Vasárnap este van. A Szentkirályi utca egy kicsiny szakaszán, a Baross utca és a Mikszáth tér között nagy a forgalom. A főváros és környéke számára itt a fogászati ügyelet. Dagadt arcú emberek adják egymásnak a kilincset, sőt szinte kettesével, hármasával lépnek be a kapun. A csöppnyi váró zsúfolásig tele, a levegő illata megtartana egy neki támasztott kerékpárt.

Bent a rendelőben egy asszisztens, két orvos. Megállás nélkül dolgoznak. Kedvesek, mosolygósak. Vizsgálat, gyors diagnózis, s a többnyire szomorú terápia: foghúzás. Vagy ötven percet vagyok bent a rendelőben. Három fogat kihúztak, négy ember pedig megkapta az érzéstelenítést. Reggelre gondolom egy kis halom lesz a kihúzott fogakból. A betegek többsége egyszerű, feltehetően tanulatlan ember, bár a társadalom minden rétege előfordul itt.

A véletlenek összjátéka miatt épp azon a hétvégén jártam bent a központi ügyeleten, amelyen a kormány döntött: miután helyrehozta a Bokros csomag okozta szociálpolitikai sebeket, hozzákezd az egészségügyi ellátásban létrejött károk felszámolásához is. Ezek közül az ágyszám-háború a polgárokat kevéssé érinti. A fogászati ellátás annál inkább. Tetemesen lehetne csökkenteni az ügyeletben kihúzott fogak mennyiségét, ha a betegek rendszeresen járnának fogmegtartó kezelésre. Az a semmivel nem magyarázható és nem menthető politika, amely szerint a foghúzás, mint roncsoló beavatkozás ingyenes, a fogtömés viszont kikerül a társadalombiztosítási körből, mindennél jobban mutatja: milyen ember és szegény ellenesek voltak a szocialisták. Sokan félnek a fogorvostól, húzzák-halasztják a fogorvoshoz menést. Ha ezek után még piaci áron fizetni is kell érte, ne csodálkozzunk, ha tömegek maradtak el a rendelőből. Eredmény: a tehetősnek lesz jó foga, a szegényét meg kihúzzák. Minek rágjon az ilyen…

Ezen az áprilisi hétvégén a kormány elhatározta: érvényesíti a szakmai érveket a fogorvoslás területén is. Mihamarabb, remélhetőleg még ebben az évben visszakerül a fogmegtartó kezelés a támogatott körbe. A fogorvosoknak ismét lesz a munkája a rendelőkben, és kisebb lesz a zsúfoltság az ügyelet alatt.

A kihúzott fogakért, romlott rágóképességért valakik felelősek. Vajon a gondatlanságból (hozzá nem értésből) elkövetett tömeges egészségkárosításért nem tartoznak egyesek jogi értelemben is felelősséggel? Vagy elég a politikai következmény?

Megbánást, bocsánatkérést azonban nem tapasztalunk a tettesek részéről. Sőt. Érdemes megfigyelni, hogyan reagál a kormánydöntés hírére Kökény Mihály, aki államtitkárként, majd (amikor arra érdemes ember már nem vállalta a posztot) miniszterként asszisztált a lakosság elleni lépésekhez.

Az Egészséges nemzetért program sikeres megvalósításának az lehetne a garanciája, ha azt a parlament vitatná meg, s a tennivalókat országgyűlési határozatban rögzítenék - véli Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának elnöke.

 A kormány elfogadta az egészségügyi tárca által benyújtott, tizenhárom pontból álló cselekvési programot, amelynek legfontosabb eleme az Egészséges nemzetért elnevezésű, 2010-ig megvalósítandó népegészségügyi feladatsor. A több 10 milliárd forintos programhoz a kormány az anyagi fedezetet is biztosítja.

Kökény Mihály minden olyan törekvést üdvözöl, amely előretekint, hosszú távon kívánja a lakosság egészségi állapotát javítani. - A program kapcsán nagy összegekről van szó, de sajnálatos módon a kétéves költségvetés erről semmit nem tartalmaz - mondta. Kökény Mihály hangsúlyozta: ha valóban stabil forrást akarnak előteremteni a programhoz, akkor - már csak a többletfedezettel összefüggésben is - mindenképpen meg kell keresni az Országgyűlést.

Kökény vagy nem ismeri a törvényt, vagy nem akar emlékezni arra, hogy a Horn kormány igen nagy szabadságot szerzett magának az egyes fejezetek közötti átcsoportosításokhoz. Ha az Orbán kormány él ezekkel a jogokkal, rendre a fentiekhez hasonló kifakadásokkal találkozunk. Egy közmondás fejezi ki a lényeget: Aki másnak vermet ás, maga esik bele. Nem hitték, hogy egyszer elvesztik a hatalmat, s más politikai erők élnek majd a lehetőségekkel. A szocialistákkal egyébként nem lehet vitázni. Vagy az előterjesztés teljes tagadására vagy a túllicitálás valamilyen formájára számíthatunk, de érdemi javaslatokra nem.

A parlamenti bizottság a héten tárgyalja a programot. Kökény szerint, ha a politikai erőket meg akarják nyerni a program támogatásához, mindenképpen szükséges a parlamenti tárgyalás, egy országgyűlési határozat.

Ismét egy kis jogi továbbképzés: Az országgyűlési határozat csak az országgyűlés számára kötelező, míg a kormányt kötik saját határozatai. Persze 1994 óta érvényben van egy kormány szintű népegészségügyi program, de azt a Horn kormány - bár hatályon kívül helyezni nem merte, és annál jobbat alkotni nem volt képes - sajnos nem tartotta meg. Ma a legfontosabb a gyorsaság, a programnak a - legalábbis a kezdeti - eredményeit mihamarabb látni akarjuk. Ha a vita bejönne a parlamentbe, negyed évet biztosan elvesztenénk. Ez lehet Kökény "konstruktív" politikai célja. Egy szóval sem említi - legalábbis az MTI tudósítás szerint - a fogorvoslás kérdéseit. Annyit ő is tud: akinek vaj van a fején, ne menjen a napra.

SL

Vissza a kezdőlapra