Nem érezhetők a minimálbér-emelés korábban feltételezett kedvezőtlen hatásai
Nem érzékelhetők a minimálbér idei januári, mintegy 57 százalékos, 40 ezer forintra emelésének a szociális partnerek által korábban feltételezett kedvezőtlen hatásai - hangsúlyozza a Gazdasági Minisztériumnak és a Pénzügyminisztériumnak az Országos Munkaügyi Tanács részére készített előterjesztése.

    Az előző évektől eltérően az első fél évben például az alacsony keresetű ágazatok érték el a legnagyobb keresetemelést - állapítja meg az elemzés. Legalább 19 százalékkal növelték a kereseteket az építőiparban, a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátásban, az erdőgazdálkodásban, az egészségügyi és szociális ellátásban, a mezőgazdaságban, a könnyűiparban.

     Ugyancsak ellentétben az előző évekkel, az első fél évben az alacsonyabb keresetű fizikai foglalkozású munkavállalók keresete nőtt jobban. Ez a különbség elérte az 1 százalékpontot a szellemi munkát végzőkkel összehasonlítva.

     A Központi Statisztikai Hivatal adataiban szereplő 23 ágazatból 12 tartozik az átlagosnál alacsonyabb bérszínvonalú szakmák közé. Ezek közül 9 a nemzetgazdasági átlagot meghaladó, három pedig átlag közeli keresetnövelést ért el.

     Az előterjesztés kiemeli: a jelentős minimálbér-emelés nem járt együtt elbocsátásokkal. Az első fél évben az alkalmazásban állók száma - a legalább öt dolgozót foglalkoztató vállalkozásokat és a költségvetési intézményeket is számítva - 0,9 százalékkal emelkedett. Az üzleti szférában ez 1,3 százalékos létszámbővülést, a közintézményeknél 0,7 százalékos mérséklődést jelentett.

     Ágazatonként jelentős eltérések tapasztalhatók a létszámváltozásban. Egyes szakmáknál továbbra is dinamikus a létszámnövekedés, máshol viszont számottevő csökkenés tapasztalható. A csökkenés oka viszont nem a minimálbér jelentős növelése. Ezt bizonyítja a tanulmány szerint, hogy a számottevő minimálbér-emelést megvalósító ágazatok közül növekedett a létszám a kereskedelemben, a szálláshely-szolgáltatásban, a vendéglátás területén, az építőiparban és a szociális ágazatban. Az egészségügyben, a textil-, a ruha-, a bőriparban a korábbi évekhez hasonló 2-3 százalékos létszám-mérséklődést lehetett megfigyelni.

     A tanulmány rámutat: a mezőgazdaság, erdőgazdaság területén tapasztalható csak a tavalyinál nagyobb ütemű, majdnem 10 százalékos létszám-csökkenés az alkalmazottak körében.

MTI
Vissza a kezdőlapra