Pápalátogatás Máltán
Boldoggá avatási mise
A máltai Floriana városában kétszázezer hívő előtt II. János Pál pápa szerdán boldoggá avatta George Precát, a keresztény hit máltai társaságának megalapítóját, valamint egy XIX. századi teológiai doktort és egy apácanőt. Prédikációjában II. János Pál hitük megőrzésére és elmélyítésére szólította fel a máltaiakat, valamint sajnálkozását fejezte ki a Közel-Keleten zajló erőszakos események miatt.

  "Még erősebben kell imádkoznunk, hogy végre béke legyen Jézus földjén" -- mondta a szentatya a legfrissebb közel-keleti hírekre reagálva, amelyek szerint késszúrásokkal megölt két izraeli fiatalt találtak Betlehem közelében.

  A szertartás kezdetén megszólaltak a város templomának harangjai, majd az ünneplő és éneklő tömeg kíséretében George Preca (1880--1962), Maria Adeodata Pisani bencés apáca (1806--1855) és az 1814-ben született Nazju Falzon teológiai doktor ereklyéit a főtéren felállított emelvényhez vitték, ahol a katolikus egyházfő máltai püspökök részvételével misét mutatott be.

  A pápa szerint a mostani boldoggá avatottakban az a közös, hogy életükben mindig az emberek közötti kölcsönös megértést és tiszteletet hirdették, valamint az egyház értékeit védelmezték.

  A Vatikán színeivel fellobogózott település főterén a szertartás végén leleplezték a három boldoggá avatott személy arcképét. A hagyományokat követő boldoggá avatási mise alkalmával bemutatták a híveknek Szent Pál ereklyéjét is, amelyet a róla elnevezett vallettai templomban őriznek.

  A Biblia szerint a Pál apostolt fogolyként Rómában szállító hajó Málta partján futott zátonyra Kr. u. 60-ban. A sziget lakói nagy vendégszeretettel vették körül annak idején a Krisztus tanait hirdető Pált, aki azonban nem kerülhette el sorsát: Kr.u. 67 körül Rómában elfogták és kivégezték.

  Mint az AFP utalt rá, a pápa nagy visszhangot -- és bizonyos körökben ellenszenvet -- kiváltó görögországi és szíriai útja után a földközi-tengeri szigeten általános örömünnep övezte a 80 éves egyházfő látogatását. Málta 392 ezer fős lakosságának 98 százaléka római katolikus, a szigeten törvénytelen a válás és az abortusz.

Magyar Szó
Újvidék
Vissza a kezdőlapra