Vissza
a kezdőlapraKISEBBSÉGI FIGYELŐ UKRAJNA
2001. II. negyedévGAZDASÁG
Ukrajnában befejeződött a földreform első szakasza. Országos viszonylatban 6.615.000 állampolgár kapta meg földrészjegyét. A megyei átlagnál nagyobb arányban kapták meg az okiratot a magyarlakta járásokban élő földtulajdonosok, akiknek a földprivatizációval járó költségek 90 százalékát az Új Kézfogás Közalapítvány biztosította (országosan a termelők 16,63 %-a birtokolja ezt az állami okiratot, míg Kárpátalján ez az arány 30,31 %).
Az 1999 decembere óta hivatalban volt, mára leváltott Juscsenko-reformkormány gazdasági eredményeinek összefoglalója:
Ukrajna függetlenségének elnyerése óta először nőtt a gazdaság teljesítménye, tavaly 6 %-os GDP-növekedést mértek. A nemzeti valuta (hrivnya) stabilizálódott; a kormány prognózisa szerint 2001-ben az infláció mértéke nem haladja meg a 13,6 %-ot. A kormány egyezségre jutott az IMF-fel a hitelezés felújításáról, jóllehet a folyósításokat egyelőre felfüggesztették. Ukrajna tavaly külkereskedelmi többletet ért el (ugyanakkor ez elsődlegesen a fő ukrán exporttermékek, az acél és a vegyipari cikkek kedvező világpiaci árának volt köszönhető). Megkezdődött a tsz-ek teljes privatizációja, és lépéseket tettek az energiaszektorban a készpénzes díjfizetések arányának növelésére. 40 %-kal emelték a nyugdíjakat (átlagértékük még így sem haladja meg a havi 10 USD-t). Kifizetésre került 239 millió USD-nak megfelelő nyugdíjhátralék. Csökkent az állami alkalmazottakkal szembeni bérhátralék, és nőttek az infláció által korábban kikezdett szociális juttatások.
Magyar-ukrán kétoldalú gazdasági kapcsolatok:
Ungváron nemzetközi konferenciát tartottak április végén az ukrán-magyar gazdasági kapcsolatok erősítéséről. A záhonyi KIÚT Térségfejlesztési Egyesület által szervezett "Záhony és térsége befektetési zóna a Páneurópai V. Közlekedési Folyósón" című rendezvény egyik fő kérdése a határ menti vállalkozási övezetek együttműködésének bővítése volt.
A magyar ukrán kereskedelmi, gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi vegyes bizottság ötödik ülésére Martonyi János magyar külügyminiszter április 17-18-ai ukrajnai hivatalos látogatásával párhuzamosan került sor. A testület két társelnöke Martonyi János és Vaszilij Rohovij ukrán gazdasági miniszter volt. A tavalyi év során Magyarország és Ukrajna között a kétoldalú kereskedelem 51 %-kal nőtt. Martonyi János szerint - az ukrán kereskedelmi forgalom szempontjából az ötödik helyen álló - Magyarország egy gazdaságilag és politikailag stabil Ukrajnában érdekelt, s mindenekelőtt a kereskedelmi forgalmat kell növelni a két ország között.
A magyar státustörvényt mutatta be röviden a The Economist című brit gazdasági és üzleti szakfolyóirat Európa rovatában. Az összeállítás utal a környező országokban élő magyar kisebbség magyarországi munkavállalási körülményeire, majd röviden ismerteti a státustörvény lényegét. A lap idézi Németh Zsoltot, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkárát, aki szerint a fellendülő Magyarországon három hónap alatt megszerezhető keresetek elegendőek arra, hogy akár egy éven át megélhessenek belőle a sokkal szegényebb Ukrajnában vagy Erdélyben.