Telt ház előtt kezdődött meg az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a terrorizmus kérdésének sürgősségi vitája. A megtárgyalandó jelentést előterjesztő képviselők, a frakciók vezérszónokai és a vitában szót kérő Walter Schwimmer főtitkár kisebb eltérésekkel egyazon hangon beszéltek. Elítélték a terrorizmust. Szolidárisak voltak az áldozatokkal. Kiemelték viszont, hogy az erőszak erőszakot szül, hogy a válasznak nem bosszúnak, hanem igazságszolgálatnak kell lennie. A közgyűlés fontosnak tartja tudatosítani, hogy a terrorizmus nem háború, hanem bűn.

Most, amikor repülőgépek tömege gyülekezik Afganisztán körül, amikor jelentős szárazföldi erők mozdultak meg, mindenki érzi, hogy az erő megmutatására szükség van, de azt is, hogy nem szabad az erővel visszaélni. A terroristák valószínűleg csak az erő nyelvén értenek, vagy még azon sem. Köztük és közöttünk az az óriási különbség, hogy számunkra az emberi élet végtelen érték, az övéké is, és a miénk is. Az ő számukra az ember élete semmi, a sajátjuké sem, és a miénk sem.

Ami nagyon zavaró, hogy mintegy egy évtizede olyan terrorcselekményekkel találkozunk, amelyekhez nem fűződnek konkrét követelések. Az akciók célja alighanem az Amerikai Egyesült Államok gazdasági, katonai és politikai erejének - főleg lelki - gyöngítése. Alighanem - ugyanis ezt a célt sem fogalmazták meg egyértelműen. Mégsem mondhatjuk - érződik ki a következtetés a felszólalásokból - hogy háborúról lehetne beszélni. A háború két fél csatája, s a háborúknak kimondott vagy kimondatlan, de mindenesetre megfogható céljai vannak. A mostani terrorcselekményeknek nincsenek.

Az Egyesült Államok vezetésére több irányú teher nehezedik. A lakosság nagy része erős fellépést követel. Bush elnök sietett világossá tenni, hogy szó sem lehet a muzulmánok elleni általános fellépésről, sőt nemcsak nagyrabecsüléséről biztosította ezt a vallást, hanem mindent megtett, hogy muzulmán államok sora csatlakozzon a terrorizmus elleni "harchoz". Ennek a harcnak először a gazdasági jellegű elemei indultak meg, mint a tőzsde-mozgások figyelése, bankszámlák befagyasztása. Ezek mellett most még inkább csak üzenet értéke van a katonai erő megjelenésének.

Igaz, Pakisztán a hírek szerint már kivonta diplomatáit Afganisztánból, s sok jel mutat arra, hogy nem sétarepülésre kerül sor. A világ, és az Európa Tanács is még bízik abban, hogy az újabb vérontás elkerülhető lesz. Azok a hírek, amelyek afgán részről kardcsörtetésre vagy kifejezett provokációkra utalnak viszont még azt is felvetik, hogy bizonyos sötét erőknek akár a tényleges háború kiprovokálása is célja lehet.

Sok tehát a bizonytalanság, de Strasbourgban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének képviselői nyugalomra és józanságra intenek. A tartós megoldáson gondolkodnak és biztosak abban, hogy a terrorizmus csak akkor szorítható vissza és szüntethető meg, ha a jogállam, az emberi méltóság tiszteletben tartása és a demokrácia alapértékei nem sérülnek.

Sl

Vissza a kezdőlapra