Valamennyi EU-tagjelölt ország azt támogatja, hogy az uniós reformok következő nagyobb hullámát egy konvent típusú testület készítse elő, amelyben ők is teljes jogú tagként vennének részt - közölte vasárnap a magyar külügyminiszter. Martonyi János a többi tagjelölt országból érkezett kollegájával együtt az EU-külügyminiszterek kötetlen genvali (Belgium) tanácskozásán tartott munkaebéden vett részt, amelyet az Európa jövőjével kapcsolatos kérdések megvitatásának szenteltek.

    "Európa jövője" ez esetben a kibővített EU, az uniós intézmények és működési modell jövőjét jelenti. Mivel ez közvetlenül érinti a tagjelölteket is, kívánatos, hogy ők is kezdettől fogva részt vehessenek a konvent munkájában - állapította meg a külügyminiszter, hozzáfűzve, hogy ez az EU soros belga elnökségének az álláspontja is.

     Mindamellett nem született - és a genvali találkozó informális lévén, ezúttal nem is születhetett - döntés a részvétel konkrét módjáról, mint ahogyan az sem teljesen világos még, hogy pontosan hogyan festene a konventbe való teljes jogú bekapcsolódás.

     A konvent az Európai Parlament, a nemzeti parlamentek, a nemzeti kormányok, valamint az Európai Bizottság képviselőiből álló konzultatív szerv lenne, annak a testületnek a mintájára, amely tavaly az alapvető jogok európai chartáját kidolgozta.

     A tagjelöltek (legalábbis a legfelkészültebbek) azt szeretnék, ha a konvent által előkészítendő 2004-es kormányközi konferencián már valóban tagállamként, szavazati joggal vehetnének részt - mondta Martonyi. Hozzáfűzte, hogy néhányan közülük a mostani eszmecserén nagyon határozottan felléptek a konferencia esetleges előrehozatala ellen.

     A 2004-es konferencián a tagországok és az unió hatásköreinek elhatárolásáról, az alapszerződések átszerkesztéséről és leegyszerűsítéséről, a nemzeti parlamentek szerepéről, valamint az alapjogok európai chartájának a jogi státusáról kellene dönteni. A tematika azonban korántsem lezárt és végleges.

     Az utóbbi időben egyes uniós tagországok részéről felvetődött, hogy a konferenciát már 2003 második felében el kellene kezdeni. A magyar külügyminiszter szerint azonban ez jogilag felemás helyzetbe hozná a tagjelölteket, mivel feltehetően ugyanerre az időszakra esne csatlakozási szerződésük ratifikációs folyamata is.

     A tartalmi kérdéseket illetően Martonyi kiemelte, hogy a bővítési folyamat egyrészt szükségszerűvé teszi az újabb intézményi reformokat, másrészt jó alkalmat is teremt a végrehajtásukra. Másfelől a reformok szükségessége nem az integrációs folyamat kudarcát jelzi, ellenkezőleg, eddigi óriási sikereiből fakad, és a továbblépéshez szükséges.

     A tagjelöltekről általában elmondható, hogy a közösségi intézmények (Európai Bizottság, Európai Parlament, miniszteri tanács) erősítésében érdekeltek, mert egy 25-27 tagú uniót nem lehet úgy működtetni, mint a jelenlegit. Hasonlóan fontosnak tartják, hogy fennmaradjon a közösségi módszer, vagyis a bizottság, a parlament és a tanács háromszögén alapuló működési modell. A kormányközi módszert akkor kell elővenni, amikor az unió járatlan utakon indul el, s újszerű problémákkal kapcsolatban kell politikai döntéseket hoznia - állapította meg a miniszter.

     Fontos tartalmi szempont szerinte az is, hogy az uniót mint rendszert egyszerűsíteni kell, mert már elérte, sőt meg is haladta az intellektuálisan befogadható komplexitás határait. Ez vonatkozik magukra az alapszerződésekre éppúgy, mint a 80 ezer oldalnyi terjedelmű uniós joganyag többi részére vagy az egyre körmönfontabb eurozsargonra.

     Magyarország szempontjából is nagyon szoros a kapcsolat a bővítés és az Európa jövőjéről folytatott vita között. Ezért is lenne fontos, hogy a közvéleményben a jelenleginél pozitívabb Európa-kép alakuljon ki - noha a csatlakozásra készülő országok e téren még jobban is állnak, mint a jelenlegi tagállamok - állapította meg Martonyi.

MTI

Vissza a kezdőlapra