Vissza
a kezdőlapraAz Alkotmányról s a MNB-ről szóló
törvénymódosításának
vitájaELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat együttes általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/4083. és T/4084. számokon kapták kézhez.
Most az előterjesztői expozékra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint együttesen 20 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Hende Csaba államtitkár úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának.
DR. HENDE CSABA igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A magyar kormány az európai uniós jogharmonizációs folyamatot az ezredforduló egyik legnagyobb horderejű kérdéseként kezeli. A társadalmi és gazdasági élet minden területét átfogó jogharmonizációs folyamat része a Magyar Nemzeti Bankról szóló új törvény előkészítése.
Az alkotmány módosítását a Magyar Nemzeti Bank szervezeti, irányítási rendjének korszerűsítése, az új követelményekhez igazítása teszi szükségessé. A jogharmonizáció során tartalmilag szükséges módosításokon túl a jegybanktörvényt szellemében is közelíteni próbáltuk az Európai Közösségben jellemzőkhöz.
Ennek érdekében olyan módosításokra is javaslatot teszünk, amelyek normatív módon nem részei ugyan az uniós joganyagnak, de mégis közelítenek az ottani gyakorlathoz. Az Európai Unió jegybankjaira nem jellemző az elnököt segítő egy-kettőnél több, tehát nagyobb számú helyettes. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt módosító javaslatok között ezért szerepel az, hogy az elnök mellett a jelenlegi öt alelnök helyett egy elnökhelyettes legyen a vezetés része. Az alelnöki pozíció gyakorlatilag már ma sem tükrözi pontosan a hatályos törvényben foglaltakat. A törvényi szabályozás ugyanis lehetőséget teremt az elnök számára, hogy az alelnökök közül egy személyt általános helyettesítéssel bízzon meg. Így a többi alelnöki pozíció gyakorlatilag formálissá válik, az érintett vezetők tulajdonképpen egy vezetői szinttel lejjebb lévő ügyvezetői feladatot látnak el. Az elnökhelyettesi pozíció bevezetése tehát nem tesz mást, mint hogy a jelenlegi gyakorlatot intézményesíti.
Tisztelt Országgyűlés! Az alkotmány 30/A. §-a (1) bekezdésének i) pontja ismerteti a köztársasági elnök kinevezési jogát a Magyar Nemzeti Bank elnökére és alelnökeire vonatkozóan. Ezt a pontot szükséges a teljes kompatibilitás érdekében pontosítani, a jelenleg hatályos alelnökök kifejezést elnökhelyettesre változtatni.
Tisztelt Országgyűlés! Látható, hogy ez az alkotmánymódosítás elsősorban fogalmi pontosítást jelent, a jogszabály szövegének a gyakorlat új fejleményeihez való igazítását szolgálja. Ezért kérem, hogy támogassák az alkotmánymódosításra irányuló javaslatot.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Fidesz és az MDF padsoraiból.)
ELNÖK: Megadom a szót Varga Mihály pénzügyminiszter úrnak.
VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Európai Unióhoz történő csatlakozás Magyarország számára az ezredforduló egyik legnagyobb kihívása. A kormány az Unió fórumai számára is egyértelművé tette, hogy hazánk legkésőbb 2002 végéig a csatlakozás minden szükséges előfeltételét képes lesz megteremteni. Ebben egyetértenek a parlamenti pártok, és élvezi a közvélemény többségének támogatását is.
Hosszú idő után lehetőség kínálkozik arra, hogy teljes jogú tagként térjünk vissza az európai nemzetek nagy közösségébe. A kitűzött időpont tartása azonban feszített tempót és minden érdekelt részéről konstruktív hozzáállást igényel. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslat benyújtásával a kormány a gazdasági élet egyik legjelentősebb jogszabályának uniós vívmányokhoz igazítását szándékozik megvalósítani.
A Magyar Nemzeti Bank ebben az esztendőben ünnepli 77. évfordulóját, ám a magyar jegybank alapításának gondolata ennél jóval korábbi időszakra nyúlik vissza. Európa egyes nagy múltú jegybankjai között talán szerénynek tűnhet ez a 77 év, de ha a kialakulása körüli nehézségeket és a kitartó akaratot nézzük, a maga nemében egyedülálló. A reformkorban, különösen Széchenyi Hitel című munkájában, majd 1848-ban a legjelentősebb törekvéseket felsoroló tizenkét pontban már megfogalmazódott az igény az önálló nemzeti bankra. Az események nem tették lehetővé a szándék megvalósulását, a jegybankkérdés megoldásával az 1867-es kiegyezés is adós maradt.
A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslatot 1924. március 27-én nyújtották be, a bank részvénytársasági formában június 24-én kezdte meg munkáját. Az önálló jegybank stabilizálta az első világháborút követően inflálódott koronát, majd kibocsátotta az új valutát, a pengőt. 1929-től az 1990-es évek elejéig a kötött devizagazdálkodás megvalósítója, e téren a hatósági feladatok ellátója, és gazdaságpolitikai felelősséggel, illetve hatáskörrel rendelkező központi bank. Ma például az Egyesült Államok, Kanada vagy Svájc nemzeti bankjaihoz hasonlóan kevésbé függ a kormánytól. Ezzel szemben például Ausztráliában vagy Hollandiában a pénz- és hitelpolitikát a mindenkori kormány szabja meg.
Az elmúlt néhány évtized változásai nem hagyták érintetlenül a bankokat, így a központi bankokat sem; a konszolidációra, globalizációra, deregulációra, technológiai innovációra gondolhatunk. A jelenségek ugyan nagy hatással bírnak, de alapjaiban nem változtatták meg a bankszektor küldetését. A csatlakozási tárgyalásokon vállaltuk, hogy az Unióba való belépésünkig a Magyar Nemzeti Bank vonatkozásában minden jogharmonizációs kötelezettségünknek eleget teszünk, tehát ennek kapcsán nem kérünk átmeneti mentességet. Ehhez kérem tehát majd a tisztelt Ház támogatását.
A törvényjavaslat kialakításánál az Európai Unióról szóló szerződésben, nevezetesen annak VII., Gazdasági és monetáris unió című fejezetében, valamint a szerződéshez fűzött 18. számú jegyzőkönyvben a központi bankok európai rendszerének és az európai központi banknak az alapokmányában írottak szolgáltak kiindulópontul. E dokumentumok rögzítik az általános elveket, részletesen leírják és szabályozzák az európai központi bank feladatait, felépítését és működését, illetve a nemzeti központi bankokra vonatkozó követelményeket.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A jelen törvényjavaslat a jogharmonizációt illetően három kérdésre helyez kiemelt hangsúlyt: a jegybanki függetlenség, az átláthatóság, valamint az ellenőrzés kérdéseire. Ezek az Európai Unió joganyagából vett általános követelmények. A függetlenséget illetően a tervezet garantálja a működési, intézményi és a személyi függetlenséget. Követelményének teljesítését biztosítja az, hogy az árstabilitást egyértelműen rögzíti a tervezet. Ez elsődleges, más szempont által nem korlátozható cél. Ugyanakkor a gazdaság- és pénzügypolitika különböző elemei közötti megfelelő összhang és koordináció szükségességének figyelembevételével azt is rögzíti a javaslat, hogy a Nemzeti Bank az árstabilitási cél háttérbe szorítása nélkül támogatja a kormány politikáját, lehetővé teszi a szükséges eszközök jegybanki kompetenciába tartozó megválasztását.
A törvényjavaslat kimondja a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét a kormánytól, egyúttal a jegybanki döntéshozók számára megtiltja, hogy bármiféle külső befolyásnak engedelmeskedjenek. A döntéshozók törvényben foglalt tevékenységük végrehajtása során nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat a kormánytól, vagy bármilyen más szervtől. A kormány számára is biztosított a lehetőség, hogy tájékozódjon a Magyar Nemzeti Bank működéséről és tevékenységéről.
A következő fontos függetlenségi kritérium a döntéshozók személyi függetlensége. E szempont a külső befolyásolhatóság kizárását, valamint a megkérdőjelezhetetlen szakmai hozzáértést feltételezi. A külső befolyásolhatóság kizárása számos garanciális elem beépítését teszi szükségessé. Uniós előírás, hogy a döntéshozók hivatali ideje legalább öt év legyen. A korábbi magyar szabályozás az elnök és az alelnök tekintetében eleget tett ennek a követelménynek, míg ugyanez az elvárás nem érvényesült a jegybanktanács külső tagjai esetében. A most javasolt szabályozás hat évben határozza meg a jegybanki döntéshozók hivatali idejét. A vezető tisztségviselők és a döntéshozó testületek tagjai megbízatásának megszűnése szintén érzékeny pontja a személyi függetlenség érvényesülésének. Fontos ugyanis annak biztosítása, hogy a tisztség megszűnésére csak objektív okok miatt kerülhessen sor, azaz ne függhessenek valamely külső szerv vagy személy mérlegelésétől. Ezért szüntetjük meg az a korábban érvényesülő kitételt, miszerint a vezető tisztségviselő megbízatása megszűnik, ha - idézem - tisztségére más módon méltatlanná vált.
Tisztelt Ház! A személyi függetlenségi kritérium harmadik sarkalatos pontja, hogy vezető tisztségviselők anyagi értelemben se legyenek befolyásolhatók. A korábbi szabályozás szerint a közgyűlés határozta meg az elnök, az alelnökök, az igazgatósági tagok, valamint a jegybanktanácstagok díjazását. A jelen törvénymódosítás ezt is magában a törvényben szabályozza.
A következő nagy jelentőségű probléma az átláthatóság követelményének érvényesülése. A jegybanki tevékenység átláthatósága alapvető feltétele a jegybanki hitelesség kialakításának és fenntartásának. Enélkül nem folytatható hatékony monetáris politika. Az átláthatóság szükséges ahhoz, hogy a jegybank megfelelő jelzései révén képes legyen befolyásolni a gazdasági folyamatokat, továbbá az üzleti élet számára a pénzügyi feltételek kiszámíthatók legyenek.
Az átláthatóságot szolgálja, hogy a Magyar Nemzeti Bank rendszeres tájékoztatást nyújt az Országgyűlés és a kormányzat számára. A különböző állami intézményekkel, illetve a piaci szereplőkkel fenntartott kapcsolatok fejlesztése érdekében a jegybank döntéseiről és a gazdasági helyzettel kapcsolatos álláspontjáról rendszeres és eseti tájékoztatást ad.
Tisztelt Képviselőtársaim! A harmadik fontos elem az ellenőrzés kérdése, amely részben szintén a jogharmonizációs kötelezettségekkel kapcsolatos, de már átvezet a szervezeti, intézményi változtatások kérdésköréhez is. Ismeretes, hogy az ellenzéki pártok ezt tekintik a törvényjavaslat egyik legproblematikusabb részének.
Ismételten le kell szögeznem, hogy a pártatlan és alapos ellenőrzés feltételeinek megteremtése uniós követelmény. Az ellenőrzés konkrét módját azonban nem fogalmazza meg az uniós joganyag. A gyakorlatban az Európai Központi Bank számvevőszéki ellenőrzése alakult ki. Az Állami Számvevőszék bevonásával nő az Országgyűlés ellenőrző szerepe. Az Állami Számvevőszék képes arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását teljes mélységében, közvetlenül a helyszínen végzett ellenőrzés révén átvilágítsa, és erről pártatlan véleményt adjon az Országgyűlésnek. Az európai uniós követelményeknek megfelelően az ellenőrzés nem terjedhet ki a Magyar Nemzeti Bank alapfeladataira és azok eredményre gyakorolt hatásának vizsgálatára. A számvevőszéki ellenőrzést az auditor által kiadott ellenőrzés egészíti ki, akinek kiválasztásában az Állami Számvevőszéknek kezdeményező szerepe van.
A külső ellenőrzés mellett a Magyar Nemzeti Bank belső ellenőrzési részlege a továbbiakban is biztosítja az intézmény folyamatos és minden részletre kiterjedő ellenőrzését.
A bank szervezeti, irányítási rendjében az ellenőrzési területen túl is jelentős változtatásokat irányoz elő a tervezet. A hatályos törvény egy évtizedes eredményes működés után e téren is szintén megérett a változtatásokra.
A módosításokat két fontos szempont alapján javasoljuk. Az első szempont szerint a monetáris politika szerepének növekedése és a gazdasági körülmények változása elengedhetetlenné teszi a döntéshozatali fórumok gyakoribb ülésezését, illetve a döntéshozók folyamatos informálódását, a jegybanki tevékenység állandó nyomon követését.
A másik szempont az előbbivel szorosan összefügg, azaz a döntéshozatal és irányítás testületi jellegének erősítését szolgálja. A közgyűlés feladatkörének változására az Európai Unió elvárásaival összhangban kerül sor. Hatásköre az eddigiekhez képest szűkül, kizárva ezáltal a jegybank függetlensége kormányzati szervek általi korlátozásának ma még meglévő lehetőségeit.
A kormány javasolja a monetáris tanács mint legfőbb döntéshozó szerv létrehozását. A jelenlegi jegybanktanácshoz képest ez operatívabban működik, és havonta legalább kétszer ülésezik a jelenlegi néggyel-öttel szemben. Ennek megfelelően az új szabályozás a tanács minden tagjától a korábbinál több időt és munkaráfordítást igényel, ezért tagjai a Magyar Nemzeti Bankkal munkaviszonyban állnak. Ugyanakkor a monetáris tanács azon tagjai számára, akik nem tagjai az igazgatóságnak, lehetővé teszi az összeférhetetlenségi előírásokkal nem ütköző egyéb munkaviszonyt is. A szervezeti változtatás értelmében nem érinti a jelenleg pozícióban lévő döntéshozók státusát.
A törvényjavaslat 73. §-a szerint a jegybanktanács jelenlegi tagjainak megbízatása a kinevezésükben feltüntetett határidővel jár le, addig az időpontig pedig a monetáris tanács tagjai lesznek. Ugyanez vonatkozik az alelnökökre, akik a monetáris tanácsi tagság mellett az igazgatóság munkájában is részt vesznek. A törvényjavaslat az eddigieknél részletesebben határozza meg az igazgatóság hatáskörébe tartozó ügyeket, valamint az igazgatóság működésének és döntéshozatalának eljárásrendjét. Ezekkel a kérdésekkel eddig csak az alapszabály, illetve az igazgatóság ügyrendje foglalkozott.
A Magyar Nemzeti Bank elnökére vonatkozóan a szabályozás alapvető változást hoz a hatáskör és a felelősség szempontjából. A korábbi egyszemélyi felelősség helyett a törvényjavaslat a felelősséget megosztja a Magyar Nemzeti Bank különböző testületei között. Ez az eddigieknél sokkal tágabb lehetőséget teremt a vélemények ütköztetésére, az eltérő álláspontok kifejezésre juttatására, valamint olyan döntések meghozatalára, amelyek érdemi viták során kristályosodnak ki.
Kezdeményezzük az elnökhelyettesi pozíció beiktatását és a hatályos törvényben lévő alelnöki funkciók megszüntetését. Ezt olyan szervezetirányítási szempontok teszik szükségessé, mint például az irányítási szintek számának csökkentése. Az elnökhelyettes az a személy, aki az elnök általános helyettese és egyben első számú segítője. További helyettesek, a hatályos törvényben megnevezett alelnökök kinevezése nehezíti az egyértelmű hatáskör meghatározását, illetve eltérést okoz az elnevezés és a tényleges felelősség között.
A hatályos törvényi szabályozás is lehetőséget teremt az elnök számára, hogy az alelnökök közül egy személyt általános helyettesítéssel bízzon meg. Ebben a megoldásban a többi alelnöki pozíció gyakorlatilag értelmét veszti, mivel azok tartalmilag csak ügyvezetői minőséget jelentenek. Az elnökhelyettesi intézmény tehát, tisztelt Országgyűlés, nem tesz mást, mint a jelenlegi gyakorlatot intézményesíti. Az alelnöki pozíciók megszüntetése - amint az előbbiekben jeleztem - nem jelent tartalmi változást a Magyar Nemzeti Bank működésében. A Nemzeti Bankkal kapcsolatban az alkotmány szintén alelnöki pozíciókat említ, így ezzel összefüggésben javasolta az előző napirendi pont keretében az Igazságügyi Minisztérium előterjesztése az alkotmány módosítását.
Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a korábbinál szigorúbban szabályozza a törvény. A Magyar Nemzeti Bank döntéshozó szerveinek tagjai pártban tisztséget nem viselhetnek, nem lehetnek országgyűlési vagy önkormányzati képviselők, önkormányzati vagy állami vezetők és köztisztviselők. Ezek a szabályok a döntéshozóknak a politikától való mentességét biztosítják. A gazdasági érdekek alapján történő befolyásolás lehetőségét zárja ki az az előírás, miszerint a döntéshozó testületek tagjai nem lehetnek gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és felügyelőbizottság tagjai, továbbá nem létesíthetnek tagsági viszonyt pénzügyi intézménynél és befektetési vállalkozásnál. Az eddigiekhez képest változást jelent, hogy az összeférhetetlenségi szabályokban megfogalmazott bejelentési kötelezettséget a döntéshozók a köztársasági elnök felé kell hogy teljesítsék.
Tisztelt Országgyűlés! Annak, hogy az 1991. évi LX. törvény módosítása helyett új törvényjavaslatot nyújtunk be, az az egyszerű oka, hogy az előkészületek során nyilvánvalóvá vált, az előírások jelentős része megváltozik, célszerű új törvényjavaslat beterjesztése. Ebben az esetben már a célszerűségi és a jogalkotási elvek is új törvény benyújtását teszik indokolttá. A törvényjavaslat a korábbi jegybanktörvény alapján épül fel, megtartva annak szerkezetét, felépítését és egyes szakaszait.
A törvény-előkészítés során figyelembe vettük az Európai Unió elvárásait és a hatályos törvény megszületése óta végbement változásokat. A feltétlenül szükséges módosításokon túl a jegybanktörvényt szellemében is közelítettük a közösségi normákhoz, ami korszerűsítést és egyszerűsítést is magában foglal.
Egy állam gazdagnak mondható, ha kincstára sok és értékes pénzzel rendelkezik. De vajon gazdag-e maga az ország is? Nem mindenképpen. A kérdés az, hogy jól képes-e pénzével gazdálkodni polgárainak javára, és hogy jól sáfárkodik-e akkor, amikor ezt a pénzt felhasználja. Ha valamiért, hát ezért létezik a pénznek minisztériuma, hogy amikor a mindenkori hatalomnak a pénz felhasználására vonatkozó, a költségvetésben megtestesülő politikai és szakmai döntései szerint a forintok szétoszlanak rendeltetési helyeikre, ő biztosítsa, hogy ki-ki csakis addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér. A pénz arra való, hogy értelmes célok szerint és hozzájuk mért mennyiségben hasznosuljon, új anyagi vagy szellemi erőként többletet is termeljen.
A Nemzeti Bank elsődleges feladata az árstabilitás fenntartása és a pénzügyi politika meghatározása. A benyújtott javaslat erősíti a jegybank függetlenségét, átláthatóságát és ellenőrizhetőségét. A törvényjavaslat elfogadásával a gazdasági alkotmányosság egyik kiemelkedően fontos dokumentuma újul meg.
Ezzel egy újabb határozott lépést teszünk az Európai Unióhoz való csatlakozás folyamatában.
Megköszönve a figyelmüket, mindezek alapján kérem a tisztelt Házat a benyújtott törvényjavaslat támogatására.
Köszönöm. (Taps a Fidesz soraiban.)