos Béla, a magyar köztársaság belgrádi konzulja is. Holnap, március 15-én a VMDP körzeti szervezete koszorúzást tart a nyugati temető kopjafájánál a magyar forradalom és szabadságharc emlékére -- tudósít a Magyar Szó.

    Vajdaság autonómiáját fokozatosan kell visszaállítani
    „Első utunk Szabadkára vezetett, már csak azért is, mert ez a város az utóbbi évtizedben a többi fölé magaslott politikai és más értelemben is, és esélye van a vezető szerepre az elkövetkező időszakban is, mivel az Európai Unió határán helyezkedik majd el. Ezért egy jó fejlesztési tervre van szüksége a városnak, hogy az esélyt maximálisan ki tudja használni" -- mondta Zoran Gyingyics szerbiai kormányfő tegnapi szabadkai látogatása során a régió mintegy kétszáz üzletemberével való találkozója alkalmával. A miniszterelnök Gyorgye Gyukics vajdasági kormányfővel érkezett Szabadkára, ahol Ispánovics István polgármester fogadta a rangos küldöttséget -- tudósít a Magyar Szó szabadkai munkatársa.

    Vajdaság autonómiájának kérdésével kapcsolatban kifejtette, hogy az adott törvényes keretek között lehetőség van a tartomány hatáskörének kibővítésére. Kifejezte készségét, hogy erről haladéktalanul tárgyaljon, összhangban a kormány választások előtt tett ígéretével. Gyingyics óva intett a kérdés érzelmi-ideológiai megközelítésétől: a decentralizáció a hatékonyság növelésével egyenlő, ugyanakkor szükség van a demokratikus rendszer kiépítésére is annak érdekében, hogy az alsóbb szintre helyezett jogkörök megfelelő ellenőrző mechanizmussal párosuljanak. „Mégsem várhatunk a kérdés rendezésével, hanem lépésről lépésre haladva ki kell töltenünk az adott kereteket" -- fogalmazott a kormányfő. Bejelentette, hogy a szerbiai parlament következő ülésén végrehajtja a bíróságokon esedékes fontosabb személycseréket -- írja a Magyar Szó.

    Kasza: Az önállóság mértékében térnek el a vélemények
    A szerb kormány tagjainak vajdasági körútja keretében tegnap Nagybecskereken járt Kasza József, a köztársasági kormány alelnöke, Alekszandar Miloszavljevics kereskedelmi és vendéglátóipari, valamint Branislav Lecsics művelődési miniszter.

    Az emberek gyors változásokat reméltek, és egyre inkább érezhető a türelmetlenség, de mint Kasza József hangsúlyozta, az elhamarkodott intézkedések a gyakorlatban konfliktusokhoz vezethetnek. „A korábbi hatalom emberei viszont még nem vesztették el a befolyásukat. Az új hatalommal való öszefonódás kibogozása azonban folyamatban van, rövid időn belül kivizsgálják a korábbi hatalom vétkeit, kinevezik az új körzetvezetőket és rendőrfőnököket" -- mondta Kasza, tudósít a Magyar Szó.

    „Ami Vajdaság státusának rendezését illeti, nem fogalmaznék úgy, hogy a kormánytagok többségének nem célja Vajdaság autonómiája, azt azonban el kell fogadni, hogy vannak bizonyos prioritások, fontosabb dolgok, amelyeket most meg kell tenni annak érdekében, hogy a későbbi állam berendezésének a kialakítása zökkenőmentesebben jöjjön létre. Amit én eddig felvetettem az nem más, mint az, hogy előbb kellett volna a vajdasági emberekkel leülni, hogy elkezdődjön a párbeszéd, és ne alakuljon ki az a kép, hogy Belgrád nem akarja Vajdaság autonómiáját. Tapasztalatom szerint ilyen fönntartás nincsen, esetleg a mértékben térnek el a vélemények, vagyis, hogy mekkora önállóságról beszélhetünk. Ez az oka, hogy fölöslegesen kialakult egy feszültség. Egyrészt Csanak úr is kissé túlfeszítette a húrt, amit én ugyan el tudok fogadni, mert amennyiben ezt nem teszi, akkor a tegnapi találkozóra még később került volna sor, talán nem figyeltek volna oda kellőképpen a tartományra. Meggyőződésem, hogy meg lehet találni a közös érdeket, mert nem tűrhető el az, hogy a vajdasági dinár, a vajdasági jövedelem továbbra is különböző csatornákon ömöljön át Belgrádba, vagy Szerbia más területeire" -- nyilatkozta Kasza a Magyar Szó tudósítójának, ezúttal Kikindán. A kormányalelnök hangsúlyozta: „A vajdasági ember a megtermelt jövedelemnek jórészével önállóan kell, hogy rendelkezzen. Ez nem azt jelenti, hogy nem kell terhet vállalni az ország költségvetésében, de ennek mértékét közösen kell meghatározni".

    Józsa: Az autonómia a polgárok érdekeltségeit tükrözi
    Józsa László, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke, az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács elnöke a B92 Rádiónak nyilatkozva kijelentette: Vajdaság autonómiája a tartomány minden polgárának érdekeltségeit tükrözi, így a Vajdaságban élő kisebbségekét is: „Egy kisebb területi egység, mely lefedi azokat a területeket, ahol különböző nemzeti közösségek élnek, kedvezőbb kereteket biztosít a fejlődésre és a kisebbségi különbözőségek megőrzésére is. Ez ugyanakkor megfelelőbb kereteket biztosít a kisebbségi közösségek túlélési gondjainak megoldására is" -- hangsúlyzota Józsa, jelenti a B92.

    A Scan Közvéleménykutató Iroda legutóbbi felmérésének adatai szerint a tartomány polgárainak mintegy 70 százaléka elégedetlen Vajdaság jelenlegi illetékességi körével. A megkérdezettek egyharmada az 1974-es alkotmány által szavatolt jogokat szeretné visszajuttatni a tartománynak, 23 százalékuk a jelenlegi formát tartja elfogadhatónak, míg 18 százalékuk a mai jogkörökél többet, de az 1974-es alkotmány rendelkezéseinél kevesebbet adna Vajdaságnak. A Scan elvégezte ugyanezt a kutatást Jugoszlávia egész területén is. Az eredmények lényeges eltérést mutatnak Vajdaság polgárai és Szerbia lakói között. A felmérés szerint (Belgrád és Vajdaság polgárait figyelmen kívül hagyva) a megkérdezettek úgy vélik, Vajdaság olyan jogokkal rendelkezik, amilyenek járnak neki, míg 8 százalék úgy véli, Vajdaság minden autonómiáját fel kell számolni -- jelenti a B92 Rádió.

    Boarov Vajdaságról
    A köztársasági miniszterek vajdasági községekben tett tegnapi látogatása és az újvidéki tárgyalások választ adtak a Vajdaság autonómiáját illető lényegi kérdésekre -- értékeli Dimitrije Boarov, a Vreme hetilap újságírója a B92 Rádiónak adott nyilatkozatában.

    „Ilyen módon a kormányképviselők szeretnék részben csökkenteni a tartomány identitása megújításának gondjait. A tartomány autonómiájának felújítása nélkül azonban Szerbia sem demokratizálódhat. A szerbiai kormány Vajdasági offenzívája szívesen látott dolog, azonban nem oldhatja meg a kulcsfontosságú kérdést: minek van Vajdaságnak képviselőháza és minek van végrehajtó hatalma, ha továbbra is minden a meglévő jogi keretek között marad. Ezek között a keretek között -- Szerbia alkotmányának módosítása nélkül -- valamivel több pénzt lehet ugyan biztosítani a községek számára, de Vajdaság érdekében még ennyit sem lehet tenni" -- hangsúlyozta Boarov.

    Azok az okok, ami miatt Vajdaság visszaköveteli autonómiáját, az októberi hatalomváltást követően sem szűntek meg -- mondja Boarov: „Túlságosan nagy meghatalmazások koncentrálódtak a belgrádi hatalom kezében, s nem nyitják meg azokat a kérdéseket sem, melyek Szerbia többi részét is érintik. A vajdasági specifikumok nem elégíthetőek ki egy olyan politika átalakításával, melyek azonos módon oldanák meg a gondokat Gnjilanétól Kanizsáig" -- szögezte le az újságíró -- jelenti a B92 Rádió.

    Vissza a kezdőlapra