Válogatás
a Miniszterelnöki Hivatal
sajtószemléjéből
(MSZP-s miniszterelnökjelöltek, választás 2002, EU- jelentés a kergemarha- kórról stb)

1. Belföld

A kormány számításai szerint 22,8 milliárd forintba kerül a Felső-Tisza-vidéki árvízkárok helyreállítása, az utak, közintézmények és házak újjáépítése. A bontásra ítélt épületek helyére épülő új magántulajdonú házakra az állam 15 éves jelzálogot jegyez be, a kormány így akarja megakadályozni az ingatlanokkal történő nyerészkedést. Az újjáépítéshez a kormány olyan konzorciumot hoz létre, amelyben a nagy építőipari cégek mellett a helyi vállalkozók is szerephez jutnak
- Magyar Nemzet: Jelzálog.
- Népszabadság: Huszonhárommilliárd.

A Népszava Csurka szívesen kerülne kormányra a Fidesszel című összeállítása kiemeli, hogy Kövér László, a Fidesz elnöke határozottan visszautasítja a MIÉP-pel való kormányzati együttműködést, míg Csurka István ezt lehetségesnek tartja. A MIÉP elnöke az M1 Aktuális című műsorában azt mondta: számítani lehet arra, hogy 2002-ben, a választások során megismétlődhet a dabasi eredmény, miszerint a Fidesz és a MIÉP együttesen megszerzi a szavazatok több mint 50 százalékát. Ezért mondja a MIÉP már most, hogy nem sok értelme van a bújócskázásnak, "és mindkét félnek jót tesz, ha a magyar közvélemény már most értesül arról, hogy milyen lehetőségei vannak." Csurka az európai ellenérzésekkel kapcsolatban utalt arra, hogy Ausztria esetében is kudarcot vallott az európai blokád, és Haider pártjának szereplése a kormányban nem okoz Ausztriában problémát. Nem lehet a választóknak azt mondani, hogy úgy kell szavazniuk, hogy Európában valahol felülbírálhatják, ha másképp szavaznak, mint ott elvárják. A MIÉP elnöke szerint pártja az Alkotmányt betartva politizál, és nincs olyan társadalmi csoport, akiket ők félelembe kergetnének. Csurka azt is elmondta, hogy kormányt alakítani természetesen csak úgy lehet, ha a pártok a közeledés gesztusát megteszik egymás iránt. A Népszava figyelemreméltónak tartja, hogy miközben Csurka István a Fideszhez való közeledés gesztusáról beszél, ezalatt Franka Tibor, a párt most visszalépett dabasi jelöltje egy korábbi kampánybeszédében a MIÉP-et a koalíció kurvájának nevezte, és a kormányról, "mint Orbán SZDSZ-es csapatáról beszél."

Kevés részletet árult el tegnap Kovács László, az MSZP országos elnökségének üléséről, ahol döntés született arról, hogy a párt lehetséges miniszterelnök-jelöltjei közül kikkel kezdenek tisztázó jellegű megbeszéléseket. Kiszivárgott hírek szerint Kovács László, Medgyessy Péter, Nagy Sándor és Németh Miklós neve merült fel a testület ülésén. Lapinformációk szerint Németh valószínűleg nem vállalná az esetleges felkérést, mivel kétséges számára, hogy együtt tud-e működni a párt jelenlegi vezetőivel. Az MTI úgy tudja, Nagy Sándor csak akkor száll ringbe, ha Németh Miklós nem vállalja a jelöltséget. Kovács László a dabasi időközi választások kapcsán kifejtette: szerinte 2002-ben a Fidesz és a MIÉP összefoghat. Annak ellenére, hogy Kövér László pártelnök hétfőn kijelentette: a MIÉP-pel való kormányzati együttműködést nem látja lehetségesnek, Kovács felszólította a miniszterelnököt, hogy tegye egyértelművé, mely pontok elfogadhatatlanok a MIÉP programjából a Fidesz számára. Orbán Viktorhoz intézett levelében azt is tudakolja: Fidesz-győzelem esetén készek-e kisebbségi kormányzásra, és ha igen, mely párttól várnak támogatást - olvasható a lapokban
- Népszava: MSZP.
- Magyar Nemzet: Tárgyalnak. Csodafegyverek.
- Népszabadság: Kormányfőjelöltek...
- Világgazdaság: Négy jelölt.

(Az MSZP még mindig ott tart, hogy a Fidesz-szel tud csak foglalkozni, ahelyett, hogy maga körül rendbe tenné a dolgokat. Nem tartozik az MSZP-re, hogy a Fidesznek milyen esetekre mi a stratégiája. A Fidesz se kéri az MSZP-től, hogy számoljon be, hogy különböző választási eredmények esetén mit fog csinálni, azt sem, hogy nevezze meg azokat a programpontokat, amelyek elfogadhatatlanok az MSZP számára. Az MSZP e levél szerint azt valószínűsíti, hogy ha a Fidesz nyer is, nem szerzi meg a többséget. Nem tudni mire alapozza ezt a feltevést, hiszen a közvéleménykutatások szerint a Fidesznek hónapok óta nő a népszerűsége, s még csak most kezdődik majd el a választási harc.
A Fidesz jó okkal számolhat azzal, hogy megszerzi a többséget a választásokon, s akkor eleve tárgytalan az egész felvetés.)

AMagyar Hírlapban (9. o.) Szerdahelyi Csaba  Hat parlamenti párt
 címmel tényként szögezi le, hogy a hat parlamenti párt közül kettő közül dőlhet el a 2002-es választási küzdelem, és a kérdés jelenleg az, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel melyik szocialista politikus szállhat eredménnyel ringbe. A többi párt természetesen állít majd kormányfőjelöltet, de esélyeik elenyészőek. A cikkíró kiemeli: ".a Fidesz MPP-nél Orbán Viktoron kívül nincs és nem is lesz más jelölt, a fiatal demokraták vezérkara tökéletesen biztos benne, hogy Orbán képes duplázni. A kormányfő a Szonda Ipsos legutóbbi felmérése szerint. a kilencedik helyen áll 52 százalékos mutatóval. Ez három év kormányzati munka után elfogadható, főleg annak ismeretében, hogy most kezdődik csak az igazi ígérgetős időszak."

A Népszabadságban (Az OFPRA. 3. o.) Pierre Moscovici, az európai ügyekért felelős francia államminiszter nyilatkozik, hangsúlyozva: a zámolyi romák menekültkérelmét elismerő OFPRA-döntések nem Magyarország ellen szólnak, és nem a magyar EU-csatlakozást hivatottak lassítani. A hivatal tárgyilagosságát mutatja, hogy a zámolyiak közül egyesek megkapták a menekültstátuszt, mások kérelmét elutasították. Franciaország elismeri a magyarországi roma közösség helyzetének javítását célzó kormányzati erőfeszítéseket. Ugyanakkor további kiegészítő lépések szükségesek ahhoz, hogy a cigányság társadalmi-gazdasági felemelkedésében lényeges előrelépést lehessen elérni.

(Az újság internetes változatán ez a nyilatkozat nem található meg. Nem bírnak szembesülni azzal, hogy a francia szervezet nem Magyarország ellen vagy a magyar EU-s esélyek rontása céljából adta meg a menedékjogot néhány romának. A baloldal szereti azt is hangoztatni, hogy a kivándorlás oka az volt, hogy a kormány nem tett s nem tesz semmit a romák helyzetének javításáért. Az államminiszter kijelentése rácáfol ezekre az érvekre azzal, hogy még Franciaország is elismeri a kormány ez irányban végzett munkáját.)

Kiszely István antropológus szerint véget kell vetni Petőfi-ügyben a vádaskodásnak, így az Akadémia szakembereit is felkéri a családi sít felnyitásában való közreműködésre Magyar Nemzet: Kiszely.
 

2. Gazdaság

A jegybank nem zárja ki, hogy még az idén bekövetkezzen a forint leértékelési ütemének újbóli csökkentése, de a csúszó leértékelési rendszer nem szerepel a rövid távú tervek között - nyilatkozta Járai Zsigmond, az MNB elnöke, aki szerint április-május után következhet be jelentősebb csökkenés az inflációban, akkor, ha a külső körülmények nem alakulnak kedvezőtlenül. A tavalyi 9,8 százalékos inflációról elmondta: Magyarország az egyetlen európai ország, ahol nem nőtt az infláció 2000-ben. A jegybankelnök meggyőződése, hogy az MNB nem kezelte megfelelően a CW AG problémáját. Arra törekszik, hogy a jegybank szerepe minél hamarabb befejeződjön ebben az ügyben
- Magyar Nemzet: Az MNB elnök.

r Magyarországon eddig egyetlen szivacsos agyvelő-sorvadásban szenvedő szarvasmarhát sem találtak, az EU-ban készült jelentés állítása szerint valószínűleg nálunk is jelen van a kergemarha-kór. A magyar állattartók és húsipar képviselői úgy látják, a hazai agrárdiplomácia kudarca miatt, politikai szempontok alapján összeállított jelentés készült Brüsszelben. Magyarország tiltakozik a jelentés ellen
- Népszava: Burkolt. folytatás a háttérben
- Vilaggazdasag: BSE: Magyarország is vétózik
- Népszabadsag: Folytatódik...
- Magyar Hírlap: Tiltakozást váltott ki

3. Külföld

A szlovák és a magyar hatóságok felvették a kapcsolatot és megkezdték az együttműködést a falfirkák ügyében - közölte tegnap Szlovákia budapesti nagykövete, Stefan Markus. Bejelentette, hogy Mikulás Dzurinda kormányfő e hónap 23-án Budapestre látogat Magyar Hírlap: Szlovák-magyar együttműködés

A Magyar Hírlapban "Korai még." a ma hazánkba érkező Mircea Geoana román külügyminiszter nyilatkozik, hangsúlyozva: Románia nyílt és pragmatikus párbeszédet akar kialakítani Magyarországgal. A konzulátusokról egyelőre korai még jósolni.

B.Ágnes

Vissza a kezdőlapra