Szlovákia Brüsszelben a csatlakozási tárgyalások keretében márciusban megnyitotta a regionális politika jogharmonizációjáról szóló 21. fejezetet is, melybe a régiófejlesztésen kívül az Unió strukturális alapjainak felhasználása is beletartozik.
A szlovák parlament külügyi bizottságának elnöke túlságosan hosszúnak tartja az EU munkaerőpiacára való belépésre az Európai Unió által felvetett 5+2 éves átmeneti időszakot. Peter Wiess szerint megalapozatlanok azok a félelmek, hogy az olcsóbb munkaerő elárasztja az EU országokat, hiszen szociológiai felmérések már megmutatták, hogy az EU-térségbeli munkahelyek iránt érdeklődő kelet-európaiak száma nem befolyásolná jelentősen az uniós munkaerőpiacot.
Hét szlovákiai város után Révkomáromban is megnyílt az Európai Információs Központ, melynek feladata a határmenti régió polgárainak tájékoztatása az Európai Unió tevékenységéről, egyes intézményeiről, illetve Szlovákia integrációs törekvéseiről. Célja azonban nemcsak bemutatni, hanem népszerűsíteni is Uniót. Szlovákia polgárainak jelenleg 76%-a támogatja az ország uniós csatlakozását.
Rurlolf Schuster szlovák
államfö fogadta a NATO közgyűlés kelet-nyugati gazdasági együttműködési
albizottságának küldöttségét. Az államfő szerint 2002-ben a legjobban
felkészült országokkal együtt Szlovákia is bekerül a NATO-ba. Mikulás Dzurinda
szlovák mirriszterelnök szerint a NATO-csatlakozás a jelenlegi szlovák
politikában elsődleges fontosságot élvez, és mindent meg kell tenni azért,
hogy a belépés támogatottsága az állampolgárok körében a mostani nem egészen
ötven százalékról legalább hatvan százalékra növekedjen.
Miután a szlovák parlament
elsőrendű fontosságot tulajdonított a NATO-tagságnak, az orosz külügyminisztérium
ismételten kérte, hogy Pozsony vizsgálja felül döntését. A Kreml ugyan
elismeri, hogy a NATO-csatlakozás kérdésében Szlovákiának szuverén joga
van dönteni, ám ennek ellenére csalódást váltott ki az orosz fővárosban
a biztonsági stratégiáról szóló szlovák dokumentum, illetve a parlament
magatartása.
A tervek szerint még 2001 első felében találkozót tartanak a Benelux államok és a Visegrádi csoporthoz tartozó országok miniszterelnökei egy új együttműködési forma kialakítása jegyében, melyről Orbán Viktor magyar és Guy Verhofstadt belga kormányfő állapodott meg márciusban, Budapesten. A találkozó érdekes aspektusa, hogy a visegrádi négyek együttműködését az Egyesült Államokban modellértékűnek tekintik, illetve ennek köszönhetően Közép-Európa ugyanolyan regionális egységként jelenik meg a közgondolkodásban, mint a skandináv vagy a benelux térség.
Magvar-szlovák kétoldalú kapcsolatok:
Mikulás Dzurinda szlovák kormányfő egynapos hivatalos látogatást tett április 23-án Magyarországon. A szlovák miniszterelnök aggályainak adott hangot a készülő státustörvénnyel kapcsolatosan: felvetette, hogy a törvényjavaslat egyes passzusainak gyakorlati megvalósítása esetleg megronthatja a légkört a szomszédos országokban, illetve Magyarország és szomszédai között. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a magyar kormány nemzetközi tapasztalatokat is felhasznált a törvényjavaslat előkészítésekor, s kijelentette, hogy a magyar kormány készen áll az egyeztetésre az érintett országokkal a törvény gyakorlati megvalósítása során felvetődő szakmai, közgazdasági és kulturális kérdésekben.
A szlovák kormányfő szorosabb együttműködést és tapasztalatcserét szorgalmazott Magyarországgal a romakérdés kezelését illetően.
A megbeszélésen szóba került a kisebbségek magyarországi parlamenti képviselete is. A magyar fél ígéretet tett arra, hogy keresi a pozitív diszkrimináció lehetőségét. Mikulás Dzurinda köszönetet mondott Orbán Viktornak azért az ígéretéért, hogy személyesen foglalkozik majd a magyarországi szlovák iskolák pénzügyi problémáival.
A magyar miniszterelnök a kormány nevében üdvözölte, hogy Szlovákia aláírta a Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját.
A megbeszéléseket követően két egyezmény aláírására került sor, egyrészt a helyi önkormányzatok és a közigazgatási szervek határon átívelő együttműködéséről, valamint a két ország határának közelében található műemlékek, természeti értékek megtekintéséről. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy a magyarok gyalogosan is meglátogathassák a somoskői várromot.
A tervek szerint májusban újabb magyar-szlovák miniszterelnöki találkozóra kerül sor.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára elmondta, hogy az uniós csatlakozásig Magyarország nem vezet be vízumkényszert a szomszédos országokkal szemben. Abban az esetben, ha a csatlakozás után lesz olyan ország, amellyel szemben az Unió vízumkényszert alkalmaz, a magyarok számára akkor is lehetővé teszik, hogy a Közösség jogszabályai által megengedett legkedvezőbb feltételekkel léphessenek be az anyaországba.
A szlovák államfő lépéseket kíván tenni annak érdekében, hogy a Tornanádaska-Bódvavendégi (Hostovce) közötti magyar-szlovák kishatárforgalmi átkelőt nemzetközi forgalomra is alkalmassá tegyék. Miután Rudolf Schuster államfő is megtekintette az átkelőhelyet, jelezte, hogy Mádl Ferenccel együtt szívesen vállalna védnökséget a terv fölött, hiszen a magyar államfő is elkötelezett híve a magyar-szlovák határmenti együttműködésnek.
