A szlovák parlament február 23-an megszavazta az ország alkotmányának jelentős kérdésekre kiterjedő módosttását. Mikulas Dzurinda kormányfő rendkívüli sikernek nevezte a módosítást véghézvitelét, melynek megakadályozása érdekében az ellenzék minden eszközt felhasznált. A végső szavazáson a 150 tagú törvényhozó testületből 90 koalíciós képviselő támogatta, 57 ellenzéki elutasította a törvényjavaslatot.
A módosítás lehetőséget teremt az EU- és NATO-csatlakozás feltételeinek megvalósítása előtt, így utat nyit a közigazgatási reform megvalósításának is. Fontos változtatások történtek elsősorban az ország belső jogrendje és a nemzetközi jog egymáshoz való viszonyában, de a törvény kiterjeszti az alkotmánybíróság jogkörét, szélesebb mozgásteret biztosít a nemzeti jegybanknak, lehetővé teszi, hogy a szlovák állampolgárságú bűnözőket is nemzetközi bíróság elé lehessen állítani, valamint lefekteti az ombudsman intézménye létrehozásának jogi feltételeit.
A módosító javaslatok közül nem fogadták el pl. a Szlovák Nemzeti Pártnak (SNS) a nem szlovák nemzetiségű állampolgárok szlovák államnyelv ismeretére való kötelezésére vonatkozót; a kormánypárti Kereszténydemokrata Párt (KDH) terhesség-megszakítás tilalmára vonatkozó előterjesztését, de az Magyar Koalíció Pártjának az alkotmány preambulumának módosítására vonatkozó igényét sem (azaz, hogy mondják ki azt, hogy az országban élő nemzeti kisebbségek is államalkotók). Az MKP továbbra is fenntartja a preambulum szövegére vonatkozó igényét, de az ország elsődlegesebb érdekeit méltányolva támogatta a módosítást.
A szlovák Nemzeti Párt elnöke, Jan Slota a szavazás után kijelentette, hogy "undorító, ami történt, mert ezek után máris kikiálthatjuk a Magyar Tanácsköztársaságot". Az alkotmánymódosítási törvény szavazásának ideje alatt mintegy háromszáz fiatallal az SNS ifjúsági szervezete, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom-Néppárt (HZDS, elnöke V. Meciar), a "Nyitra, a szlovák városok anyja" társaság és a Matica Slovenska hívei tüntettek Nyitrán a módosítás és az önálló magyar egyetemi kar létrehozása ellen.
Február elején tartotta meg harmadik országos kongresszusát a Magyar Koalíció Pártja, ahol beszédében a párt elnöke, Bugár Béla megállapította, hogy az MKP-vé tömörült három magyarpárt egyesülésének folyamata véglegesen befejeződött. A meghívott vendégek közül Németh Zsolt politikai államtitkár kiemelte, hogy a magyar - szlovák kapcsolatok közül a legfontosabb területeknek a Duna-kérdést, az integrációt és a kisebbségi kérdést jelülte meg. Az első témával kapcsolatban a Párkány és Esztergom között épülő híd, valamint a bős-nagymarosi kérdéssel kapcsolatos eredményekre hívta fel a figyelmet. Ez utóbbival kapcsolatban megállapította, hogy a szlovák fél a Magyarországra eljuttatott álláspontja szerint azt nem hatalmi, hanem környezetvédelmi, technológiai kérdésként kezeli. Szlovákia integrációjának kérdésével kapcsolatban megerősítette Magyarország támogató hozzáállását és a visegrádi országok eredményes együttműködését. Az államtitkár utalt arra, hogy a szlovák--magyar viszony a szlovákiai magyarság bevonásával történő háromoldalú kapcsolat.
Mikulas Dzurinda beszédében
a visegrádi együttműködést méltatta és kiemelte, hogy az együttműködés
során sikerült Szlovákiának rendeznie a szomszéd országokkal - elsősorban
Magyarországgal - a korábban megromlott viszonyokat. A kormányfő kijelentette,
hogy azt szeretné, ha a két év múlva esedékes kormányalakításnál az általa
vezetett párt (Szlovák Demokratikus Koalíció, SDK) és az MKP is ott lenne.
A közgyűlés két fontos határozatot
fogadott el. Egyrészt kötelezte az elnökséget, hogy az terjesszen a párt
Országos Tanácsa elé egy, az ifjúságnak a párt munkájába való bekapcsolásáról
szóló tervezetet. A másik határozat a közigazgatási reformmal kapcsolatban
felszólította az elnökséget és a párt delegációját arra, hogy tegyen meg
mindent Komárom megye létrehozásáért, és az OT hatáskörébe utalta a reformmal
kapcsolatos döntéseket.
"Vállald magad!" címen kampányt indított a szlovák kormány nemzetiségi tanács a májusban megrendezendő népszámlálás sikeressége érdekében. Csáky Pál, a kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy emellett felkérték a kisebbségi szervezeteket és a polgármestereket a számlálóbizottságok gondos összeállítására. A kampány célja az, hogy a nemzeti kisebbségek majd vállalják nemzetiségüket és identitásukat.
