A Fidesz-frakció ülés Szolnokon

A jövő elkezdődött című vitairat, valamint a kormányzat eddigi gazdasági eredményeinek értékelése volt a többi közt témája a Fidesz - Magyar Polgári Párt parlamenti frakciója ülésének szombaton Szolnokon. Varga Mihály pénzügyminiszter mindezek kapcsán példaként említette, hogy a devizaliberalizáció bejelentése egy 70 éves történelmi szakaszt zárt le, megszabadítva ezzel a gazdaságot egy újabb kötöttségtől. Hozzátette: mindez egyértelműen jelzi, a magyar gazdaságpolitikában az elmúlt három évben alapvető változások történtek, amelyek összessége magyar modellként is elnevezhető. Az eredményességet bizonyítja, hogy 1998-tól 200 ezer új munkahely létesült, az utóbbi egy évben 11 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma, a munkanélküliségi ráta pedig 6 százalékos, azaz kisebb az európai uniós átlagnál - sorolta Varga Mihály. Domokos László, a Fidesz gazdaságpolitikai kabinetvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy magyar gazdaság az eltelt három év alatt a fenntartható növekedés pályájára állt. A Fidesz vezette kormánykoalíció ténykedése óta megszűnt a magyar gazdaságot az 1998-as évek közepéig állandóan fenyegető egyensúlyhiány, és kikerültünk az államadósság csapdájából is - közölte. A tartós, tavaly például öt százalék feletti növekedés, a működő tőke folyamatos beáramlása a pénzügyminiszter által magyar modellként említett új gazdaságpolitikai modell helyességét igazolja - folytatta.

Glattfelder Béla, a Gazdasági Minisztérium politikai államtitkára részletesen szólt a Széchenyi tervről eredményeiről, s emellett a foglalkoztatás és a reálkeresetek alakulását is ismertette. Az államtitkár elmondta, hogy a hat évre szóló, idén indult gazdaságfejlesztési program keretében eddig 15 milliárd forint támogatást adtak. Ez a saját erővel és más forrásokkal együtt 78 milliárd forintos többletberuházást jelent, és több mint 4600 munkahelyet. A Széchenyi terv beváltotta és beváltja a kis- és középvállalkozások erősítéséhez fűzött reményeket is - folytatta. Glattfelder Béla kiemelte, hogy a Széchenyi tervnek köszönhetően igazi áttörés történt a bérlakás-építés terén. - Az idén 3600 önkormányzati bérlakás építését kezdték meg eddig, és év végére több mint hatezer felépítéséhez fognak hozzákezdeni - mondta, hozzátéve: önkormányzati bérlakás építésére több mint tíz éve nem került sor az országban.

Az ország sorsát a 2002-2004 közötti években, az uniós csatlakozást közvetlenül megelőző időszakban, nem néhány esztendőre, hanem évtizedekre meghatározza, milyen kormánya lesz - jelentette ki Pokorni Zoltán. Pokorni "őszintén kívánja, hogy az MSZP zárja le mielőbb belső konfliktusait", mert a következő kormányzáson szóba jöhető politikai erőknek közös felelőssége, hogy ne belső ügyeikkel, hanem az emberek problémáival foglalkozzanak. Úgy vélte: a választásokat megelőző 10-12 hónapban a legfontosabb társadalmi, gazdasági kérdésekre kell válaszolni, a választópolgároknak valódi választási lehetőséget nyújtani, nem pedig a pártok belső ügyeivel, a pártok egymáshoz való viszonyaival kell foglalkozni. Pokorni Zoltán kitért arra is: a Fideszben van annyi felelősségtudat és bátorság, hogy nem képzeli magát mindentudónak. - Éppen ezért az előző választások előtti időszakhoz hasonlóan programját széles körű társadalmi vita alapján alakítja ki - folytatta. Rámutatott: a mostani frakcióüléssel, amely lényegében gazdasági kérdésekkel foglalkozott, ez a vitaindító beszélgetés már elkezdődött. Szájer József frakcióvezető a kihelyezett ülésen történteket összefoglalva elmondta: a zárt ülésen értékelték a közvélemény-kutatási eredményeket. Nem számszerű adatokkal, hanem a tendenciával foglalkoztak. Bizakodóan állapították meg azt a tényt, hogy a közvélemény-kutatások szerint a Fidesz támogatottsága folyamatosan nő, országosan és regionálisan is már megelőzte a legnagyobb riválisát, a Magyar Szocialista Pártot.

A gazdaságpolitikában létezik magyar modell, amelynek 1996-tól kezdődően végeztük el az elméleti megalapozását, és már elevenen él a gyakorlatban - jelentette ki Orbán Viktor. Beszédének elején azt idézte fel, hogy a modell megalapozásához felhasználták annak a közgazdasági iskolának tudását, amely már az 1970-es évektől kezdve próbált sajátos gazdaságpolitikai stratégiát alkotni Magyarország számára. - Miért nem született meg korábban a nemzetgazdaság érdekeit szem előtt tartó gazdaságpolitika? - tette fel a kérdést a kormányfő. A születést különböző korszakokban, különböző okok hátráltatták, 1994 és 1998 között például az, hogy bizonyos közgazdasági doktrínákon nem tudtak túllépni a politika akkori alakítói - közölte válaszként. Akkor ugyanis lehetetlennek tartották, hogy egyszerre fenntartsák a pénzügyi egyensúlyt, és elősegítsék a gazdaság lendületes fejlődét - húzta alá Orbán Viktor. Ennek a közgazdasági doktrínának - folytatta - nagyon súlyos következményei voltak a lakosságra nézve, ide sorolható egyebek mellett a Bokros-csomag néven elhíresült intézkedés-sorozat, illetve a bérek emelésének megakadályozása. Hangsúlyozta: ezzel a közgondolkodással szembe szegülve kellett megalkotni egy másik gazdaságpolitikát, amelynek lényege az egyidejűség. "Mi ugyanis az elmúlt három évben azt bizonyítottuk be, hogy a gazdaságban lehetséges egy erőteljes növekedés a bérek radikális emelésével és a vállalkozók támogatásával párhuzamosan" - fogalmazott. "Mindezek mellett még a pénzromlás ütemét is csökkenteni tudtuk, hiszen amikor a kormányrúd mögé álltunk 14,5 százalékos volt az infláció, most pedig 10 százalék körüli" - fűzte hozzá. A modell működtetéséhez természetesen korábban és most is meg kellett hozni néhány kormányzati döntést, legutóbb például a forint átválthatósága előtt magasodó korlátokat bontottuk le - emlékeztette hallgatóságát. A magyar modell létének további fontos feltételei a külföldi beruházási kedv fenntartása, az európai uniós tárgyalások sikere, gazdasági tér kiszélesítése - sorolta a kormányfő. Az utóbbi alatt az értendő, hogy a magyar vállalkozásoknak határainkon túl is képesnek kell lennie beruházások végrehajtására - tette hozzá. A magyar modell hosszabb távú működőképessége igényli azt is, hogy az állam kezében legyen egy gazdaságfejlesztési intézményrendszer is - mondta. Ennek a törekvésnek jeleként említette többek között az ÁPV Rt., a kincstár átalakítását, a Magyar Fejlesztési Bank működésének szabályozását, hatékonyabbá tételét. Végezetül azt is feladatuknak jelölte meg, hogy alkalmazkodjanak a világban zajló közgazdasági gondolkodás változásaihoz. Ennek az 1990-es évek közepétől teret nyerő eszmének az a lényege, hogy az államnak nem kivonulnia kell a gazdaságból, hanem az ott való létezésének optimális méretét kell megtalálnia - fogalmazott a miniszterelnök. Beszéde után a frakció zárt ülésen vitatta meg az aktuális politikai feladatokat.

A sajtóban - noha a nyílt ülésen többször elhangzott, - nem jelent meg, hogy a magyar modell kifejezés Kosztov bolgár miniszterelnöktől származik, aki kifejtette, szeretné ezt Bulgáriában is alkalmazni. Minden rádióadásnak az volt az üzenete, hogy a Fidesz saját politkáját maga illetti a "magyar modell" kifejezéssel.
 
 
 
 

Vissza a kezdőlapra