Történelmi találkozó, történelmi helyszínen ezekkel a szavakkal nyitotta meg George Robertson, az atlanti szövetség főtitkára az Észak-atlanti Tanács budapesti konferenciáját.
 George Robertson beszédében annak jelentőségét emelte ki, hogy egy olyan ország ad otthont az Észak-atlanti Tanács konferenciájának, amely mindössze két éve tagja a szervezetnek. Robertson szerint mindez aláhúzza azokat a demokratikus változásokat, amelyek az elmúlt években mentek végbe az európai kontinens életében, és megerősíti azokat az értékeket, amelyekhez a NATO szilárdan tartja magát.
A miniszterelnök szerint az Észak-atlanti Tanács külügyminiszteri értekezletének budapesti megrendezése világos üzenetet hordoz magában: a NATO kiemelt figyelmet fordít a térség minden államára.
 Orbán Viktor a kétnapos budapesti találkozón kedden elhangzott megnyitóbeszédében kiemelte: a NATO térségbeli jelenléte nélkül elképzelhetetlen a délkelet-európai béke építése, az ottani államok demokratizálódási folyamata, a szükséges struktúrák kiépítése. Magyarországnak biztonsági érdek, hogy a legfelkészültebb államok mielőbb felvételt nyerjenek a NATO-ba, és erről a szervezet 2002-es prágai csúcstalálkozóján döntés szülessen - mondta a kormányfő, aki kitért arra is, hogy az euroatlanti biztonsági struktúra kifejlesztése, a NATO és az új biztonsági kihívások miatt az Európai Unió együttműködése elengedhetetlen.

A budapesti NATO-tanácskozáson a "délkelet-európai regionális biztonsági kihívásokat és lehetőségeket értékelő közös dokumentum", az úgynevezett SEECAP leszögezi: az aláíró országok (a délkelet-európai országok és a NATO- tagok) egyetértenek abban, hogy egyiküket sem fenyegeti a másik részéről katonai agresszió. Közösen vallják, hogy a tartós stabilitás érdekében létfontosságú a politikai, katonai, gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások kezelésére irányuló együttműködés. A regionális együttműködés a délkelet-európai térség stabilitásának, fejlődésének és sikeres demokratikus átalakulásának alapja - mondta Martonyi János.
 
A NATO főtitkára sikeresnek minősítette az Észak-atlanti Tanács budapesti külügyminiszteri értekezletét.
A magyar diplomácia Magyarország szempontjából is eredményesnek tartja a találkozót. Az egynapos tanácskozást lezáró nemzetközi sajtóértekezletén Robertson eredményesnek nevezte az atlanti szövetség balkáni szerepvállalását, amelyet az elmúlt időszakban pozitív fejleménynek tartott a térségben. A külügyminiszterek teljes támogatásukról biztosították Javier Solanának, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének macedóniai békemisszióját, kiemelve: nem szabad engedni, hogy felfegyverzett militáns csoportok zavart keltsenek, a feszültség csakis párbeszéd útján enyhíthető. Koszovóval kapcsolatban síkraszálltak a demokratikus erőfeszítések folytatása, az alkotmányos keretek megszilárdítása és ezzel összefüggésben a novemberre kitűzött választások zavartalan lebonyolítása mellett. A tanácskozásról kiadott záróközleményben külön kiemelték a NATO eltökéltségét a további bővítésre is, hozzátéve: a szövetség támogatja a kilenc jelentkező ország erőfeszítéseit a tagságra való felkészülésre. A terjedelmes záródokumentum legnagyobb része a délszláv helyzettel foglalkozik, megerősítve a Robertson által mondottakat.
Colin Powell amerikai külügyminiszter szerint az Egyesült Államok nem fog egyoldalú lépést hozni sem a boszniai katonai jelenlét fenntartása, sem pedig új rakétavédelmi rendszer kiépítésére. Csak akkor képzelhető el a Boszniában állomásozó nemzetközi békefenntartó alakulatok létszámának csökkentése, ha erről közös szövetségi döntés születik. Powell jelezte: keressük a lehetőséget a boszniai jelenlét, illetve ezzel összefüggésben a költségek csökkentésére. Az amerikai terv ugyanis az, hogy a NATO-vezette békefenntartó katonai erőket fokozatosan nemzetközi rendőri erőkkel kell felváltani. Ez a megoldás szerintük jobban szolgálná a boszniai polgári lakosság érdekeit is.
A NATO nyitva áll a további bővítés előtt, ugyanakkor sem annak üteméről, sem pedig egyéb részletekről nem született még döntés, így arról sem, milyen álláspontot alakít ki a szövetség a 2002-es prágai csúcson - jelentette ki egy kérdésre válaszolva Colin Powell. Az amerikai országos rakétavédelmi rendszer tervéről szólva kiemelte: Washington részéről felelőtlenség lenne, ha képességeivel semmit sem tenne ebben a helyzetben. Az Egyesült Államok ezen a téren és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozása ügyében is figyel Oroszország és Kína érzékenységére. Colin Powell a közel-keleti helyzetet értékelve elmondta: előbb-utóbb az erőszakos cselekmények feltételek nélküli beszüntetése, és a korábbi kötelezettségek teljesítése megvalósul.

Magyarország tehát visszavonhatatlanul része a világ diplomáciai életének. A külpolitika ismét sikerágazat, miközben holmi politikai mikiegerek szívesen értekeznek arról, hogy kiszorultunk, szövetségesek nélkül vagyunk és elveszítettük jelentőségünket...

Vissza a kezdőlapra