Kiállítás a génkutatásról
Az atombomba felfedezése óta nem volt olyan nagy változás az emberiség történetében, mint a mostani. Azt atomkornak, az atom forradalmának hívták, ezt a gén forradalmának. Akkor is több év telt el el, mire a köztudatba eljutott, és az emberek kezdték felfogni a jelentőségét és a halálosságát is. Alig hogy vége lett a hidegháborúnak, ami fölött végig ott riogatott az atombomba, 1990-ben az amerikai energiaminisztérium és a nemzeti egészségügyi intézet megkezdte az emberi DNS összes génjének azonosítását (ez a Human Genome Project), amit tavaly, a tervezett idő előtt, be is fejeztek. Ezzel valóban kezdetét vette egy új forradalom, aminek egyáltalán nem ismerjük még a jövőre való hatását. Ezért olyan fontos a megismerése, a feltárt hihetetlen tudásanyagnak közkinccsé kell válnia.
8 DNS replika
A New York-i természettudományi múzeumban most nyílt meg egy kiállítás, amelynek az a lényege, hogy hétköznapi nyelven megértesse a gén forradalmát, a társadalmi, kulturális, jogi és gyógyászati hatását. Itt-ott számítógépes szavazógépek állnak a látogatók rendelkezésére; a néhány hónapig nyitva tartó kiállítás után elemezni fogják a válaszokat arra a kérdésre, hogy “mi lesz a génkutatás legjelentősebb, jövőre ható eredménye?” (1. Növeli az életünk minőségét, 2. A betegség azonosítását és kezelését segíti, 3. A gyógyszereket egyénre szabottan lehet készíteni, 4. Csökkenti a bűncselekményeket, a bűnözők a géninformációk alapján könnyen utolérhetők.)
A
génkutatás terén a leghevesebb viták mindig a klónozás körül vannak. Az
emberi klónozás technikailag kivitelezhető, a probléma tehát nem tudományos.
A szakemberek többsége is etikátlannak tartja, a közvéleménynek pedig szinte
az egésze ellenzi. A klónozás lényege az, hogy egy egyén genetikailag teljesen
azonos mását alkotja meg úgy, hogy a donor genetikus anyagát újraprogramozza
a petesejtben. Két idegen ember 99,9 százalékban osztja ugyanazokat a génkódokat
(az emberi fajoknak nincs genetikai bázisuk).
Az
emberi genom 3,2 milliárd kémiai egységből áll. Hogy az öröklésre vonatkozó
génadatok átjuthassanak a szülőtől a gyermekre, a gének kromoszómákba csoportosulnak.
Az öröklődés során “hibalehetőségek” adódnak, mégpedig a másolódás miatt, ami minél gyakoribb, annál nagyobbak az öröklődési “hibák”. Ennek okait is a génkutatás tárta fel. Mire egy férfi eléri a pubertáskort, a reprodukciós sejtjeiben kb. 40 sejtosztódás jön létre. A pubertás után a spermiumban levő DNS 16 naponként lemásolódik. Tehát egy 20 éves férfi kromoszómáiban fellelhető genetikus anyagok már 200-szor másolódtak le. A nőnek meghatározott számú petesejtjei vannak már az anyaméhben, és összesen mindössze kb. 33-szor osztódnak. Tehát, ha veszünk egy 30 éves férfit , akinek a DNS-je már 430-szor lemásolódott, és egy 30 éves nőt, akinek csak 33-szor, akkor látható, hogy 13-szor nagyobb a valószínűsége annak, hogy a “hiba” a másolódás következtében a spermiumból származik. De, hogy egyensúly maradjon a nemek között: a női petesejt nagyobb valószínűséggel hordoz a kromoszómák számában súlyos hibákat (ennek eredménye pl. a Down-kór).
Ahhoz, hogy a génkutatás morális problémáit megoldjuk, meg kell érteni az alapvető tudományos tételeket. Rendkívül komplex biológiai tudásról van szó, és ez a tudás egy szűk tudományos csoport és valószínűleg pénzügyi csoport birtokában van. A génkutatás eredményeit nagyon rosszul is fel lehet használni. Nem mindegy, kinek a birtokában van, illetve lesz az emberiség minden egyes tagjáról, a génjeiben tárolt megváltoztathatatlan információtömeg. Már nem az emberiség, vagy annak egy részének az elpusztítása lehet az érdek, vagy a cél, mint nem is olyan régen, hanem: a manipuláció. A kontroll alatt tartás.
NEW YORK
