GAZDASÁG

Horvátország a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) 255 M USD-os készenléti hitelkeretről írt alá megállapodást. Ez olyan reformprogram lehetőségét teremti meg, ami kiterjedhet a költségvetési hiány lefaragására, a nyugdíjreformra, a privatizáció folytatására, valamint a nagy állami monopóliumok (energia, távközlés, közlekedés) lebontására. A jegybank az IMF-nek ígéretet tett arra, hogy a kuna árfolyamát a következő három év alatt az euro-hoz köti.

A horvát kormány beleegyezését adta ahhoz, hogy a Világbank zágrábi irodáit délkelet--európai régiós központtá fejlessze. Mind ez a döntés, mind az IMF 14 hónapos határidőre jóváhagyott 255 M USD-os hitelkerete érzékelteti, hogy a horvát gazdaság fellendülése, illetve a remélt és várható külföldi tőkebeáramlás nem a környező országok helyzetétől, hanem a horvát állam mikroszférabeli gazdasági lépéseitől függ.

Háromoldalú megállapodásban rögzítette március 2-án a magyar, a horvát és a szlovén közlekedési miniszter az V. Európai közlekedési folyosó részét képező autópályák határátkelőinek létesítését. A határátkelők műszaki kijelölése már korábban megtörtént, ám a későbbi működtetéshez, ill. ahhoz, hogy mindhárom ország egyazon irányba építse a gyorsforgalmi utakat a határ felé, nemzetközi dokumentumok szükségesek. A tervek szerint a Balaton déli partján idén elkezdődnek a munkák; a Zamárdi - Balatonkeresztúr szakaszt 2005- ben nyitják meg a forgalom előtt, az innen Nagykanizsáig vivő gyorsforgalmi utat 2008-ban adják át, így Budapesttől Rijekáig és Koperig autópályán lehet majd eljutni. Horvátországban hamarosan átadják a Karlovác-Rijeka közötti szakaszt, az új Mura hidat pedig az elképzelések szerint közösen építik majd a magyarok és a horvátok.

Magyar-horvát kétoldalú gazdasági kancsolatok:

Február 22-én írta alá a horvát és a magyar kormányfő Zágrábban a két ország közötti szabadkereskedelmi megállapodást. A megállapodás áprilisban lépett hatályba, és a magyar uniós csatlakozás napjával veszti automatikusan érvényét. A megállapodástól a 2001 második felében várnak változásokat, így a kétoldalú kereskedelmi forgalom akár 50 %-os emelkedését is (a magyar export értéke a korábbi stagnálás után emelkedett, így tavaly 174 M USD, az import értéke pedig 60 M USD volt). A CEFTA-alapú megállapodás alapján a két ország április elsejétől alkalmaz egymással szemben kölcsönös kereskedelmi kedvezményeket, amelyek alapvetően szimmetrikusak, bár Horvátország néhány árucsoportra átmeneti halasztást élvez. Az ipari termékeknél az áruk nagyobb részénél azonnal, míg az érzékenynek minősülök esetében 2002. január elsejétől szűnik meg a vám. Az importkivételi listán egyes textil- és konfekcióipari, kohászati és járműipari termékek szerepelnek. Az agráráruk esetében is kiegyensúlyozott a megállapodás, bár e termékekre - horvát kérésre - átmeneti időszakot alkalmaznak. Magyarország célja a szabadkereskedelmi övezetek bővítése (az ország jelenlegi exportjának 85 %-a, importjának pedig 75 %-a bonyolódik szabadkereskedelmi megállapodások keretében).

Háromnapos találkozón vett részt Arnold Mihály országos vámparancsnok meghívására Katarina Bakija horvát országos vámigazgató és delegációja. A tárgyalásokon a több mint 300 km-es határszakasz vámeljárásainak összehangolása, ill. a várakozási idő csökkentése volt az elsődleges feladat, különös tekintettel az új szabadkereskedelmi megállapodás rendelkezéseire. A találkozón a felek közös vámvizsgálati helyek felállításáról egyeztek meg, továbbá az informatikai együttműködés lehetőségeit és a Magyarországon jól működő tranzitmegfigyelő rendszer horvátországi alkalmazhatóságát vizsgálták. Megállapodás született arról, hogy a határ mindkét oldalán összekötő tiszteket fognak kijelölni, a kapcsolattartás hatékonyabbá tétele érdekében. A találkozón elvi egyetértés született arról, hogy ezen a határszakaszon is kialakítják a piros- és zöldfolyosós rendszert.

Vissza a kezdőlapra