Ahogy a Duna-hidak tekintetében állunk, az mindig képe, lenyomata annak, hogy miképpen áll az ország gazdasági ereje - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön Dunaföldváron, amikor ünnepélyesen átadta a forgalomnak a felújított Duna-hidat.

     A felújított hídszerkezet 492 méter hosszú, 13,4 méter széles; a 14 hónap alatt elkészült beruházás több mint 3,6 milliárd forintba került.

A felújított híd átadása - Orbán Viktor miniszterelnök

     Orbán Viktor miniszterelnök beszédében emlékeztetett arra, hogy ma Budapesten kívül csak öt hídon lehet átkelni a Dunán, a 70 kilométerenkénti átlagsűrűség csupán egyharmada az európai uniós átlagnak

     .- Az arányon változtatni kell - szögezte le.

     Utalt arra, hogy ezért újíttatta fel a kormány ezt a hidat, korábban a bajai hidat, október 11-én átadják a Párkány-Esztergom közötti új hidat, a szekszárdi híd építése jól halad, és megszületett a kormánydöntés arról is, hogy hamarosan elkezdődik a dunaújvárosi híd építése is.

     - Ez pedig azt jelenti - mutatott rá a kormányfő -, hogy ha ezt sikerül végrehajtanunk, akkor a Duna már csak földrajzi értelemben választja el az ország két felét, össze tudjuk kapcsolni az ország keleti és nyugati részét egy gazdasági térré, és ezzel új korszak kezdődik Magyarország legújabb kori történelmében. Hozzáfűzte: soha nem épült Magyarországon egyszerre annyi híd, autóút és autópálya, gyorsforgalmi út, mint éppen ezekben a napokban.

     Orbán Viktor beszédében rámutatott: külön öröm számára, hogy ezt a nagyszabású építkezést a tervezéstől a kivitelezésig magyar mérnökök, vállalkozók és munkások végezték. Megítélése szerint ez az önbecsülés kérdésén túl azért is fontos, mert ezáltal a haszon, a gazdasági erő itt marad Magyarországon.

     - Ha eltökéltek vagyunk, ha összefogunk, a vállalkozók, a kormányzat, a mérnökök, ha az intellektuális erő összefog, képesek vagyunk arra, hogy világszínvonalon végezzük el a munkánkat - húzta alá Orbán Viktor.

     Végül a kormányfő köszönetet mondott a hídépítőknek, hogy munkájukkal mindezt bebizonyították az országnak.

Hídfelújítás története - Manninger Jenő, a közlekedési tárca politikai államtitkára ismertette

     Az elmúlt év májusában megkötött kivitelezői szerződés ünnepélyes aláírását követően elkezdődtek a munkálatok.

     A felújítást a forgalom egy sávon váltakozó fenntartása mellett, olykor éjszaka kellett végezni, előbb a vasúti vágány, majd a vasbeton pályatáblák elbontásával.

     A mederhíd és a dunaföldvári hídfő között elhelyezkedő parti vasbeton hidat kiiktatták, helyére egy új, felsőpályás acélhíd épült, valamint átépítették a hídhoz csatlakozó utakat is. Ezek tervezői figyelembe vették azt a szándékot, hogy a későbbiekben a megszüntetett vasúti pálya nyomvonalán a várost elkerülő út épül.

     Az első világháború után Budapesttől délre mindössze egyetlen híd volt a Dunán, a bajai vasúti híd, a közúti közlekedést a főváros alatti Duna-szakaszon kizárólag kompjáratokkal bonyolították le.Dunaföldváron az első Duna-híd 1930-ban épült meg, előbb a közúti forgalom számára, majd 1940-től a vasúti közlekedés is megindult.

     A hidat és pilléreit a második világháborúban a visszavonuló német csapatok felrobbantották, a roncsok kiemelése után 1949-ben kezdték el az új híd építését, amelyet 1951 decemberében adtak át a forgalomnak.

     A szigetelés nélkül épült vasbeton pályalemez az 1990-es évekig megbízhatóan működött, azonban a nagy terhelés kikezdte.

     1998-ban a pályalemez átlyukadt, a híd egyre gyakrabban javításra szorult.

     A jelenlegi átépítés célja a hibák kijavításán túl az volt, hogy egy viszonylag korszerű, a mai előírásoknak megfelelő, még jó ideig használható közúti híd létesüljön.

     A kivitelezés során a főtartók adott távolsága miatt a kocsipálya szélessége változatlanul 7 méter maradt, ugyanakkor a híd kifolyási oldalán egy 2,4 méter széles, konzolon nyugvó kerékpárút épült.

MTI alapján

Vissza a kezdőlapra