A Pallas lexikon Tereskéről az 1890-es években így írt:

Tereske - kisközség Nógrád vármegye nógrádi járásában, (1891) 1054 magyar lakos, postahivatallal és postatakarékpénztárral. Apátsága (triskai) ismeretlen id?kben a bencések részére alapíttatott; el?ször a váradi Regestrum említi ugyan (1205-35), mid?n a poroszlói apáttal pörösködött, IV. Béla azonban 1255. s az esztergomi káptalan 1274 nógrádvármegyei birtokairól szól. II. Pál pápa az apátságot derecskeinek (terecskeinek) írja. Az ismeretlen id?ben elpusztult Teresle-i apátság címét a királyok most is adományozzák. A kéttornyú templom romjai Tereskén most is láthatók.

Részlet a könyv Epilógusából:

    "A 70-es évek elején egy valahai tanítványom keresett fel. Mérnöki diplomáját már az "Újvilágban szerezte és jócskán eltelve az amerikai civilizáció nagyszerűségeivel - üzleti úton járva -, kitérőt tett és megkeresett Tereskén. Örültünk egymásnak. Lelkesen beszélt a számítógépes életberendezkedésről, ami akkor itt még gyermekcipőben járt. Nem feledte, hogy magyar, de az öntudatos amerikai szólt belőle.

    Átsétáltunk a templomba. A Szt. László képsor már kibontakozott. Előrementünk és megálltunk a pasztofórium (a reneszánsz szentségfülke) előtt. Nézd, - mondtam - Kolumbusz még nem fedezte fel Amerikát, amikor ez a kőfülke már egy évtizede itt volt a falban, de ha töredékeiben is, itt láthatod a gótika, s azt megelőzően a magyar romanika emlékeit.

    Megértett és csendesebb lett.

    A civilizáció, a technika lényegében pénz kérdése, a kultúra nem! És a mi kultúránk immár ezer esztendős, és köszönhető a kereszténységnek. Pedig kevés nemzet élt át annyi vihart, pusztulást, mint a magyar, és ölték keresztény nemzeti öntudatát idegen gonosz eszmékkel.

    Ezért a múlt elbeszélése kötelességünk, mert ahogy nincs fa gyökérzet nélkül, a múlt tudatosítása, megbecsülése és őrzése nélkül nincs jövőépítés sem. "

A szerző, Pálos Frigyes hatvani prépost-plébános, a Váci Egyházmegye őrkanonoka, művészettörténész akkor volt Tereske plébánosa, amikor megtörtént a középkori bencés apátság és templomának régészeti feltárása, majd műemléki helyreállítása.

Az olvasó megismerkedhet az apátság történetével, az értékmentő helyreállítás során feltárt és megőrzött román, gót, reneszánsz és barokk építészeti elemekkel. Bár a megtalált és feltárt legapróbb kő- és tégladarab is építészeti emlék, a múlt féltve őrzött tárgya, azért a XII.században létesített és folyamatosan fejlesztett apátságnak kiemelkedő értéke a templomban látható középkori falfestmény, a Szent László legenda, a szép reneszánsz pasztofórium és az épségben megmaradt altemplom.

A Nógrád megyei kis templom a magyar kereszténység ezer éves történetének, Jézus Krisztus Örömhírének nagyszerű hirdetője.
 

Vissza a kezdőlapra