ELNÖK: Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Csáky András frakcióvezető-helyettes úr, az MDF képviselője, "Nyugdíjkorhatár és szolidaritás" címmel. A képviselő urat illeti a szó.

DR. CSÁKY ANDRÁS (MDF): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt napok híradásai a nyugdíjrendszer átalakításáról szóló kormányzati tervekkel foglalkoznak. Érzékeny témáról van szó, hiszen a társadalom széles rétegeit érinti, illetve nyugodtan kijelenthetjük, hogy minden honfitársunkat, kit rövidebb, kit hosszabb távon.

Az előzményekhez tudni kell, hogy a '80-as évek végéig a munkáltatók és munkavállalók által befizetett járulékok jóval meghaladták a nyugdíj- és egészségügyi szolgáltatásokra fordított összegeket. Az így befolyó többletbevételt azonban a mindenkori költségvetés saját túlélése érdekében felélte. A rendszerváltoztatáshoz csökkenő születésszámmal, öregedő és egyre betegebb lakossággal és üres kasszával jutottunk el. A folyó befizetések biztosították és biztosítják ma is a kifizetési igényeket. Ez a felosztó-kirovó rendszerű, a szolidaritás elvén működő nyugdíjrendszer lényege.

A mostani aktív generáció biztosítja szülei ellátását annak reményében, hogy gyermekei majd az ő ellátásáról fognak gondoskodni, mint ahogy szülei nagyszüleik nyugdíját és egyéb járulékait biztosították.

Az ismert demográfiai és népegészségügyi okokból azonban folyamatosan és egyre nagyobb összeggel kellett a költségvetésnek hozzájárulnia a kifizetésekhez. Nyilvánvalóvá vált, hogy az átalakítást végre kell hajtani a nyugdíjrendszerben. Ennek egyik lényeges eleme volt, hogy olyan családpolitikát kell folytatni, mely a majdani befizetők számát növeli. Ezért is tartotta kiemelkedő fontosságúnak az Antall-kormány a gyermekvállalási kedv ösztönzését, és a hihetetlenül nehéz gazdasági helyzet ellenére jelentős forrásokat csoportosított erre a területre.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezzel egy időben megfogalmazódtak olyan elképzelések is, hogy a nyugdíjkorhatár kitolásával, az európai átlagra történő emelésével csökkenteni kell az igénybe vevők számát. Bevezetésre került az önkéntes nyugdíjpénztár intézménye is, mely a felosztó-kirovó rendszer mellett lehetőséget biztosított egyéni megtakarításokra. Mindez azonban nem sértette a szolidaritás elvét.

Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a felosztó-kirovó rendszert is átláthatóvá kell tenni. Az 1994-es kormányváltást követően új irányt vett az átalakítás. Az MSZP-SZDSZ-kormány, miután 1995-ben szétverte a családtámogatási rendszert, miután jelentős forrásokat kivont az egészségügyi ágazatból, a mostani koalíciós pártok tiltakozása ellenére elfogadta a jelenleg hatályos nyugdíjtörvényt, és a felosztó-kirovó rendszer mellé, melyet első pillérnek neveznek, bevezette a második pillért, az úgynevezett tőkefedezeti rendszert. Ez nyugdíjpénztárak együtteséből áll, melyek egyikébe a pályakezdőknek kötelezően be kell lépniük, míg a nem pályakezdők 2000. szeptember 1-jéig választhatták a belépést.

A tagok járulékuk 6 százalékát fizetik nyugdíjpénztárba, emellett a nyugdíjkorhatár megemelése is realizálódott. Azt is el kell mondani, hogy a nem pályakezdő belépők elvesztették addig összegyűjtött jogosultságaik negyedét, valamint a tőkefedezeti rendszer nem vállalja az időközben rokkanttá, özveggyé válókról való gondoskodást, azt az első pillérre hagyja. Ez megítélésünk szerint jelentős mértékben sérti a szolidaritás elvét.

A nyugdíjpénztárak működtetésében érdekelt üzleti körök nagyon hatékony reklámtevékenységének köszönhetően - mely reklámtevékenységben természetesen nem beszéltek a hátrányokról, arról, hogy a nem pályakezdők elvesztik addig szerzett jogosultságuk negyedét, arról, hogy ha rokkanttá vagy özveggyé válna az érintett, a pénztár nem gondoskodik róla - az eredetileg számítottnak több mint duplája az átlépők száma. A 2,1 millió fő járulékkiesése jelentős, mintegy 70 milliárd forintos terhet ró a költségvetésre.

A Magyar Demokrata Fórum üdvözli a kormány nyugdíjrendszer-átalakítási elképzeléseit. Megítélésünk szerint a korrekt nyugdíjrendszer követelményeinek az úgynevezett eszmeijárulék-meghatározott nyugdíjrendszer felel meg, azaz minden járulékfizetőnek egyéni számlát kell vezetni, amelyen időről időre kamatot írnak jóvá. Ki kell alakítani azt az informatikai rendszert, amely minden járulékfizetőnek lehetővé teszi, hogy bármikor információt kaphasson egyéni számlájáról, beérkező járulékáról és a kamatjóváírásokról, illetve meghatározott időtartamonként arról értesítést kapjon. Az új szisztémának gondoskodnia kell a rugalmas nyugdíjba menetel lehetőségéről, el kell ismernie a gyermeknevelés áldozatait is. Ha mindezek megvalósulnak, valóban érvényesülni fog a szolidaritás elve.

A Magyar Demokrata Fórum támogatja ezt a törekvést. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem, a kormány nevében kíván-e valaki felszólalni. (Tállai András hozzászóláshoz készül.) Államtitkár úr, a gombot nyomja meg, hogy ki tudják hangosítani!

Tállai András államtitkár úrnak adom meg a szót.

TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni a felszólalását, hiszen aktuális témát vetett fel: a kormány - éppen az ön által elmondott érvek alapján - az április 7-én tartott informális ülésén döntött arról, hogy javaslatot dolgoz ki a nyugdíjkorhatárra vonatkozó szabályok megváltoztatására.

A tervezett változtatásra az ad lehetőséget, hogy a kormány tervei szerint megváltoztatná a társadalombiztosítási nyugdíj kiszámítási rendszerét: az ellátás összegét nem a jelenlegi módon, bonyolult, követhetetlen valorizációs és degressziós szabályok alkalmazásával, hanem a járulékfizetők részére vezetett egyéni nyugdíjszámla alapján fogja meghatározni; az egyéni számla egyenlege kizárólag a járulékbefizetésből, a befizetéssel megszerzett jogosultság mértékétől függ. Aki hosszabb időn keresztül magasabb jövedelem után nagyobb mértékű járulékot fizet be, annak nyilván a számlaegyenlege is nagyobb lesz, így magasabb összegű ellátásban fog részesülni. Aki korábban megy nyugdíjba, annak az ellátási összege nyilván alacsonyabb lesz, hiszen az egyéni számláján szereplő összeget hosszabb időszakra kell felosztani.

Mint érzékelhető, a tervezett rendszerben értelmét veszti mind a szolgálati idő, mind pedig a nyugdíjkorhatár fogalma. Az ellátás összegét két tényező határozza meg: az egyéni számlán összegyűlt megtakarítás és az egyén nyugdíjazáskori életkora. Ezek figyelembevételével mindenki kiszámíthatja, mely életkorban igényel ellátást, mérlegelheti: megfelelő összeget gyűjtött-e össze az egyéni számláján ahhoz, hogy az tisztességes megélhetésre elég legyen. Mérlegelheti azt is: megéri-e neki még egy vagy több évet dolgozni, hogy ezzel nagyobb mértékű ellátásra szerezzen jogosultságot.

Mint érzékelhető, ebben a rendszerben tényleg nincs szükség nyugdíjazási korhatár rögzítésére, indokolt azonban meghatározni az úgynevezett nyugdíjazási életkori sávot, amely középtávon az elfogadott 62 éves életkor körül lehet. Természetesen akik a jelenlegi hatályos szabályok alapján korábban mehetnek csökkentés nélkül nyugdíjba, azok ezen jogukat megtarthatják. Ugyancsak megmarad a lehetősége a korábbi nyugdíjazásra azoknak, akik hosszabb időn keresztül fizettek járulékot.

Ez a javasolt rendszer egyébként nem új ötlet (Kósáné dr. Kovács Magda közbeszól.), azon országokban, ahol az egyéni számlára épülő rendszert bevezették, felmerült a nyugdíjkorhatár megszűnésének abszolút lehetősége. Svédországban például már megtörtént ez a lépés: a nyugdíjazás életkoráról a biztosítottak egy meghatározott sávon belül dönthetnek. A kihirdetett és fokozatosan hatályba lépő 62 éves nyugdíjkorhatárnak mint kiindulópontnak lesz jelentősége: az ellátások csökkentése, illetve növelése ehhez viszonyítva kerül majd meghatározásra. Aki ennél korábban veszi igénybe az ellátást, alacsonyabb összegű, aki idősebb életkorban megy nyugdíjba, magasabb összegű ellátásban részesül.

Úgy gondolom, a kormánynak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer átalakítása során felmerült, a nyugdíjkorhatárral kapcsolatban részleteiben is felvázolt elképzelései figyelembe veszik a nyugdíjrendszer biztosítási és szolidaritási oldalát is. Akinek járulékfizetési teljesítménye azt megalapozza, magasabb összegű ellátásra lesz jogosult, aki viszont úgy dönt, hogy az ellátást alacsonyabb életkorban veszi igénybe, vállalva ezzel azt, hogy az ellátása alacsonyabb összegű lesz, erre is lehetőséget kap.

Remélem, az elmondottak meggyőzték önt is, hogy a nyugdíjkorhatár deklarálása nélkül is működhet a biztosítási és a szolidaritási alapelvet is figyelembe vevő nyugdíjrendszer, amely reményeink szerint kiszámítható és igazságos lesz. A kormány ezen rendszer kialakításán dolgozik. Köszönöm szépen a támogatását ebben a kérdésben.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Vissza a kezdőlapra