Az alábbi írás a Hargita Népe című újságból való, amelyet jó szívvel ajánlok minden olvasónk figylemébe. Azt is vegyük észre, hogy az otaát élők a mi gazdasági erőnktől várják helyzetük jobbra fordulását. Tegye meg hát mindenki amit tud, a saját területén, s ezzel a nemzet egészének is a javát szolgálja! SL.
 
 

Nyelves ördög

Tetten értem az ördög nyelvét. Előzményként röviden enynyit: Balázs János, a Román Televízió brassói munkatársa riportot készített a moldvai csángókról, bemutatta a magyar nyelvű adásban. A film hatására Nistor Ilona, az egyik szereplő hálálkodó levelet írt a szerzőnek, ezt a Brassói Lapok (április 20-án) betűhíven közölte, így: „Kedves Balázs János ur Hamarébes szárátném meg koszonnii a szép áldodást a csángöröl. Az a igaz hogymásokes kisziteták riportot a csángökröl dá a lág jökokot Ön kiszitii mánem mait nám az agész fel van vévál video kaszetára. Nagyon örvántám hogy a néproiziinok es a béláményit meg kérta. Jo idöbá jott az áléodás lág oláb lásák meg az ágész hogy milián magyarok vagyunk munk, hagy meg láhát értenii mit mondunk. A gyármekek már a tánkotes tanöliák nám csok az énákeket. Es nagyon rámélem hogy egy év mulval ha igy haladunk akör nagy árádményt érunk. Örvendem hogy nám hogynok abba és idönként hirdetik a csángö élátet es. Még ecer nagyon szépen köszönyuk és köszönöm kévánunk ágéséget hogy még tudyon készétenii ilyán jo riportokot rölunk. Nistor Ilona."
Eddig a „csángö élát" üzenete. A levél megjelenése előtt egy nappal, április 19-én a Hargita Népe közölte Tankó Gyula cikkét A csángók elcsán- gálódása Gyimesbükkön címmel. A szerző harmincévi pedagógusi tapasztalatok alapján épp azokat a gazdasági-szociális-pszichikai feltételeket mutatja be, amelyeknek folyományaként Bac?u megyében a magyar nyelvnek ez a fonák változata megszületett. Tankó Gyula körülírást is alkalmaz, hogy ne sértsen: „Moldvában magukat értelmes embereknek nevező lények kikiáltották a magyart az ördög nyelvének." Én nem tudok ilyen finoman fogalmazni, ezért kimondom: a iasi-i teológián janicsár szellemben Moldva számára nevelt római katolikus papokról van szó, ők riogatják csángó híveiket – akik közül kiemelkedtek – azzal, hogy a magyar az ördög nyelve, és azt, aki így imádkozik, az Isten nem érti meg.
Nistor Ilonának köszönhetően most ízelítőt kapunk, hogyan is hangzik az ördög nyelve. Neki köszönhetjük azt is, hogy gyimesbükki szülők az ő példájából látják, milyen nyelven beszélnek-írnak majd gyermekeik, mikor Magyarországra mennek pénzt keresni. Ugyanis Tankó Gyula említi azt is, hogy noha lehetőségük van gyermekeiket anyanyelvükön taníttatni, mégis román iskolába íratják, abban a reményben, hogy így jobban érvényesülnek az életben. Erre a naiv érvre Tankó Gyula két cáfolatot hoz fel. 1. A megállói iskolából, ahol csak magyar osztályok voltak, sokkal többen végeztek középiskolát, egyetemet, mint a gyimesbükkiből, ahol románul folyt az oktatás. 2. Egy moldvai csángó gyermek újságírói kérdésre válaszolva, kijelentette: „Román vagyok, de magyarul akarok tanulni, hogy mikor megnövök, Magyarországon dolgozhassam."
Ez a gyermek nyilván kiszűrte a felnőttek beszélgetéseiből, hogy Magyarországon ugyanazért a munkáért háromszor-négyszer többet fizetnek, mint itthon. Hallotta azt is, az anyaország rövidesen tagja lesz az Európai Uniónak, így lehetővé válik, hogy az ottani munkaerő tekintélyes hányada a fejlett országokba vándoroljon a még nagyobb keresetért, akkor pedig megüresedett otthoni munkahelyüket romániai vendégek tölthetik be. Itt rejlik a válasz Tankó Gyula kérdésére is: vajon milyen lesz évek múltán a gyimesbükki iskola? Megjósolom: keresett, virágzó iskola lesz, mint amilyenné a szórványok minden magyar oktatási intézménye is válik. Ilyen csodát művel Moldvában és Erdélyben a státustörvény, illetve a velejáró magyar igazolvány, amellyel ma még nyomorgó családok magyarországi keresetükkel hazatértük után emberhez méltó életkörülményeket teremthetnek maguknak őseik földjén. És akkor megtanulják becsülni, tisztelni, értékelni, sőt szeretni is az ördög nyelvét.
Ne aggódjunk tehát, mert amit a szórványok világában nem sikerült elérnie magyar hittérítők, pedagógusok, politikusok, papok, újságírók, költők ármádiájának, azt egy-két év leforgása alatt játszva megteszi egy sokkal nagyobb hatalom: őfelsége, a FORINT.

Barabás István

Vissza a kezdőlapra