KÜLPOLITIKA

Az Európai Unió és Horvátország május 14-én, Brüsszelben parafálta stabilizációs és társulási megállapodásukat. Az EU részéről Chris Patten, az Európai Bizottság külkapcsolatokért felelős tagja, Horvátország részéről pedig Tonino Picula horvát külügyminiszter látta el kézjegyével a mintegy hat hónapig tartó tárgyalássorozat eredményeként elkészült megállapodást. A végleges aláírásra várhatóan ősszel fog sor kerülni. A megállapodás értelmében Horvátország "potenciális EU-tagjelölt" státusú ország. A megállapodás egyrészt a politikai párbeszéddel, a politikai feltételrendszerrel (a demokrácia, az emberi és a kisebbségi jogok tiszteletben tartása) és a regionális együttműködéssel kapcsolatban tartalmaz rendelkezéseket, másrészt gazdasági téren pedig egy hatéves átmeneti időszak után szabadkereskedelmi övezet létrehozását helyezi kilátásba az EU és Horvátország között, harmadrészt pedig a horvát jogrendszerrel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozik. T. Picula a parafálás alkalmával kifejtette, hogy országa 2006 végére kíván készen állni a teljes jogú EU-tagságra, valamint kijelentette, hogy országa a legteljesebb mértékben ki akarja használni a megállapodás adta lehetőségeket az átfogó politikai, gazdasági, jogi és intézményi reformok megvalósítására. Az Unió által 1999 májusában elindított balkáni stabilizációs és társulási folyamat - melynek célja a balkáni térség gazdasági és politikai stabilitásának helyreállítása, fejlesztése, ill. az államok felkészítése a majdani EU-tagságra - eredményeként a volt Jugoszlávia utódállamai közül először Macedónia írt alá áprilisban hasonló megállapodást.

Ivican Racan miniszterelnök szerint Horvátország elsődleges célja az Eu-hoz és a NATO--hoz való csatlakozás. Horvátország jelenleg a NATO békepartnerség tagja. Az euroatlanti integrációt a lakosság többsége helyesli.

Horvátország és Jugoszlávia külügyminiszterei bejelentették, hogy júniusban szakértői tárgyalásokat kezdenek a két ország képviselői a határkérdések, mindenekelőtt a vitatott hovatartozású Prevlaka-félsziget sorsának rendezése kérdésében.

Horvátország ismét jelezte, hogy saját területen vízlépcsőt kiván a Drávára építeni. A korábban tervezett barcs-gyurgyeváci közös vízlépcső megépítésétől hazánk már évekkel ezelőtt elállt. A magyar kormány 1999-ben kormányhatározatban deklarálta, hogy környezet- és természetvédelmi okokból nem ért egyet a vízlépcső építésével. Ugyanakkor jelezte, hogy a magyar fél részt kíván venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban. Ennek megfelelően került sor a térség jelenlegi természeti állapotát feltérképező monitoring-rendszer kialakítására. A magyar döntést a horvátok tudomásul vették, de jelezték, hogy saját területükön - vélhetően Novo Virje térségében - építenek erőművet. A Dráva horvátországi részén eddig már három erőmű üzemel, amelyek alaposan megváltoztatták a vízfolyás természetes ütemét. Illés Zoltán, a környezetvédelmi bizottság elnöke szerint Horvátországnak nincs szüksége a 138 MW teljesítményű, azaz Barcs évi villamosenergia szükségletét megtermelő új vízierőműre. A helyzet egyik megoldási lehetősége lenne, ha egy gázturbinás erőmű készülne el, ill. Illés Zoltán szerint a másik megoldási lehetőség az lenne, ha Magyarország segítene Horvátországnak villamosenergia importjában.

Vissza a kezdőlapra