A vallás- és gondolatszabadság megsértésének tartja egy nemzetközi jogvédő szervezet az egyházakról szóló törvény kormány által tervezett módosítását. Ezért aláírásgyűjtést kezdeményez, hogy ne változtassák meg a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló jogszabályt.

Simon Zoltán írása NÉPSZAVÁNAK

A Human Rights Without Frontiers (Emberi Jogok Határok Nélkül) brüsszeli központú civil szervezet, amely többek között az Európai Uniónak fogalmaz meg ajánlásokat, aláírásgyűjtésbe kezd, hogy ne módosítsák a hatályos, szerintük európai színvonalú egyháztörvényt. Mint azt Buda Péter, a szervezet közép-európai képviseletének megbízott igazgatója elmondta, egy reprezentatív közéleti személyiségek által elfogadott listát készítenek, amelyet hétfőn hoznak nyilvánosságra, s ezután indítják meg az aláírásgyűjtést. Céljuk a kisegyházak diszkriminációjának megakadályozása, a vallás- és gondolatszabadság védelme. A civil szervezet indoka az aláírásgyűjtésre, hogy a kormány javaslatát támogatandó a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) aláírásgyűjtést kezdeményezett a múlt hét végén. Az MKDSZ sajtószóvivője, Rétvári Bence elmondta lapunknak, hogy az ő céljuk - mint ahogy az aláíróíveken is szerepel -, hogy a vallásszabadsággal senki ne élhessen vissza, ne működhessen egyházként olyan szervezet, amely gazdasági, politikai vagy pszichikai befolyásolás céljából alakult. Végül kezdeményezik a társadalomra veszélyes, romboló szekták tevékenységének betiltását vagy korlátozását.
Mint ismert, csak keresztény és történelmi kisegyházak kaptak meghívást a keddi, Szájer József Fidesz-frakcióvezető által kezdeményezett, az egyházakat érintő törvénymódosításról szóló egyeztetésre. A Rockenbauer Zoltán kultuszminiszter nevével fémjelzett módosítás egyebek között definiálni kívánja a vallás fogalmát és meghatározná, mi tekinthető vallási tevékenységnek. Az egyházak nyilvántartásba vételéhez csatolni kellene legfőbb vallási tanainak összefoglalását is.
A parlament napirendjén szereplő lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosításával a frakcióvezető szerint egyetértettek a találkozón részt vett kisegyházak: az unitárius, a baptista és az ortodox vallási közösségek. Meghívást kapott, de nem volt jelen a metodista egyház. Nem voltak jelen - és így álláspontjukat sem fejthették ki - a többi, nem történelminek minősülő egyházak sem, egyebek között a buddhisták, a Krisna-tudatúak, vagy éppen a Hit Gyülekezete és a magyarországi muszlim szervezetek. E közösségek tiltakoztak a tervezett módosítás ellen.
Szájer szerint ugyanakkor az általuk meghívott kisegyházak nem osztják azt az ellenzéki álláspontot, hogy a tervezett jogszabályi módosítás sérti érdekeiket és hátrányba hozza őket a történelmi egyházakkal szemben. Mint ismert, a törvény elfogadásához kétharmados parlamenti többség szükséges, amire az MSZP és az SZDSZ elutasítása miatt kevés az esély.
Kósáné Kovács Magda, Donáth László és Kiss Gábor szocialista képviselők önálló módosító javaslatot dolgoztak ki. Kósáné a Népszava kérdésére elmondta, hogy jogi és szociológiai képtelenségnek tartja a kormány javaslatát, a szocialisták módosítása érintetlenül hagyná a törvény lényegét, csak az egyházak nyilvántartásba vételét szigorítaná és előírnák a hitelvek csatolását is. A képviselő asszony hozzátette még, mivel kétharmados törvényről van szó, a kormánynak kell az ő indítványukhoz viszonyulnia, ami történhet "sanda" módon, úgy, hogy a kormány magáévá teszi a szocialisták javaslatait, és mint sajátját adja el azt, vagy nyíltan állást foglal a módosító javaslatról. Az SZDSZ teljesen elutasítja az egyházi törvény tervezett megváltoztatását, összhangban az Emberi Jogok Határok Nélkül szervezet álláspontjával.
 

Vissza a kezdőlapra