Sajtószemle
a MeH
nyomán
1. Belföld

A múlt hét végén megtartott kormányülésnek legfontosabb napirendje az állami nyugdíjrendszer reformja volt - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök az Új Dunántúli Napló szombati számában. Azt szeretné, ha minden egyes embernek névre szóló számlája lenne a nyugdíjfolyósítónál, így mindenki tudja majd, hogy élete során melyik évben, hány forintot fizetett be nyugdíjjárulék formájában, és ezért mennyi nyugdíj jár - mondta a miniszterelnök. Közölte: a nyugdíjasokkal kapcsolatos elvünk, hogy a pontos elszámolás, hosszú barátság. Megreformáljuk és erősítjük az állami nyugdíjrendszert, és visszavárunk, sőt visszahívunk tíz- és százezreket a magánnyugdíj-rendszerből. A kormányfő számításai szerint a parlament nyári szünete előtt, vagyis júniusban a nyilvánosságot is tájékoztatni tudják terveikről. Az elképzelések között említette a nyugdíjkorhatár megszüntetését - ami csak egyik eleme a tervezett változtatásoknak -, aminek keresik a módját. Az emberek maguk dönthessék el - miután tudják, mennyi pénzt fizettek be, és ezért mennyi nyugdíj jár -, hogy mikor kívánnak nyugdíjba menni - jelentette ki. Hozzátette: ha korábban mennek, kevesebbet fognak kapni, ha később, akkor egyre növekvő értékű lesz nyugdíjuk. Lehessen ez mindenkinek a saját döntése. A kormányfő utalt arra is: már most bizonyos, hogy fel kell számolni azt a tarthatatlan kényszert, hogy az első munkahelyükre belépő fiataloknak kötelező átlépni a magánnyugdíj-rendszerbe

Többen reagálnak a miniszterelnök fenti nyilatkozatára. Balsai István , az MDF frakcióvezetője közölte: "üdvözöljük és támogatjuk a kormányfő bejelentését." Szekeres Imre (MSZP) kifejtette: " Orbán Viktor bejelentése a nyugdíjrendszerről annyiban helyeselhető, hogy a pontos elszámolást célozzák meg. Csakhogy a kormányfő szavainak tartalmi része nem más, mint kampányfogás. Hiszen ma is mód van arra, hogy az emberek korábban menjenek nyugdíjba. A nők számára az 59 év, a férfiak számára pedig 61 év a jogszabályban meghatározott korhatár, de az ez alattiak 11 százaléka ma is nyugdíjas. Félrevezető, ahogyan a kormányfő a tőkefedezeti rendszerbe való belépési kötelezettséget megfogalmazza. Arról ugyanis nem szól, hogy a magán-nyugdíjpénztári tag kötelezően az "állami" pénztárba fizeti be a 75 százalékot ." Szekeres a középkorúakra hivatkozva állítja, hogy a tőkefedezeti rendszer nagyon is népszerű a lakosság körében, mert a pénztárak számlájára befizetett 25 százalékról kapnak olyan pontos elszámolást, mint amilyet a 75 százalékról nem. Az MSZP politikusa attól tart, hogy most a már elkezdett nyugdíj-biztosítási reformot is a visszaállamosítás fenyegeti. Egy másik MSZP-s képviselő, Keller László úgy látja: "A miniszterelnök úrnak lehet némi bűntudata azért, mert a nyugdíjemelés nem úgy valósult meg, ahogy ígérték. Ha nem lesz kiszámítható a magánnyugdíjpénztár-rendszer, annak hosszú távú hatása lesz." Az MSZP szerint értelmetlenül állítja szembe a nemzedékeket a kormányfő nyugdíjreformról szóló elképzelése. Keller szerint nem készültek hatástanulmányok, előzetes számítások az ügyben. Bauer Tamás (SZDSZ) szerint most arról van szó, hogy a kormány el akarja lehetetleníteni mindazt, amit nem ő maga ellenőriz. Bauer a korhatár megszüntetését választási kampányfogásként értékeli. Szent-Iványi István SZDSZ -es frakcióvezető leszögezte: vérlázítónak tartja az SZDSZ azt, ami magánnyugdíjpénztár-ügyben két éve történik.
 

Boros Imrét, a PHARE-ügyekért felelős tárca nélküli minisztert az FKGP nem tekinti kisgazda kormánytagnak, a pártnak a koalíciós megállapodás értelmében járna egy új tárca nélküli miniszteri poszt - szögezte le a Stop című internetes újságnak nyilatkozva Béres Béla, Torgyán József kabinetfőnöke. A pártelnöknek Orbán Viktorral folytatott legutóbbi egyeztetése után a kisgazdák meg is találták a megoldást, hogy miképpen kaphatnák meg jogos jussukat. Torgyán betegsége miatt azonban tervük végrehajtását elhalasztották, de arról továbbra sem mondtak le - hangsúlyozta Béres.

A Magyar Nemzetben Kit jelöl...  címmel Balogh Gyula interjút  adott, hangsúlyozva: választ kell adni arra a kérdésre, az FKGP május 5 -i országos nagygyűlésén, ki legyen a párt miniszterelnök-jelöltje a 2002-es választásokon. A választási esélyek növelése érdekében ketté kell választani a pártelnöki és a kormányfő-jelölti tisztséget. Más pártoknál is jól működik az, ha nem egy személy tölti be a két funkciót, kiváló példa erre a Fidesz. Balogh szerint az elnök tartós akadályoztatása esetén ki kell jelölni egy ügyvivőt, vagy egy ügyvivő testületet a párt tevékenységének irányítására.

A Népszabadságban (Dabas intő jel...) Fodor Gábor, az SZDSZ ügyvivője nyilatkozik, hangsúlyozva: "A felelősséget egy pártban, így az SZDSZ-ben is mindig a vezetőségnek kell viselnie. A 3 százalékos dabasi "eredmény" intő jel." Fodor emlékeztetett rá, hogy ellenezte az SZDSZ kétfrontos harcát, a középre helyezkedést, és tavaly decemberben sem helyeselte a csodavárást, amikor vele szemben Demszky Gábor lett a párt új elnöke. "Remélem, hogy az SZDSZ kétfrontos harca most befejeződött, és új szakasz kezdődik. Világossá kell tennünk, hogy kormányváltást akarunk. Azt akarjuk, hogy Orbán Viktor, Kövér László és Csurka István 2002 -től ellenzékben legyen. Nem akarjuk, hogy folytatódjon a megfélemlítés és a lehengerlés politikája, amelyet a Fidesz honosított meg. Világossá kell tennünk, hogy az MSZP lehet a szövetségesünk. A MIÉP-et ugyanis sohasem tekintettem ellenzéki pártnak. Olyan politikai erő van hatalmon, az Orbán-Torgyán-kormány, és elsősorban az Orbán-Kövér által irányított Fidesz, amely támadást indított a rendszerváltáskor kialakított demokrácia ellen, és sok tekintetben vissza akarja hozni a Kádár-rendszert. A törvény és a szokásjog nem számít, ha melletted van a hatalom... A barátok és üzletfelek uralkodnak, nem a jog... Világossá kell tennünk, hogy Orbán és Kövér, illetve Torgyán József pártjával sem vagyunk hajlandók semmilyen körülmények között kormányra lépni."

2. Gazdaság
 

A Napi Gazdaságban  Cinkotai János, a MeH gazdasági főtanácsadója elmondta: a gazdaság globális állapotát jellemző fogyasztói és a költségvetés készítésekor használt technikai árindexet el kellene választani egymástól, miután a két szám nem ugyanazt fejezi ki, és nem is ugyanarra szolgál. A költségvetés elkészítéséért és az infláció leszorításáért egyaránt felelős PM-től a két index szétválasztása nélkül nem is várható el hatékony antiinflációs politika. Új árindexre, és ebből adódóan új kosárra is szükség van, amelynek összetételét a költségvetés kiadásainak figyelembe vételével kell meghatározni. A fogyasztói kosárnak és az új index kosarának jelentősen eltérő javakat és szolgáltatásokat kellene tartalmaznia. A költségvetésen belül a különböző fejezetekre különböző árindexeket kellene képezni. A MeH főtanácsadója szerint a két árindex tartalmi azonosításával a kormányok kényszerhelyzetbe hozzák magukat, és elvileg az infláció elszaladásakor kénytelenek lennének a költségvetést is módosítani, ami azonban közgazdaságilag nem indokolt. Az azonosítás ezenkívül jelentősen visszavetheti az antiinflációs politika hatékonyságát. A PM ugyanis egyértelműen az infláció alultervezésében érdekelt, miután ezáltal a költségvetés többletbevételekhez jut. A folyamatos alultervezés pedig hiteltelenné teszi a kormány előrejelzéseit, amely ennek nyomán előbb-utóbb elveszti az inflációs várakozások befolyásolásának egy fontos eszközét.

A piac szereplői jelenleg nem tartják irányadónak a kormány inflációs prognózisát - összegezhető az elemzők véleménye. Ennek megfelelően nem is volt gyakorlatilag semmilyen piaci hatása, hogy a PM várakozásait 5-7 százalékról 8-9 százalékra emelte.

3. Külföld
 

Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke a munkaerő szabad áramlására vonatkozó átmeneti rendezéshez a tagjelölt államok megértését kérte abban a cikkben, amely szombaton a Die Presse című bécsi lapban jelent meg, és rámutatott: a szabad áramlás azonnali bevezetése alaposan elodázná az unió bővítését (Népszabadság: Prodi megértést kér...)
 
 
 
 
 
 

Vissza a kezdőlapra