KISEBBSÉGI FIGYELŐ

SZLOVÁKIA
2001. május

Belpolitika

A szlovák államfő aláírta a pártok választásokra fordítható kiadásainak korlátozásáról szóló törvényt, amely a kampánykiadások átláthatóbb ellenőrzését teszi lehetővé, egyszersmind a túlzott költekezésnek is gátat vet.

A Magyar Koalíció Pártja (MKP) a harmadik legnépszerűbb politikai erő Szlovákiában. Az első helyen az ellenzéki Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom áll 26%-kal, majd a parlamenten kívüli SMER következik 18%-kal. Ezt követi az MKP 12,5%-kal, ami egyben a legjobb arányt is jelenti a kormánypártok között.

Szlovákiában a magyarok március 15-ei megemlékezései után magyarellenes szoborgyalázó- és falfirka-akció vette kezdetét. Ezt követően Magyarországon, egy békéscsabai szlovák házon szlovákellenes felirat jelent meg. Az MKP a történtek után háromszor szólította fel Szlovákia legfelsőbb közjogi méltóságait, hogy foglaljanak állást a magyarellenes gyalázkodások kérdésében, de erre egyedül a miniszterelnök, Mikulás Dzurinda reagált, aggasztónak minősítve az uszító feliratokat az egyébként kedvezően fejlődő hivatalos kapcsolatok és a szlovákok és magyarok jó együttélése szempontjából.

Szlovákiában rövidesen külön szakosított rendőrök foglalkoznak majd a faji indítékokból elkövetett bűncselekményekkel.

A szlovák kormány rendkívüli ülésén a kabinet a közigazgatási reform 12-12-es modellje mellett döntött A tizenkét kerület és tizenkét megyei önkormányzat létrehozását feltételező döntés a magyar kisebbség szempontjából azt jelenti, hogy ez a modell, s nem az ennél kedvezőtlenebb 8+8-as modell kerül a parlament elé. A Magyar Koalíció Pártja (MKP) tehát nem tudta elérni az általa szorgalmazott magyar többségű megye kialakítását. Kieszközölte azonban azt, hogy végül a kormány úgy döntött: a majdani nagyszombati megyétől kész elcsatolni két szlovákok lakta északi járást, s ezáltal 27-röl 30% fölé emelkedhet a magyarok megyén belüli aránya. A Magyar Koalíció Pártjának (MKP) országos tanácsa a kormányülés előtt úgy döntött, hogy három kormánytagja a kormány rendkívüli ülésén támogassa a közigazgatási reformtervezet ún. 12-12-es - végül elfogadott - változatát, jóllehet ez messze elmarad a magyar párt eredeti elképzeléseitől.

A március 14-ei budapesti Esterházy-megemlékezésen a Magyar Koalíció Pártja (MKP) több tagjának részvétele miatt az ellenzéki Szlovrik Nemzeti Párt (SNS) feljelentette a Magyar Koalíció Pártját, s a szintén ellenzéki Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal (HZDS) együtt rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, amelyen bizalmatlansági indítványt terjesztettek elő Csáky Pál miniszterelnök-helyettes, az MKP vezető politikusa ellen. A törvényhozás többsége a szavazás során Csáky Pál mellett voksolt.
 

Vissza a kezdőlapra