KISEBBSÉGI FIGYELŐ

UKRAJNA
2001. II. negyedév

KÜLPOLITIKA

A NATO - Ukrajna vegyes bizottság május eleji brüsszeli ülésén a felek a megkülönböztetett partneri viszony és együttműködés további kibontakoztatását határozták el. A NATO-szövetségesek elismerésüket fejezték ki Ukrajnának a balkáni, ezen belül a koszovói stabilitás erősítésében való részvételével kapcsolatban. A vegyes bizottság üdvözölte, hogy Ukrajnában januárban elfogadták a NATO-val való együttműködés négyéves programját, amelyben a bizottság megítélése szerint számos sokat ígérő terv szerepel. Részletesen foglalkoztak az ukrán haderőreformmal, amelyben a NATO gyakorlati segítséget nyújt Ukrajnának egy vegyes munkacsoport keretében (a felek februárban megállapodást írtak alá, amely alapján a szövetség segítséget nyújt a leszerelt vagy hamarosan leszerelendő ukrán katonák polgári átképzéséhez).

Leonyid Kucsma ukrán elnök országára való nyomásgyakorlásnak minősítette az Európa Tanács (ET parlamenti közgyűlése megfigyelő bizottságának ajánlását, amelyben a testület Ukrajna Európa Tanácsbeli tagságának felfüggesztését javasolta a miniszteri bizottságnak. Hanne Severinsen, a bizottság jelentéstevője közölte, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlése megfigyelő bizottságának meggyőződése, hogy az ukrán hatóságoknak, így Leonyid Kucsma elnöknek is haladéktalanul intézkedéseket kell tenniük az Európa Tanáccsal szemben vállalt kötelezettségeik teljesítésére. Severinsen nem csak azt kifogásolta, hogy az Ukrajna ET-belépésekor vállalt törvények egy részét továbbra sem fogadták el, de bírálta az elnöki hatalommal való visszaélést, így a sajtószabadság korlátozását és az ellenzékkel való bánásmódot is. A jelentéstevő megítélése szerint az elmúlt két-három évben az ukrán hatóságok nem mutattak határozott szándékot a demokrácia erősítésére, így az emberi jogok és a szólásszabadság következetes érvényre juttatására sem.

Júniusig adott határidőt az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Ukrajnának az ET tagsággal vállalt kötelezettségek teljesítésére. A közgyűlés plenáris ülésén elfogadott határozat azt ajánlja a Miniszteri Bizottságnak, hogy vegye fontolóra Ukrajna képviseleti jogának felfüggesztését, ha a nyári közgyűlés kezdetéig nem mutatkozik jelentős előrelépés az emberi jogok védelme, valamint az ígért bírósági és egyéb jogi reformok területén.
 

Magvar-ukrán kétoldalú kapcsolatok:

A magyar kormány 200 millió forintos segélyt nyújt Kárpátaljának a tavaszi árvízkárok enyhítése céljából. A segélyt a költségvetés központi tartalékalapjából a Határon Túli Magyarok Hivatala folyósítja. A magyar kormány két esztendővel ezelőtt, 1999 tavaszán 85 millió forint segéllyel támogatta az akkori árvíz kárpátaljai károsultjait.

Martonyi János magyar külügyminiszter ukrán kollégája, Anatolij Zlenko meghívásának eleget téve április 17-18-án hivatalos látogatást tett Ukrajnában. A magyar diplomácia vezetője találkozott Leonyid Kucsma ukrán elnökkel és a határ menti együttműködéssel foglalkozó miniszterelnök-helyettessel, Mikola Zsulinszkijjal is. A külügyminiszterek aláírták a két tárca közötti együttműködési jegyzőkönyvet. A magyar külügyminiszter és az ukrán államfő egyetértettek abban, hogy egy politikailag és gazdaságilag szilárd, európai irányultságú Ukrajna egész Európának, így Közép-Európának is fontos érdeke. Megállapították, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében mind politikai, mind gazdasági téren jó eredmények mutatkoznak, s a két ország az együttműködés további elmélyítésére törekszik. Leonyid Kucsma felvetésére Martonyi János jelezte, hogy a magyar kormány támogatja a magyar üzleti élet fokozottabb bekapcsolódását az ukrajnai privatizációs lehetőségekbe.

Mind Kucsma, mind Martonyi elismerően nyilatkozott a kárpátaljai árvíz során megnyilvánuló eredményes kétoldalú együttműködésről. Egyetértettek abban, hogy a természeti katasztrófák elhárítása és a környezetvédelem terén kibontakozó magyar-ukrán kétoldalú együttműködés előmozdíthatja az ilyen gondok regionális megközelítését.
A megbeszélésen áttekintették a kárpátaljai magyarság helyzetével és a kisebbségi jogokkal kapcsolatos kérdéseket is.
Martonyi János a Mikola Zsulinszkijjal, a határ menti együttműködéssel foglalkozó miniszterelnök-helyettessel folytatott találkozóján kiemelte, hogy a határ menti régiók érdemi együttműködésével kialakítható lenne egy működőképes eurorégió, amely a valós gazdasági érdekek és együttműködési lehetőségek alapján a határ mindkét oldalán élők érdekeit, illetve a két ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztését is szolgálná.

Anatolij Zlenko ukrán külügyminiszter az MTI-nek nyilatkozva elmondta, hogy Magyarország nagyon fontos helyet foglal el Ukrajna külpolitikájában. A két ország közötti kapcsolatok fejlődése emelkedő szakaszban van, s a két ország álláspontjai a nemzetközi élet alapvető problémáit tekintve egybeesnek vagy közel állnak.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a The New York Times-nak adott interjújában elmondta, hogy Ukrajna garantált függetlensége nélkül Európa egész hidegháború utáni biztonsági architektúráját veszély fenyegeti. A miniszterelnök úgy vélekedett, hogy jelenleg Ukrajnát megpróbálják visszarángatni a korábbi káoszba, ami felveti az ukrán függetlenség elvesztésének kérdését is.
 

Vissza a kezdőlapra