A millenniumi ünnepi év idején egyetlen diplomáciai probléma sem adódott a határon túl rendezett magyar események kapcsán, a millenniumi zászlók magyar egyházaknak adományozása semmiképp sem sértette a szomszédos államok integritását - fogalmazott Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára az MTI-nek pénteken.

     Várhegyi Attila annak kapcsán fejtette ki álláspontját, hogy a román kormányfő az elmúlt napokban bírálóan szólt a millenniumi zászló Erdélybe adományozásáról, illetve a nagykanizsai Trianon-emlékmű újbóli felállításáról.

     A tárca millenniummal kapcsolatos tevékenységét összegezve, az eredményekről szólva az államtitkár úgy vélekedett: a Magyar Millennium elnevezést ki lehetne egészíteni a közösség ünnepe, egymásra találása kifejezéssel. Az elmúlt másfél évben ugyanis a központi rendezvények mellett a fő hangsúly azon volt, hogy minden település maga találja meg azt a keretet, amelyben ünnepelni akar.

     Várhegyi Attila tapasztalata szerint a millenniummal az emberek lelkében lejátszódott az a forradalom, amely egy negyvenéves, egyetlen párt által irányított kulturális és közművelődési élet terheit hurcolta.

     - Érzékelni lehetett, hogy az emberek merték vállalni hagyományaikat, ünnepeiket, merték vállalni költőiket, az elfeledett poétákat, merték vállalni saját helyi történetüket, és ki merték mondani, hogy a trianoni békeszerződés nagyon szomorú eseménye volt a magyarságnak, de azt is, hogy tíz éve szabadon élünk - mondta a politikai államtitkár.

     Az államalapítás ezredik évfordulójának megünneplésére 1999-2002. között összességében 80 milliárd forint jutott, illetve költhető - jelezte Várhegyi Attila. Ebből mintegy 17 milliárdot az önkormányzatok nagyobbrészt olyan közintézmények, középületek, közterületek felújítására szántak, amelyek sokkal nehezebben valósultak volna meg, ha a millennium nem ad hozzá lendületet.

     Várhegyi Attila a millenniumkor megkezdett, illetve folytatott beruházások kapcsán ismertette: a tárca 63 milliárd forintos millenniumi büdzséjéből 1999-2002. között 44,7 milliárdot fordítanak beruházásokra, ebből a jövő évben 10 milliárd forintot oszthatnak el.E területen kiemelkedő volt az együttműködés az egyházakkal, több mint 200 templom újult meg, s 2 milliárd forintot osztottak ki az egyházi emlékek felújításának folytatására, megőrzésére, új értékek felmutatására - jelezte.

    A budapesti Szent István Bazilika rekonstrukciójára a jövő évben további egymilliárd forintot kap a katolikus egyház, a Pannonhalmi Főapátság felújításához pedig az idén és jövőre is 60-60 millió forintos támogatást nyújtanak.

     A sokáig elhanyagolt műemlékek rekonstrukciójára 1,25 milliárd forintot költött a minisztérium, amelyet többi között a fertődi Esterházy-kastély, a nádasdladányi, a fehérvárcsurgói, a füzérradványi és a gödöllői kastély felújítására fordítottak.

     A királyi városokban lévő műemlékek - az esztergomi vár, a visegrádi vár, a székesfehérvári nemzeti emlékhely, a pécsi középkori egyetem, Árpád-kori kistemplomok - felújításához 1999-től kezdődően 1,82 milliárd forintos anyagi segítséget nyújtott a tárca.

     A politikai államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy ehhez a körhöz tartozik a budai vár, a Szent György tér és a Várbazár rekonstrukciója, amelyekre 2002-ig 12,5 milliárd forintot fordítanak.

     Várhegyi Attila szólt arról is, hogy a megkezdett rekonstrukciók közül a múzeumi beruházások támogatására - Magyar Nemzeti Múzeum, Szépművészeti Múzeum, Természettudományi Múzeum - ugyancsak 12,5 milliárd forintot használtak, illetve használnak fel a jövő év végéig.

    A külföldön, több mint 60 országban megrendezett események - amelyekre néhány száz milliót költött a minisztérium - célja a magyarságkép formálása, alakítása volt. Annak megismertetése, amit a magyarság hozzátett Európa és a világ kultúrájához, amivel történelmileg gazdagította, illetve, amit a jelenben tud produkálni - mondta Várhegyi Attila.

MTI

Vissza a kezdőlapra