Tartalomjegyzék

Hága várja Milosevicset
Gyilkoltak a hatóságok Milosevics idején
Miniszterek tanácskozása Macedoniában
Pénzügyi visszaélések a szerbiai Demokrata Pártban
Feljelentik a tisztségviselőket
Az USA az albán foglyok kiszabadításáért
Emberkereskedelem??
Igazságbizottság
Bűnvádi feljelentés Marija Milosevocs ellen is
Betiltják Milosevics pártját??
Jovanovics helyetesíti Milosevicset
A szerbiai szakszervezetek sem mások, mint az itthoniak
Cook Montenegróról
A többség elszakadna Szerbiától
Kasza a vajdasági autonómiáról
Ki nem fizetett számlák a Vajdaságban
Robertson a Duna hidak lebombázásáról
Magyar rádióadás Palánkán
A Vajdaságban is figyelnek a csángókra

Hágai elfogatóparancs Milosevics számára

Hans Holthuis, a Hágai Nemzetközi Törvényszék titkára csütörtökön átadja a jugoszláv hatalmi szerveknek a hágai bíróság elfogatóparancsát Szlobodan Milosevics ellen. Holtuis Momcsilo Grubacs szövetségi és Vladan Batics köztársasági igazságügyminiszterrel, valamint Dusan Mihajlovics belügyminiszterrel találkozik ma, egy nappal azt követően, hogy Hága Milosevics haladék nélküli kiadatását követelte.
Jean-Jacques Joris, a hágai főügyész politikai tanácsadója a BBC Rádiónak nyilatkozva indokolta meg, miért követeli Hága Milosevics azonnali kiadatását: „Belgrádban a helyzet nem igazán világos, egymásnak ellentmondó nyilatkozatok érkeznek onnan, s ezért szeretnénk nagyon egyértelműen megismételni: Milosevics Hágába szállítása nemzetközi kötelezettség, melynek nagyon gyorsan eleget kell tenni". A BBC riporterének megjegyzésére, hogy Carla del Ponte a közlemúltban kijelentette: a hágai bíróság kész néhány hónapot várni Milosevicsre, Joris a következőket válaszolta: „Nem erről van szó. Azt mondtuk, hogy Milosevics ellen Jugoszláviában eljárás indult, amit mi tiszteletben tartunk, annál is inkább, mert azon vádak ügyében, melyekkel Milosevicset Belgrádban gyanúsítják, nekünk nincs illetékességünk. A mi hatáskörünkbe a háborús bűnök tartoznak, s ilyen vádak a belgrádi ügyészség irataiban nincsenek. Milosevics Hágába szállítása nem akadályozná a jugoszláv hatóságokat a vizsgálat lefolytatásában, mert ő hozzáférhető maradna számukra Hágában is. Tehát a jugoszláv hatóságok ítélkezhetnek felette, azonban előbb nekünk kell ítélkezni. Ezt követően visszaküldenénk Belgrádba, s csak a harmadik fázisban lenne esedékes Milosevicset büntetése letöltésére küldeni" - -- hangsúlyozta Joris.
A tanácsadó elvetette azokat az állításokat, hogy Milosevics kiadatásának követelése Szerbiában gondokat okozhatna: „A volt elnök letartóztatása egyértelműen megmutatta, hogy az új kormány nincs veszélyben. Az előállíttatást Milosevics hívei akadályozták, azonban szerencsére nem került sor sem vérontásra, sem lázadásra. Azt hiszem, az az érv, hogy Jugoszláviának időt kell adni, egyre kevésbé releváns" -- szögezte le Joris.

A törvényszék küldöttei Baticsnál

Hans Holthuis, a Hágai Nemzetközi Törvényszék titkára belgrádi tartózkodása során találkozott Vladan Batics szerbiai igazságügyminiszterrel, miután röviden csak annyit nyilatkozott, hogy "jó beszélgetése volt".
Batics a B92-nek elmondta, három témáról volt szó. "A beszélgetés tárgya a törvényszéknek az az óhaja volt, hogy minél többet megtudjanak a Szlobodan Milosevics ellen folyó eljárás módjáról a mi előírásaink alapján, és meg akartak ismerkedni a büntetőtörvényünkkel. A másik téma volt a hágai nyomozókkal való együttműködés, harmadikként pedig jelezték, hogy pénteken Grubacs úrnak átadják a Szlobodan Milosevics és más vezetők elleni vádiratot. Ez egy régi vádirat, még 1999. május 23-án keltezték" -- mondta Batics és hozzátette, kihasználta az alkalmat, hogy levelet küldjön del Ponte asszonynak, amelyben kéri, hogy sürgősen emeljenek vádat a Koszovói Felszabadítási Hadsereg vezetői ellen, akik még mindig gonosztetteket hajtanak végre Koszovóban, valamint a KFH politikai vezetői, mindenekelőtt Hashim Thaqi ellen.
Arra kérdésre, hogy a mai megbeszélés után kitart-e azon kijelentése mellett, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszék az év végéig nem sürgeti Szlobodan Milosevics kiadását, Batics elmondta: A titkár úr nem illetékes ebben a kérdésben. Ő szervező-technikai személy, aki nem foglalkozik az aktuális bűnügyi, jogi és politikai kérdésekkel és nem hoz döntéseket. A törvényszék illetékeseinek eltérő nyilatkozatai ellenére hiszem, úgy lesz, amint mondtam. Ezt egyébként, a későbbi cáfolatok ellenére, találkozásunk során Carla del Ponte is megerősítette. -- mondta Batics a B92-nek.
Az egyórás tárgyalás után Holthuis úr nem akarta megmondani, átadta-e Baticsnak a Szlobodan Milosevics elleni vádiratot és elfogatási parancsot. Holthuis pénteken találkozik Momcsilo Grubacs szövetségi igazságügy miniszterrel. A mai tárgyalások előtt egyébként Holthuis kijelentette, hogy a jugoszláv és a szerbiai hatalomnak átadja a vádiratot és az elfogatási parancsot Szlobodan Milosevics ellen, és szeretne meggyőződni arról, hogy azt átadják-e neki. Hozzátette azt is, azért jött Belgrádba, hogy megismerkedjen a most folyó vizsgálati eljárás részleteivel. Belgrádban tartózkodik a Hágai Nemzetközi Törvényszék szóvivője is, aki korábban azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy azért mennek a jugoszláv fővárosba, hogy jogi és tecnikai szempontokból is serkentsék az együttműködési folyamatot.

Mihajlovics: Fény derült az ibari merényletre

Dusan Mihajlovics köztársasági belügyminiszter csütörtökön kijelentette, fény derült az ibari autóúton elkövetett merénylet körülményeire, amelyben életét vesztette a Szerb Megújhodási Mozgalom négy vezetőségi tagja, és hogy a nyomozás bebizonyította, a merénylet szervezője Radomir Markovics, az Állambiztonsági Hivatal volt vezetője volt. "A végrehajtók a hivatal egyes dolgozói voltak, akik beismerték bűntettüket, szervezőként pedig Markovicsot jelölték meg" mondta Mihajlovics a köztársasági parlament biztonsági bizottságának ülésén, hozzátéve, mindezt 30-40 tanú vallomása alapján állítja. A belügyminiszter szerint az is bizonyítást nyert, hogy Markovics Mihalj Kertesztől, a volt vámigazgatótól kapott pénzt, különböző célokra.
"Olyan elismervények birtokában vagyunk, amelyek szerint az Állambiztonsági Hivatal annyi pénzt vehetett fel a Szövetségi Vámigazgatóságnál, amennyit akart, és a parancs olyan volt, hogy Rade Markovics minden kívánságát teljesíteni kell. Adatok vannak például arról, hogy a Szerbiai Szocialista Párt vezetői 900 000 márkát adtak át a hivatalnak, amit aztán arra használtak fel, hogy lefizessék a Szerb Radikális Párt képviselőinek egy részét, akik aztán kiváltak és megalakították a Nikola Pasics Radikális Pártot", mondta Mihajlovics, jelenti a B92.
Dusan Mihajlovics azt is közölte, kihallgatták a hivatalnak azokat a dolgozóit, akik követték Szlavko Tyuruvija újságírót egészen annak meggyilkolásáig, és hozzátette, a végrehajtók az alvilágból felbérelt bérgyilkosok voltak. A belügyminiszter még közölte, 2-3 hónapra van még szükség ahhoz, hogy felderítsék a közelmúltban elkövetett politikai gyilkosságok részleteit, és elmondta, "október 5-e és január 25-e között a belügyminisztériumban tonnaszámra semmisítették meg a bizonyítékokat, az akkori vezetőség parancsa alapján, ami miatt szintén bűnvádi eljárás fog indulni".
A bizottság ülése, amely több mint három óra hosszáig tartott, nyilvános volt, azzal a feltétellel, hogy a jelenlevő újságírók nem publikálhatnak olyan adatokat, amelyek szolgálati vagy államtitoknak számítanak.

Közös miniszteri nyilatkozat Szkopjéban

A délkelet-európai országok, valamint a NATO-tagországok és a békepartnerségben részt vevő országok védelmi miniszterei csütörtöki szkopjei találkozójuk után közös nyilatkozatban ítélték el az erőszak bármilyen formáját, mint közvetlen fenyegetést a térség és Európa biztonsága, stabilitása és békéje ellen. Egyben síkraszálltak a nemzetközileg elismert balkáni határok sérthetetlensége mellett is. A SRNA jelentése szerint a miniszterek elítélték a szélsőségességet és a terrorizmust, és megegyeztek abban, hogy intézkedéseket foganatosítanak a nemzetközi bűnözés ellen is, hogy lezárják az illegális fegyverkereskedelem csatornáit a térségben. A szkopjei találkozó részvevői erőteljesen támogatták Macedónia szuverenitását és területi integritását, valamint a kormány intézkedéseit a helyzet rendezése érdekében.
A miniszterek abban is egyetértettek, hogy további erőfeszítéseket tesznek a délkelet-európai biztonság, stabilitás és tartós béke megteremtése érdekében, és hogy szorosan együttműködnek a térség gazdaságának fellendítése céljából. Megegyezés született a délkelet-európai országok határszerveinek szorosabb együttműködéséről is, elsősorban a gyors információcsere terén, és az illegális fegyver- és kábítószercsempészet megfékezése érdekében.
A találkozón Albánia, Bulgária, Görögország, Horvátország, Olaszország, Jugoszlávia, Macedónia, Románia, Szlovénia, Törökország és Ukrajna védelmi minisztere vett részt. Megfigyelőként jelen voltak a NATO, az EBESZ, az EU, valamint a KFOR és az UNMIK, továbbá a NATO nápolyi vezérkarának és az amerikai véderőminisztériumnak a képviselői, jelenti a SRNA.

Pénzügyi botrány a Demokrata Párt körül?

Összesen 1 millió és 400 ezer dináros nagyságrendű adóeltitkolással vádolták meg Miodrag Koszticsot, a Demokrata Párt (Zoran Gyingyics pártja) pénzügyi igazgatóját és egyben az MK komerc nevű cég tulajdonosát. Az erre vonatkozó bűnvádi feljelentést az Ellenállás népi mozgalom tette meg, amely szerint Koszticsot Ljubodrag Markovics, a köztársasági adóhivatal igazgatóhelyettese védte.
A feljelentés szerint Markovics visszaélt hivatali beosztásával, mert megakadályozta az adó kényszermegfizettetését, amit a pénzügyi rendőrség újvidéki osztálya már elrendelt. Markovics állítólag megparancsolta a jelentést író nyomozónak, hogy hagyja abba az említett cég ellenőrzését. Kosztics írásban kérte az adóhivatal igazgatóját, hogy halasszák el a kényszermegfizettetést és a vállalati folyószámla zárolását, arra hivatkozva, hogy a korábbi rezsim gyakori célpontja volt, az adó ki nem fizetése pedig csak a volt rezsim elleni harc formája volt.
Miodrag Kosztics Nenad Csanak vajdasági parlamenti elnök sógora.
 

Több száz egykori tisztségviselő ellen vannak feljelentések

Zoran Zsivkovics szövetségi belügyminiszter Banjalukában újságíróknak kijelentette: a rendőrség bűnvádi feljelentést tesz Marija Milosevics, Szlobodan Milosevics lánya és még több száz volt állami tisztségviselő ellen, akiknek közük volt a bűnözéshez.
„Milosevics lánya fegyvert használt azon a napon, amikor az apját előállította a rendőrség. Marija lövöldözött és nem látom okát, hogy ne induljon ellene bűnvádi eljárás, hiszen a szerbiai igazságügynek kell ebben az ügyben kimondani a végső szót" -- hangsúlyzota Zsivkovics.
A szövetségi belügyminiszter szerint „Szerbiában van néhány száz olyan személy, akiknek -- amíg hatalmon voltak -- igen szoros volt a kapcsolata a bűnözéssel. Ők számítanak arra, hogy ellenük is vádat emelünk. Azt hiszem, egyetlen komoly, demokratikus hatalomnak sem kellene kiábrándítani őket ebbéli meggyőződésükből" -- hangsúlyozta Zsivkovics. Hozzátette: Milosevics ügye a továbbiakban a bíróságra tartozik: „Az a fontos, hogy négy könnyebben megsérült rendőrön kívül más áldozatra nem került sor. Most még sok vizsgálatot kell lefolytatni, mert sok nyoma maradt annak, amit Milosevics munkatársaival és a szerbiai bűnszervezetek vezetőivel elkövetett az utóbbi években" -- mondta a belügyminiszter, jelenti a SRNA.

A Kongresszus az albán foglyok kiszabadítását követeli

Az amerikai Kongresszusból komoly figyelmeztetés érkezett a belgrádi hatalomnak, hogy azoknak az albán politikai foglyoknak a kiengedése, akiket Milosevics idejében tömegesen ítéltek el és zártak be, az egyik feltétele az ezekben a napokban felújított Jugoszláviának és Szerbiának szánt segély realizálására, jelenti a Sense. A nemrégiben elfogadott szenátusi rezolúcióban követelték, hogy azonnal hozzák nyilvánosságra, hány koszovói albán fogoly van. "A jugoszláv képviselőház február végén elfogadta az amnesztiatörvényt, de ez csak 100 albánra vonatkozott a bebörtönzött 600 közül" -- figyelmezetett Gordon Smith, a szenátus Európával foglalkozó albizottságának elnöke. Rámutatott az úgynevezett gyakovicai csoport ügyének az elfogadhatatlan halogatására is, amely során a 143 elítélt albán amnesztiáját már több ízben kérte Amerika és más országok is Jugoszláviától.
 Kostunica: Haekkeruppal vitatom meg az eltűnt szerbek ügyét
Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök közölte, nem fogja megengedni, hogy felvessék a Szerbiában bebörtönzött albánok kérdését mindaddig, amíg nem derül fény legalább egy Koszovóban eltűnt szerb sorsára. Kostunica így válaszolt a Koszovóban eltűnt vagy elrabolt szerbek családtagjai és hozzátartozói egy nagyobb csoportjának, akik azt követelték, hogy Szerbiában ne engedjenek szabadon több albán foglyot, "mert ők az egyetlen remény arra, hogy a kölcsönösség alapján szabadon bocsátanak Koszovóban fogva tartott szerb polgári személyeket is". Kostunica megígérte, ez lesz az első kérdés, amelyet csütörtökön meg fog vitatni Hans Haekkeruppal, az UNMIK vezetőjével való találkozója során -- jelenti a Beta.

"Kostunica emberkereskedelemre buzdít"

A Szerbiában működő Helsinki Emberi Jogi Bizottság arra mutatott rá, hogy Vojiszlav Kostunica a Szerbiában bebörtönzött albánokra és az eltűnt szerbekre vonatkozó kijelentésével "az emberkereskedelemre buzdít". A SRNA jelentése szerint a Bizottság nyílt levélben figyelmezteti Kostunicát, hogy az ilyesmi alkormányellenes, de véleményük szerint ezzel méginkább súlyosbíthatja a koszovói szerb kisebbség helyzetét.

A harminc eltűnt szerb gyermek listája
Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök csütörtökön Belgrádban átadta a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága elnökének annak a 30 szerb gyermeknek a névjegyzékét, akiket azóta raboltak el, amióta a KFOR és az UNMIK Koszovón állomásozik, jelenti a SRNA. Kostunica hangsúlyozta még a horvátországi és boszniai menekültek kérdését, az ideiglenesen kitelepített szerbek problémáját és a nem albán nemzetiségű lakosság gondjait Koszovóban, valamint kitért az újabb menekülthullámra a dél-szerbiai területekről és a terroristák tevékenységének a következményeire. A Nemzetközi Vöröskereszt elnöke támogatást ígért a Koszovóban eltűnt polgárok ügyében és hozzátette, ez a szervezet adatokat gyűjt a volt jugoszláv területeken, hogy a bizonytalanságban élő családoknak segíthessen.

Grubacs az igazságbizottságról

Momcsilo Grubacs szövetségi igazságügyminiszter kijelentette: az a tényfeltáró és megbékélést szorgalmazó bizottság, melyet Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök hozott létre a múlt héten, "inkább erkölcsi, mintsem jogi szerv, mely ráadásul inkább társadalmi, mint állami jellegű".
Arra a kérdésre, milyen szerepe lesz e bizottságnak, tekintettel arra, hogy elkészült a hágai bírósággal való együttműködést szabályozó törvénytervezet, s hogy a hazai bíróságoknak is jogukban áll háborús bűncselekmények miatt ítélkezni, Grubacs a következőket válaszolta: "A bizottság elősegítheti az igazságszolgáltató szervek munkáját, bizonyos esetekre felhívhatja a figyelmet, hasznos és használható anyagokkal szolgálhat, de nem helyettesítheti a bíróságot. A bizottságnak el kell érnie, hogy az egész nemzet átessen a morális katarzison, mert ha nem szembesülünk becsületesen saját múltunkkal, akkor nagy kérdés, hogy hogyan léphetünk a jövőbe. Türelmeseknek kell lennünk, nem kell szenzációs eredményekre számítani és nem kell ezt a bizottságot nyomásoknak kitenni, mert ezt a feladatot senki sem végezheti el gyorsan" -- mondta Grubacs, jelenti a B92 Rádió.
Kostunica igazságbizottságában 19 tekintélyes közélet személyiség kapott helyet. Közöttük vab Váradi Tibor, Szvetlana Velmar-Jankovics, Vojin Dimitrijevics, Szlavoljub Gyukics, Predrag Palavesztra és Latinka Perovics is.
 

Bűnvádi feljelentés Marija Milosevics ellen

A második belgrádi ügyészségnek a szerbiai belügyi titkárság eljutattatta a bűnvádi feljelentést Marija Milosevics, Szlobodan Milosevics volt elnök lánya ellen. Marija Milosevicset azzal vádolják, hogy közveszélyt idézett elő, valamint az engedély nélküli fegyver- és lőszertartásért és annak a használatáért is felelnie kell, jelenti a Belgrádi Rádió.
 

Orlics: Lehet, hogy be kellene tiltani az SZSZP-t és a JB-t

Szlobodan Orlics szövetségi tájékoztatási titkár és a Szociáldemokrácia alelnöke szerint az illetékes szerveknek meg kellene vizsgálni annak lehetőségét, hogy betiltsák a Szerbiai Szocialista Párt és a Jugoszláv Baloldal munkáját -- írja a Glasz javnoszti csütörtöki száma, tudósít a SRNA. Orlics Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök letartóztatásának körülményeiről szólva kiemelte: "Amennyiben kielemezzük, mi minden történt ama bizonyos két éjszaka folyamán az Uzsice utca 11. szám alatti villa előtt és magában az épületben, mit mondtak a JB magas rangú tisztségviselői ezzel kapcsolatban, hogyan és milyen módon kívánják védeni a volt jugoszláv elnököt a vizsgálószervek ellenében, könnyen leszögezhető, hogy a rendőrségnek meg kellene állapítani a tényállást, az igazságügy minisztériumnak pedig ezután ki kellene mondani a végső szót" -- értékelte Orlics.
A politikus emlékeztetett, hogy "az SZSZP ügyesen elhatárolta magát mindattól, ami a letartóztatás körüli napokban történt", s hozzátette: "A JB soha nem is volt politikai párt, hanem érdekszervezet. Milosevics letartóztatása során tanúsított viselkedése és az a fegyvermennyiség, amit a villában találtak az illetékesek, azt a veszélyt hordozza, hogy a JB terrorista szervezetté válik, az pedig köztudott, hogy a világban mindenhol hogyan viszonyulnak az ilyen szervezetekhez" -- tette hozzá Orlics.

Zsivadin Jovanovics az SZSZP megbízott elnöke

A Szerbiai Szocialista Párt végrehajtó bizottsága szerdán döntést hozott, hogy a párt megbízott elnökévé Zsivadin Jovanovics volt külügyminisztert nevezi ki, írja a csütörtöki Vecsernje Novoszti lap, jelenti a FoNet. A külső szemlélők szerint a pártban ezzel a "kemény vonal" győzött, írja a lap, de hozzáteszi, Jovanovics ellen is bűnvádi feljelentést tettek.
 Zsivadin Jovanovics az SZSZP koordinátora
Szlobodan Milosevics javaslatára Zsivadin Jovanovicsot, a Szerbiai Szocialista Párt eddigi alelnökét nevezték ki a párt koordinátorának. Branko Ruzsics, a párt szóvivője bejelentette, Milosevics döntését az SZSZP Főbizottsága következő ülésén hagyja jóvá.
 

A Szakszervezeti Szövetség tiltakozó ülése

A belgrádi Nikola Pasics téren csütörtökön megtartották a Szerbiai Szakszervezeti Szövetség tiltakozó ülését, mert a szerbiai kormány az új adócsomag meghozatala előtt nem kérte ki a szakszervezet véleményét. A B92 Rádió jelentése szerint a fél órás szabadtéri összejövetel után a Szakszervezeti Otthonban Bozsidar Gyelics köztársasági pénzügyminiszterrel üléseztek.
Szlobodanka Brankovics, a szakszervezet alelnöke elmondta, elfogadhatatlan, hogy a hatalom nem veszi figyelembe a partnereit az olyan döntések meghozásakor, amelyek kihatással vannak a dolgozók életszínvonalára. Véleménye szerint az új adókkal a legtöbb árucikk drágább lett, egyesek olcsóbbak, és csak kevés olyan van, amelynek maradt volna a régi ára. A kenyér, a tej, a liszt és egyes tejtermékek viszont már korábban megdrágultak. Drasztikus az áremelkedés például az étolaj esetében, amely az eddigi közel 40 dinár helyett majdnem 48 dinárba kerül, de vonatkozik ez más termékekre is a fogyasztói kosárból. Kivételt képeznek a higiéniai eszközök, amelyek olcsóbbak lettek -- mondta Brankovics. A pénzügyminiszter válaszolt az áremelkedésekkel kapcsolatos kifogásokra és példákkal illusztrálta, egyes esetekben hogyan alakultak az árak. Végül valamennyi résztvevő megállapította, hogy ez az összejövetel a további szociális párbeszéd kezdete.

Cook Montenegróról

Robin Cook brit külügyminiszter szerdán Belgrádban találkozott Branko Lukovac montenegrói külügyminiszterrel is. A beszélgetés során Cook elmondta: Nagy-Britannia és az Európai Unió azt szorgalmazza, hogy Szerbia és Montenegró viszonyainak kérdését az érdekeltek párbeszéddel, demokratikus módon oldják meg a meglévő alkotmányos kereteken belül -- jelenti a SRNA.
A montenegrói tájékoztatási titkárság közleménye szerint Cook meggyőződését fejezte ki, hogy "a küszöbönálló montenegrói választások megerősítik polgárainak demokratikus szándékait, s a Szerbia és Montenegró jövőbeni viszonyainak rendezésével kapcsolatos folyamatok demokratikus légkörben bonyolódnak majd le". Cook hangsúlyozta: egyetlen esetben sem lesz megkérdőjelezve Montenegró polgárainak demokratikus joga, hogy népszavazáson döntsenek köztársaságuk állami-jogi státusáról. A tárgyalások során Lukovac annak az elvárásának adott hangot, hogy Nagy-Britannia és az EU megértést tanúsít "és pozitív szerepet vállal a megoldás fellelésében, amely respektálná Montenegró polgárainak demokratikus irányultságát".

Növekszik az elszakásra vágyók száma

Ha Montenegró állami-jogi státusáról a napokban kellene népszavazáson dönteni, arra a kérdésre: „Szorgalmazza-e Ön, hogy Montenegró független és önálló állam legyen?" a polgárok 55.6 százaléka igenlő választ adna, míg ellene 44 százalékuk szavazna. Ez derül ki abból a közvéleménykutatásból, melyet két nappal ezelőtt fejezett be az Emberi Jogokért és Demokráciáért Központ kutatócsoportja a podgoricai Damar közvéleménykutató iroda közreműködésével 1 067 polgár bevonásával a köztársaság 11 községében -- jelenti a FoNet.

Kasza a vajdasági platformról

Kasza József, a szerbiai kormány alelnöke és a VMSZ elnöke kijelentette, hogy a Vajdaság autonómiájáról és a tartomány jövőbeni alkotmányos berendezésről szóló platform elfogadása elengedhetetlen volt Jugoszlávia leendő államberendezésének kialakítása miatt, jelenti a SRNA. "Végső ideje volt, hogy a vajdaságiak nyíltan kimondják, mit akarnak és mit várnak el a közös államtól, de annak is, hogy a platformról sokoldalú, alapos és szakmai tanácskozás kezdődjön" -- mondta Kasza az újvidéki Dnevnik napilapnak. Szavai szerint Milosevics hatalma alatt az érintette a legsúlyosabban, hogy mintegy 50 ezer vajdasági magyar fiatalt erőszakos kitelepülésre kényszerítettek.
 

A vajdasági fogyasztók tartozása

A vajdasági fogyasztók átlag 2,8 havi áramfogyasztás összegével tartoznak az Elektrovojvodinának, írja csütörtöki számában a Magyar Szó. Az új tarifarendszer még jobban megnehezíti majd az adósság tisztázását.
Egy biztos: jövőre nagyon kevesen fognak árammal fűteni. Az új rendszer kidolgozása éppen az áramfűtés drasztikus lecsökkentését célozza. Az országnak egyszerűen nincsenek kapacitásai e célra, a hiányzó mennyiséget jövőre már világpiaci áron kell megvenni külföldről. Macedóniában például négyszer drágább az áram, a boszniai Szerb Köztársaságban 5,86-szor drágább, a lengyelek hétszer drágábban, a csehek 3,75-ször drágábban veszik az áramot és Magyarországon 3,95-ször drágább az áram, mint nálunk. Hogy itt mennyi lesz, az a napokban, lehet hogy még ezen a héten kiderül, hangzott el az Elektrovojvodina illetékeseinek szerdai, újvidéki sajtótájékoztatóján, írja a Magyar Szó.

Robertson: Az újvidéki hidak katonai célpontok voltak

George Robertson NATO-főtitkár úgy nyilatkozott, a három újvidéki Duna-hidat azért kellett 1999-ben lebombázni, mert katonai célpontok voltak.
"Az újvidéki hidak lerombolása nem a polgári lakosság büntetése volt. Meg kellett őket semmisíteni, mert katonai útvonalak voltak a vajdasági katonai bázisok és Koszovó között, ahol öldöklés folyt", indokolt Robertson a Bulevar című magazinnak adott nyilatkozatában, jelenti az újvidéki 021 Rádió. Szavai szerint az újvidéki hidak még ma is állnának, ha annak idején Szlobodan Milosevics elfogadja a Rambouillet-ban felkínált egyezményt.

Magyar rádióműsor Palánkán

A történelem során először történt meg, hogy a Palánkai Rádió magyar nyelvű műsort is sugároz, írja a Magyar Szó. Ifjú Vecsera Sándor, a magyar szerkesztőség megbízott főszerkesztője a Magyar Szó munkatársának elmondta: „Már két évvel ezelőtt szó volt arról, hogy a helyi, önkormányzati rádió és tévé műsorában heti egy órát kapunk, ám közbeszólt a bombázás. Két év elmúltával ismét kérelemmel fordultunk a városi vezetőséghez, s ezt elfogadták, közölték velünk, hogy azonnal munkához láthatunk. Kissé meglepett bennünket az előzékenység, de minden erőnket összeszedve március 18-án elindítottuk Palánkán a magyar nyelvű rádióműsort. Ezentúl minden vasárnap lesz műsorunk délután egy órától kettőig. Helyi jellegű híreket közlünk, és a polgárok is folyamatosan hívhatnak bennünket, hogy mindennapi gondjainkról az éter hullámain értekezhessünk. Kértük, hogy a helyi tévében is kapjunk műsoridőt, ám a tévé irányítását a Szerbiai Demokrata Párt kapta, ennek tagjai pedig - legalábbis itt, helyben - kevésbé szeretik a magyarokat, mint a a helyi radikálisok", mondta Vecsera Sándor, írja a Magyar Szó.

Csángó magyarok: Európa „legrejtélyesebb kisebbsége"

Időről időre föllángol a vita a moldvai csángókkal kapcsolatban, akiket jó néhány román szervezet maguk közül valónak tekint. Az archaikus magyar anyanyelvüket részben még őrző, katolikus csángók nem teljesen önszántukból történő elrománosodása már közel negyven éve tart, írja csütörtöki számában a Magyar Szó. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének kulturális bizottsága nemrégiben tárgyalta a moldvai csángók helyzetéről szóló jelentést, melyet a finn Tytti Isohookana-Asunmaa asszony terjesztett elő. A dokumentum leszögezi, hogy a csángók heterogén, római katolikus, magyar eredetű népcsoport, régies magyar nyelvet őriznek, de a modernizáció és a román hatóságok nyomásának hatására asszimilálódni kezdtek. Isohookana-Asunmaa az Európa „legrejtélyesebb kisebbségének" nevezett csángók identitásának megerősítésére is tett javaslatot: szorgalmazta az anyanyelvű iskolák újraindítását, és a magyar nyelvű helységnévtáblák, feliratok kihelyezését, valamint kérte, hogy a csángók lakta vidékeken a létesülő kisvállalkozások kedvezményekben részesüljenek. A román részről érkező válasz nem is késett. Mihai Baciu demokrata párti képviselő, az említett kulturális bizottság tagja kijelentette, hogy a csángók beszélte nyelvnek semmi köze a magyarhoz, mert annak egy középkori nyelvjárása, és a 260 ezer moldvai katolikus közül „akiket a jelentés mind magyaroknak tekint", csupán háromezren vallják csángónak magukat, írja a Magyar Szó a HunorPressre hivatkozva.
 

Vissza a kezdőlapra