Nastase ismét a státustörvényről nyilatkozott

Adrian Nastase miniszterelnök szerint a készülő magyar státustörvénnyel kapcsolatos vitának nem szabad feszültséget keltenie abban a térségben, amely már amúgy is sok gonddal küszködik. Csütörtökön nyilvánosságra hozott nyilatkozatában üdvözölte, hogy a magyar fél hajlandó a konzultációkra. Ugyanakkor csodálkozását fejezte ki amiatt, hogy múlt heti nyilatkozatát „nem értelmezték helyesen Budapesten". - "Csupán a konzultálás szükségességét hangsúlyoztam, hiszen csak ezáltal érvényesülhetnek bizonyos érdekek, amelyeket egyébként megértünk, hiszen bennünket is foglalkoztat a határokon kívül élő románok sorsa" - hangsúlyozta.
Nastase szerint a készülő magyar törvény az oktatási és kulturális támogatáson túl olyan gazdasági elemeket is tartalmaz - mint például a magyar nemzetiségűek kezelését a munkaerő piacán -, amelyek már etnikai diszkriminációnak tekinthetők. Szerinte a törvény alkalmazásával kapcsolatos legnagyobb problémát a magyar nemzetiségűek kiválasztása okozhatja. „A különféle kedvezmények biztosítása oda vezethet, hogy - akárcsak a romák Erdélyben - Románia állampolgárai hol magyarnak, hol románnak vallják majd magukat...".

Kérdésesnek tartja azt is, hogy eurokonformnak tekinthető-e a státustörvény. Szerinte, ha abból indulnak ki, hogy Európában valóban létezik az egy adott állam határain kívül élő kisebbségek problémája, akkor minden európai államban hasonló törvényeket kellene elfogadni. Külön leszögezte: észrevételei bármely olyan külföldi jogszabályra vonatkoznak, mely román állampolgárokat is érint. Újságírói kérdések nyomán kiderült: Nastasénak nincs tudomása arról, hogy például Szlovákiában évekkel ezelőtt hasonló törvényt fogadtak el, és jelenleg is több ezer szlovák nemzetiségű román állampolgár rendelkezik fényképes szlovák igazolvánnyal.

Romániai Magyar Szó

Támadások az RMDSZ ellen

A készülő magyar státustörvény elleni romániai támadások elhárítása nem a magyar államra, hanem sajátos módon az Romániai Magyar Demokrata Szövetség vezetőire hárult, akik előretolt helyőrségként voltak kénytelenek részt venni a viaskodásokban, írja kommentárjában a Krónika című erdélyi napilap. A Krónika főszerkesztője, Werner Péter által jegyzett kommentár szerint történtek ugyan magyar diplomáciai lépések a kételyek eloszlatására, ezek azonban a média nyomásával szemben aligha épülhettek be a román közgondolkodásba. Aligha nyújthattak kapaszkodókat az erdélyi magyar átlagpolgár számára, aki naponta kénytelen szembesülni a román szomszédok, kollégák rosszalló megjegyzéseivel. A vezető román politikai pártok első emberei és a kormányzat legmagasabb közjogi méltóságai, akik az elmúlt hetekben össztüzet zúdítottak a készülőfélben lévő törvényre, a román közvélemény tájékozatlanságát kihasználva mind az elektronikus, mind a nyomtatott sajtón keresztül játszi könnyedséggel manipulálhatták a társadalom nagyobb részét. „A helyzet láttán a szemlélő önkéntelenül is arra gondol, vajon megfontolta-e a magyar kormányzat a státustörvény megjelenítését a szomszédos országokban? Nem épp most lenne-e szükség az Országimázs Központ határozott lépéseire? Most, amikor Magyarország szomszédságában rendre felülkerekednek a nacionalista vélekedések, amelyek a Kárpát-medence népeinek távlati célként kitűzött békés egymás mellett élését még távolabbi időpontra csúsztathatják”.

Magyar Szó

Cseh lap (Hospodárské Noviny): aggodalmak a szomszédoknál

A tízmilliós Magyarország egyetlen tollvonással, pontosabban a budapesti parlament szavazásával, egy pillanat alatt hárommillió új lakost szerezhet. A státustörvény megszavazásával ugyanis „azok a honfitársak, akik a történelmi Magyarország felbomlása után a nem magyar utódállamokba kerültek, olyan jogokat szereznek, amelyek eddig csak a magyar állampolgárokat illették meg”, írja a státustörvénnyel foglalkozó cikkében a Hospodárské Noviny című cseh politikai és gazdasági napilap . Vladimír Pick, az Aggodalmak a volt történelmi Magyarország területén című cikkében azt írja: „Budapestre jelenleg óriási és egyre erősödő nyomás nehezedik a szomszédos országok részéről, amelyek erélyesen elutasítják a határon túli magyarokat támogató törvény alapelveit. Viszont egyetlen magyar politikus -- s nem kell ahhoz éppen az ultranacionalista Csurka Istvánnak lenni -- sem mer ma meghátrálni ebben a kérdésben. A magyar nemzeti érzés ugyanis sosem békélt meg teljesen azzal, hogy az ország elveszítette területének és lakosságának kétharmadát. Az 1920-as trianoni szerződést a magyarok a nagyhatalmak diktátumának tartják”, írja a szerző.
Részletesen ismertetve a státustörvényt rámutat, hogy az a legsúlyosabb aggályokat Bukarestben és Pozsonyban váltotta ki. Úgy véli, hogy a „magyar igazolványok” kiadása nagyon liberális lesz, ami lehetővé teszi, hogy azt nem magyar nemzetiségűek is megkaphassák. A cikkíró végül meglehetősen nagy terjedelemben ismerteti a Krónika című kolozsvári lap írását arról, hogy a magyar státustörvényhez hasonló horvát és szlovák törvények nyújtotta kedvezményeket már évek óta élvezik más romániai kisebbségek, s hogy ezt a tényt Bukarest eddig nem bírálta, s csak most, a magyarokkal kapcsolatban emelt kifogást. A cikket a Magyar Szó is ismertette.

Hospodárské Noviny

Vissza a kezdőlapra