Megszűnt a biztonságérzetünk

Még mindig nem tudjuk pontosan hány ember pusztult el váratlanul, miközben a világ legerősebb és leghatalmasabb országában mindennapi megszokott munkáját végezte. Először egy 26 ezres szám hallatszott, majd 10 ezernyi halottról beszéltek, most néhány ezer a pontatlan, körülbelüli megítélés. Miközben egyetlen értelmetlen halál sem fogadható el.
Az emberek világszerte leültek a televízió elé és leültek számítógépeik elé is. Vadászták a híreket és  megtapasztalták, hogy az internet leglátogatottabb részei elérhetetlenné váltak. A nagy honlapok mára rákényszerültek, hogy egyszerűbbé tegyék oldalaikat. Civilizációnk sebezhető.
Az Egyesült Államok törvényhozásának tagjai háborús helyzetről beszélnek, s ez bizonyára lehetőséget ad arra, hogy a legkeményebb eszközöket is bevessék az egyelőre ismeretlen és arcnélküli támadók ellen.

Bizonytalanság érzetünknek a váratlanság mellett ez a legnagyobb forrása. Bizonyos palesztin körök kezdetben magukra vállalták az akciót, de náluknál nagyobb és felkészültebb erőről lehet szó. Ahhoz szoktunk hozzá, hogy a terroristák megjelölik, hogy mit akarnak, mely népnek vagy népcsoportnak a szabadságát féltik, s az is bebizonyosodott, hogy előbb-utóbb még tárgyalásos rendezésre is nyílik lehetőség. Most csak találgatásokra vagyunk utalva. Mintha egy magát az "isteni igazságszolgáltatás" eszközének tekintő őrület mozgatná az eseményeket. Ez a fanatizmus vezérelte terrorizmus új eszközökkel lépett fel, legyőzése is új eszközöket kíván.

Csődöt mondtak a titkosszolgálatok, de talán nem mondott csődöt az emberi helytállás. Három repülőgép elérte szörnyű célját, a negyedik azonban útközben lezuhant. Nincs adatunk a fedélzeten lezajlott drámáról, de a tény mutatja, hogy az ember sohasem teljesen kiszolgáltatott.

A válaszlépések sorában a legelső a repülési biztonság növelése, - ami bizony az utasoknak további kényelmetlenséget hozhat magával, - és kiterjedhet a repülőgép személyzetének különleges kiképzésére is.

Valószínűleg a jogi eszközöknek is bővülniük kell. Ma nemzetközi szerződések és kétoldalú megállapodások hálózata próbálja a terroristák dolgát megnehezíteni. A közös nyomozásokról, a terroristák kiadatásáról szóló egyezményeket ki kell bővíteni, és meg kell teremteni annak jogi alapjait, hogy a terroristákat eltűrő, őket nyíltan vagy akár csak hallgatólagosan támogató államok ellen a nemzetközi közösség hatékonyan, akár a legkomolyabb eszközök bevezetésével is felléphessen. Nemcsak a terrorizmus, hanem a terroristák támogatása is emberiség elleni bűn legyen.

Surján László

Vissza a kezdőlapra