MAGYARORSZÁG AZ EU CSATLAKOZAS KÜSZÖBÉN
A Magyar EU Bővítési Üzleti Tanács tagvállalatainak üzleti tapasztalatai

III. 2. TEMAKÖRÖK

OKTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ

Magyarország egyik legnagyobb versenyelőnye innovációs kapacitásában áll, ami az EU versenyképességének fontos forrása lehet.

A rendszerváltozást követően, a kilencvenes évek elején, a külföldi tőkebefektetések főként az összeszerelő és feldolgozóipari tevékenység beindítását célozták. Az első időszakban csupán 3-4 multinacionális vállalat döntött tudásigényes kutatási-fejlesztési programok megvalósítása mellett. Ezek a vállalatok ismerték fel elsőként, hogy Magyarországon magas színvonalú a szakemberképzés, kiváló alaptudással rendelkező mérnökök hagyják el az egyetemeket. Virágzásnak indult a magyar innovációs kutatás teljesítőképessége. Számos nemzetközi vállalat innovációs és kutatás-fejlesztési központot hozott létre Magyarországon, amelyek szolgáltatásaikat anyavállalatuknak is felajánlják. Az HEB(: tagok közül az ABB, Ericsson, Siemens és Unilever önálló, sikeres kutatás-fejlesztési létesítményekkel rendelkeznek Magyarországon. Ezen cégek legfrissebb tapasztalatai egyértelműen azt bizonyítják, hogy a magyarországi kutatás-fejlesztési kapacitás kiépítése és fejlesztése magas hozzáadott értéket képvisel a nemzetközi cégek üzleti életében.

A szakképzés színvonala szinte valamennyi természettudományos területen kitűnő, - márpedig ez a gazdasági fejlődés szempontjából a legfontosabb. Az erős középiskolai oktatási rendszer megfelelő alapot nyújt az eredmények eléréséhez. A középiskolák és az egyetemek tananyagát azonban közelíteni kell a piaci követelményekhez.

Ugyanakkor ellentmondás érzékelhető az elért eredmények és az oktatás gazdasági helyzete, társadalmi elismertsége között. Az elmúlt évtizedekben jelentősen csökkent a tanári pálya presztízse. Ennek következményei az oktatás minden szintjén tapasztalhatók, ugyanakkor az oktatás hagyományosan magas színvonalát sikerült megőrizni a tanárok elkötelezett hivatástudatának eredményeként.

Az elmúlt tíz évben a várakozásnál sokkal nagyobb mértékben terjedt el a diplomások körében az idegen nyelvek ismerete. Ma már gyakori a fiatal egyetemi vagy főiskolai diplomások körében egy vagy két idegen nyelv ismerete.

Az évtized elején - a történelmi helyzetből fakadóan - általánosan érezhető volt a piacgazdaság működtetéséhez szükséges tudás oktatásának hiánya (vezetőképzés, vállalatirányítás, marketing stb.). Az ilyen irányú oktatások korai bevezetésének köszönhetően, ma már csak kis mértékben találhatók meg ezek a hiányosságok.

A közelmúlt technológiai forradalma és az informatika robbanásszerű fejlődése jelentősen megnövelte az informatikai szakemberek iránti igényt. A magyar oktatás amúgy is erős szegmense komoly feladat előtt áll. Az elmúlt évek során az infokommunikáció területén alakultak ki a legnagyobb nemzetközi beruházások, a legnagyobb tudásbázisok, kutatás-fejlesztést is végző vállalatok. Mára már érezhető a szakemberhiány, jóllehet az igény növekedésével jelentősen növelték az oktatási létszámot is a megfelelő intézményekben. A nyilvánvaló jövőbeli szakemberhiány problémáját felismerve az ipar együttműködik az oktatási intézményekkel az oktatás minőségi és mennyiségi fejlesztése érdekében. Minden jel arra mutat, hogy Magyarország az infokommunikáció és az informatika területén tudásközpont lesz.

Az HEBC tagvállalatai kiemelt fontosságúnak tekintik a Magyar Kormánynak az Információs Társadalom megteremtésére irányuló projektjét. Az Informatikai Kormánybiztos Hivatala megfelelő intézményi hátteret biztosíthat a fejlesztés számára. Az Információs Társadalom előmozdítása érdekében az HEBC tagvállalatai pozitívnak tartják Magyarország részvételét az eEUROPE+ projektben. Javasolják továbbá a Magyar Kormánynak, hogy csatlakozzon a W'TO Szingapúri Egyezményéhez. A távközlési piac 2001. december eIejére tervezett liberalizációja nemcsak az információs társadalom elterjedéséhez fog hozzájárulni, de rendkívül fontos lesz a szabad és tisztességes verseny e területen történő megteremtése szempontjából is.

A Széchenyi Terv keretei által biztosított versenyfeltételek jelentős támogatást nyújtanak a hosszabb távú és magas színvonalat képviselő kutatási-fejlesztési programok számára, hangsúlyosan gazdasági eredményeket élénkítő céllal, ahol a nemzetközi töke és technológia jelenléte kiemelten kívánatos. Ezenkívül további programok segítik a magyar kutatási-fejlesztési tevékenység kibontakozását.

Az ország tudásintenzív iparágának fejlesztése, erősödése - a csatlakozást követen - növelni fogja az Európai Unió versenyképességét is.
 

Vissza a kezdőlapra