Hollós János: - Napvilágot látott, hogy a kormány módosítani szeretné az inflációs előrejelzését. Ez azért érdekes, mert egyrészt akkor módosítania kell az idénre tervezett nyugdíjakat is, másrészt érdekesek azok a folyamatok, amelyek egy ilyen döntés mögött meghúzódnak.

Orbán Viktor: - A kormány a tegnapi ülésén az első negyedév gazdasági folyamatait is elemezte. Érintettük az infláció kérdését. A kormány szeretné azt a gyakorlatot követni, hogy egy-egy fontosabb gazdasági kérdésben meghallgatja az érintettek véleményét, és ha lehet, akkor valami közmegegyezéses álláspontot alakít ki. Jövő hét hétfőn tartja idei első ülését az Országos Gazdasági Tanács, amit nevezhetünk gazdasági csúcstalálkozónak is.

Hollós János: - Megjelentek olyan hírek, hogy a kormány ki akar vonulni a Gazdasági Tanácsból. Ebben van valami igazság?

Orbán Viktor: - Nincs igazság ebben. A kormány fölajánlotta a Gazdasági Tanács szereplőinek, hogy ha akarják, akkor átalakíthatják a Gazdasági Tanács szerkezetét. Az Európai Unióban ismeretesek a Gazdasági Tanácshoz hasonló testületek, ahol a kormányok általában nem vesznek részt ebben. Én személy szerint örülnék, ha teljes jogú tagként vehetnénk rész a továbbiakban is a Tanácsban.

Hollós János: - Gazdasági csúcsnak nevezte, csak azért kérdeztem meg.

Orbán Viktor: - Így van. A kérdés csak az, hogy teljes jogú tagként vegyen-e részt a kormány. Én örülök, ha teljes jogú tagként vehetünk részt. Mi azért ajánlottuk fel ezt a lehetőséget, hogyha a gazdasági élet szereplői úgy döntenének, hogy az európai uniós gyakorlathoz inkább alkalmazkodó, a kormányt csak meghívottként fogadó Gazdasági Tanácsot akarnak létrehozni, akkor a kormány ezt nem ellenzi. De ez legyen az ő döntésük. Ha úgy döntenek, hogy mi meghívottak legyünk, akkor majd leszünk meghívottak, ha igényt tartanak a teljes jogú tagként való munkánkra, akkor természetesen szívesen maradunk tagjai a testületnek. Visszatérve a mondandóm elejére, a Gazdasági Tanács foglalkozik az első negyedév folyamatainak értékelésével. Ott majd szerepel az infláció, és ha úgy látják a gazdasági élet szereplői, hogy indokolt az inflációs előrejelzést módosítani, akkor a kormány nem zárkózik el ez elől, és egy közös bölcsesség alapján ezt módosíthatjuk. Ma úgy látom, hogy az odaérkező sz!
ervezetek, melyeknek képviselői már itt-ott azért megnyilatkoztak a sajtóban, valószínűleg ebbe az irányba tesznek majd javaslatot, de ezt az egész vitát majd hétfőn délután tudhatjuk magunk mögött. A kormány is nyilatkozni fog a Gazdasági Tanács ülésén, hogy el tudja-e fogadni az ottani javaslatokat.

Hollós János: - Nem akarok ilyen okoskodó szerepben feltűnni, meg nem is vagyok nagy közgazdász, de mondjuk az az indoklás, hogy miért kell emelni a kormány prognózisát, hogy nagyobb volt a bérkiáramlás a tervezettnél, az szerintem előre látható volt akkor, amikor megemelték a minimálbért. Mi is beszélgettünk arról, hogy ez az egész bérskálát meg fogja lökni.

Orbán Viktor: - Így van. Három tényezőt vélünk felfedezni az inflációs folyamatok mögött. Az első az, hogy a mezőgazdasági termékeknek továbbra is magas az ára. Ezt megint nehéz egyértelműen rossznak vagy jónak minősíteni, mert mikor a boltban vásárolunk, akkor persze mindenki annak örülne, ha kevesebbet kellene fizetnie, másfelől azonban a mezőgazdaságból élő gazdák számára ez magasabb felvásárlási árakat jelent. Tehát a mezőgazdasági termelésből élőknek a magasabb élelmiszeripari termékárak a kívánatosak. Tehát itt nem középutat kell találni. A második ok, amit látunk, az az, hogy az önkormányzati területeken sokkal nagyobb mértékű áremelések történtek, mint ahogy mi azt szerettük volna. Nem tudom, hogy Ön emlékszik-e arra, hogy amikor a kormány - egyébként nagyon sok ütközést vállalva - hatósági árszabályozói szerepében szűkre szabta a gázáremelés mértékét, nagyon szigorúan rövidre fogta a villamos energia áremelésének ügyét. A gyógyszerárak ügyében hosszas elhúzódó küzdelmet folytatott az alacsonyabb áremelkedések érdekében.

Hollós János: - Akkor Ön kérte az önkormányzatokat és a vállalkozókat, hogy önmegtartóztatást tanúsítsanak.

Orbán Viktor: - Kövessék a jó példát. Most a kormányülésen kézhez kaptam egy listát, amely az országban látható áremelkedéseket mutatja, elemzi. És az derül ki, hogy az önkormányzatoknál messze 10 százalék fölötti emelések is vannak, hiszen a szemétszállítás, a vízdíjak és számos hasonló kérdés nem a központi kormányzat által eldöntött kérdés, hanem az önkormányzatok és az ő társulásaik, gazdasági szervezeteik, szolgáltató szervezeteik döntenek ebben. A harmadik ok pedig amit Ön mond, hogy a bérek jobban növekedtek, mint ahogyan azt sokan várták. Szerintem ez a legjobb hír, tehát én az infláció három oka közül ezt az utóbbit örvendetesnek tartom. Nem szívesen támogatnék, sőt azt hiszem, hogy sehogy sem támogatnék és a kormány sem támogatna egy olyan gazdaságpolitikát, amely úgy próbál alacsony inflációt elérni, hogy közben a lehető legkisebb béreket fizeti az embereknek. Az az igazság, hogy azt gondoltuk: a minimálbér meg fogja emelni a béreket. Én azt hittem, hogy ez egy-két évre elhúzódó folyamat lesz majd. De nem ez történt, hanem úgy látom, hogy a minimálbér fölötti bérek is megemelkedtek. Viszont hozzá kell igazítani az inflációs előrejelzéseket a ténylegesen kialakult helyzethez.

Hollós János: - Nyugdíjak?

Orbán Viktor: - Most a nyugdíjak úgy kapcsolódnak ehhez a kérdéshez, hogy ezeket minden esztendőben a várható bér-és áremelkedések mértékének alapján állapítjuk meg. Ez egy bonyolult számítási mód, ha megengedi, most nem untatnám Önt ezzel. Most a 2000. évben mindenki emlékezhet rá, hogy magasabb volt az áremelkedési ütem, mint ami a nyugdíjemelés kiszámításakor alapul vétetett, ezért évközben kellett emelni. Novemberben volt egy nagyobb arányú visszamenőleges nyugdíjemelés, aminek a novuma nem ez volt, hanem az, hogy kamatokat is fizettünk, ami először fordult elő a magyar költségvetés történetében. Most a következő a helyzet: a 2000. évre nézve tisztességesen elszámoltunk egymással, tehát, tavaly olyan nyugdíjemelések történtek, amelyeket egyébként a gazdaság helyzete és a törvény egyaránt megkövetelt. A vita most a 2001. évről folyik, vagyis, hogy az első negyedév végén, ha látjuk, hogy 1-2 százalékpontnyi eltérés van az előrejelzés és a várható infláció mértéke között, akkor ezt hogyan tükrözzük vissza. És a nyugdíjasok persze azt követelik - szerintem helyesen és joggal -, hogy a kormány minél hamarabb emelje fel a nyugdíjakat, hiszen magasabb lesz az infláció, mint a nyugdíjemelés mértékének kiszámításakor azt kalkulálta. Tehát van a nyugdíjasok részéről egy jogos igény, ennek eleget fogunk tenni, de először meg kell várni az Országos Gazdasági Tanács ülését. Ha ott az inflációs előrejelzést módosítjuk, akkor ennek azonnal le fogjuk vonni a következtetéseit a nyugdíjakra nézve, és az ottani döntés fényében emelni fogjuk majd a nyugdíjakat. Pontos elszámolás, hosszú barátság - ez a jó kapcsolat alapja a nyugdíjasok és a kormányzat között. A magunk részéről ezt a szabályt fogjuk követni.

Hollós János: - Az Európai Unió rizikós országnak nyilvánította Magyarországot a KERGEMARHAKÓR betegséggel kapcsolatban. Lengyelország már hevesen tiltakozott, mert nemcsak minket, hanem még két közép-kelet-európai országot nyilvánítottak rizikósnak. Mi mit teszünk?

Orbán Viktor: - Nekem például személy szerint imponál, hogy a lengyelek hevesen szoktak tiltakozni az őket ért méltánytalanságokkal...

Hollós János: -...főleg a mezőgazdaság területén...

Orbán Viktor: -... meg egyébként is, mert lengyelek. Ez egy szimpatikus nép, őszinte, egyenes. Gondolom, nemcsak személy szerint én, hanem nagyon sokan Magyarországon mindig szimpátiával figyeljük az ő küzdelmüket a saját nemzeti jogaikért, mert kétségtelenül itt is erről van szó. Most mi magyarok egy kicsit visszafogottabbak vagyunk, talán nem vagyunk annyira vehemensek, mint ők, de nagyon határozott a mi álláspontunk is. Elfogadhatatlan, méltánytalan, az Európai Unió saját szempontjai irányába részlehajló döntés született. Semmivel sem támasztható alá, hogy Magyarországról - amely egyébként jól állta eddig a nagy európai járványokkal szembeni küzdelmet - egy ilyen kedvezőtlen döntést hoznak, és szerintem kellő alap nélkül besorolnak bennünket a négy kategória közül a harmadikba, tehát már majdnem mi is olyanok vagyunk, mint a legrosszabb állapotban lévők. Ezt mondja az Ön által idézett döntés. Nem szeretjük, tiltakoztunk ez ellen. Sajnos azt is el kell mondanom, hogy ez az Unió saját döntése, tehát kívülről megváltoztatni rendkívül nehéz, de fel fogjuk venni a kapcsolatot a lengyel barátainkkal, mert szeretnénk összehangolni ez irányú lépéseinket. Úgy érzem, hogy egész Közép-Európát méltánytalanul sújtó döntésről van szó.

Hollós János: - Lehet olyan bátran fogalmazni, hogy ez inkább az Európai Unió piacvédő intézkedése, ugyanis a tegnapi Reggeli Krónikában elmondta egy mezőgazdasági szakember, hogy az indok az volt, hogy az elmúlt 20 évben találtak körülbelül 10 darab tehenet a több ezer között, amelyeknek nem voltak rendben a papírjai és bejöttek az országba. Ez így tényleg mulatságos indoknak hallatszik.

Orbán Viktor: - Ha újságíró lennék, és azt a szabadságot élvezném, mint Ön a nyilatkozataimban, akkor valószínűleg azt mondanám, amit Ön mondott, hogy itt egy az Unió részéről megvalósuló piacvédelmi intézkedés van a háttérben. De miután nem vagyok az Ön szabadságával rendelkező újságíró, hanem az ország miniszterelnöke vagyok ebben a pillanatban, én másképpen és óvatosabban fogalmazok, de fölhívom a figyelmet arra, hogy nem először fordul ez elő velünk. Emlékezzünk arra, hogy szinte menetrendszerűen minden évben, amikor közeledik a húsvét, akkor néhány nyugat-európai országban, de leginkább Olaszországban valamilyen állategészségügyi kifogásra hivatkozva, általában a bárányok kivitelét szokták megnehezíteni. Ebben az évben is ez a helyzet egyébként, de hogy hogy nem, ezek az állategészségügyi kockázatok húsvét elmúltával valahogy elpárolognak Magyarországról, és utána ismét folytatódhat a kereskedés. Ezek szerintem felvetik annak a gyanúját, hogy nem feltétlenül állategészségügyi, hanem inkább piaci versenykorlátozó szándékok húzódnak meg a háttérben.

Hollós János: - Egy picit érthető, hiszen az angol húspiac például kezd összeomlani, tehát akár értem is ezt a heves reakciót.

Orbán Viktor: - A világban nagyon sok mindent meg lehet érteni, de minden országnak megvannak a maga érdekei. Megértjük mi Nyugat-Európát, megértjük az ő problémáikat, de hát itt vannak a mi saját problémáink. Joggal emlegetjük fel azt, hogy vannak bizonyos elvek, amelyeket a nemzetközi kapcsolatokban be kell tartani, és ha egyszer a szabad kereskedelem mellett törtünk lándzsát - márpedig egyre inkább kiteljesedő szabad kereskedelmet szeretnének velünk folytatni az uniós államok és mi is velük -, akkor nem lehet ilyen körülményekre hivatkozni, nem szerencsés dolog versenykorlátozást állategészségügyi köntösbe bújtatni. Ezt nagyon határozottan el kell mondani, mert ha ezt nem tesszük meg, és nem lépünk fel eredményesen, akkor az ő problémáik nem sokára a mi problémáink is lesznek. Márpedig a magyar mezőgazdaság állategészségügyi szempontból szerintem magasabb normáknak tesz eleget, mint a legtöbb nyugat-európai gazdaság.

Hollós János: - Ismét megjelent az Amnesty International-nek egy olyan reklámja az egyik szomszéd ország televíziójában, amely egy fiktív képsort mutat be, s amely szerint Magyarországon a rendőri erőszak nagyon nagy. A kormány erre eléggé élesen reagált. Sokan azt mondják, hogy túl érzékeny a kabinet, hiszen ugyan ilyen fiktív reklámokkal ez a szervezet sokszor bombázza Németországot, Amerikát, a nagyobb hatalmakat, ők mégsem reagálnak állítólag ilyen érzékenyen. Mondjuk értem az érzékenységét is, hiszen egy Európai Unióba kívánkozó állam nem örül, ha csúnya képek jelennek meg róla, miközben be szeretne lépni egy szervezetbe.

Orbán Viktor: - Nem csupán arról van szó, hogy sérti Magyarország érdekeit egy ilyen akció, bár ez önmagában is súlyos ügy. Inkább az önbecsülésünket sérti. Mi magyarok szívesen beszélünk az ország problémáiról. Nem állítjuk, hogy Magyarország egy tökéletes ország lenne, mint ahogy a világ egyetlen országa sem az. Nem állítjuk, hogy ne lennének dolgok, amelyeken javítani kellene Magyarországon. Mindenkivel, aki jóindulatú, jó szándékú vagy akár csak elfogulatlanul érdeklődő, mi szívesen beszélünk a saját problémáinkról, sőt ha vannak javaslataik, azokat örömmel meg is fogadjuk. Akkor ezekről lehet értelmesen párbeszédet folytatni. Itt azonban nem erről van szó. Most már mindenki láthatja, hogy sokadik nemzetközi akció ez Magyarország ellen. Nagyon nehéz nem látni, nem feltételezni összefüggéseket ezek mögött az akciók mögött. Most ez Szlovéniában történt - persze elnézést kértek utóbb -, de előtte Hollandiában történt hasonló eset, ahol még szomorúbb rágalmat szórtak ránk. Rendszeresen jelennek meg most már a nyugat-európai sajtóban olyan cikkek, amelyek elrugaszkodtak a valóságtól és láthatóan egy kedvezőtlen kép formálásának az eszközei. Nagyon nehéz ezt akár csak újságolvasó átlag magyarként is nem úgy látni, mint hogy Európában váratlanul különböző pontokon Magyarország érdekeit sértő, valótlan híreszteléseket hallhatunk. Azt hiszem, mi magyarok joggal vagyunk büszkék arra, hogy az elmúlt tíz évben gyorsan magunk mögött hagytuk a kommunista diktatúrát, a kommunista rendszerekre jellemző emberi jogi jogsértéseket. Egy nyugat-európai alkotmányos demokráciát építettünk föl, amely minden mércével mérve kiállja az összevetést bármely nyugat-európai országgal. Azt kell, hogy mondjam, hogy ma a magyar demokrácia és a magyar alkotmányosság legalább olyan jó, mint a német, a francia, az angol vagy az olasz vagy mondjuk a holland. Engem az egész ügyben az bánt, hogy sokan azt akarják - elsősorban külföldről - bele sulykolni a nemzetközi közvéleménybe, de talán még a mi fejünkbe is, hogy nekünk valami fajta demokráciadeficitünk lenne a nyugat-európai államokhoz képest.

---

Az interjú leírt szövegét egy kedves olvasónk küldte be, akinek nagyon tetszettek az elhangzottak, s meg akarta osztani örömét másokkal. A MHL időnként közreadja a szerda reggeli interjúkat, a kérés teljesítésének nincs akadálya. Arra azonban felhívjuk a tisztelt olvasók figyelmét, hogy a miniszterelnök nyilvános szereplései megtalálhatók az Interneten, s a honlapra a MHL hasznos rovatából is el lehet jutni. Érdekesség az is, hogy olvasónk egy olyan címmel küldte be az anyagot, hogy : Orbán hallgat a Fidesz-MIÉP egységről. Ezzel kapcsolatban:(1) Kövér László foglalkozik pártügyekkel, s ő épp a héten vetette el a MIÉP-pel való koalíciót. (2) A cím arra utal, hogy a szerda regeli interjúk kérdéseit a miniszterelnök állítja össze. Tudjuk ez nem így van, sőt általában a miniszterelnök  nem is tudja, hogy mit fognak kérdezni. Ezért is olyan eleven az előadásmódja.
 

Vissza a kezdőlapra