Köztudomású, hogy az elmúlt három év során az egyházak költségvetési támogatása jelentősen növekedett. Az Apostoli Szentszékkel 1997-ben kötött, a Katolikus Egyház működésének anyagi feltételeit szabályozó megállapodás nyomán a polgári kormány további öt történelmi felekezettel kötött hasonló megállapodásokat. A hittanoktatás 1997-ben megszüntetett támogatását helyreállítottuk.

     1998 óta valóban érvényesül az egyházak által átvállalt közfeladatok szektorsemleges támogatása. A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése felgyorsult, és kiszámítható, ütemezett folyamat keretében zajlik. Jelentősen emelkedtek az egyházak tulajdonában álló, de az egész nemzet kulturális ö9rökségét képező műemlékek helyreállítására fordított összegek.

     Az egyházfinanszírozási törvény tervezett módosítása egyetlen egyházat sem érint hátrányosan: a jövőben is valamennyi adófizető személyi jövedelemadójának 1 százalékát fölajánlhatja egyháza számára. Mivel a felajánlott összegeket a költségvetés csak 2002-ig egészíti ki a személyi jövedelemadó 0,5 százalékáig, a jelenlegi szabályozás szerint 2003-tól minden egyház csak a számára az adófizetők által ténylegesen felajánlott összeggel rendelkezne.

     A törvényjavaslat szerint 2003-tól a személyi jövedelemadó 0,8 százalékát osztja majd föl a költségvetés az egyházak között, olyan módon, hogy a tényleges rendelkezési nyilatkozatok alapján átutalandó adóhányad fölötti részt az egyházak legutóbbi népszámláláson felmért arányai szerint osztja majd föl. A törvényjavaslat tehát úgy nyújt további támogatást az egyházaknak, hogy egyetlen egyház, felekezet vagy vallási közösség támogatását nem rövidíti meg.

     A népszámlálás Magyarország minden polgára számára lehetővé tette, hogy vallási hovatartozásáról nyilatkozzon. Az előzetes adatok szerint e lehetőséggel a lakosság döntő többsége élt is. A népszámlálás a vallási hovatartozás tekintetében természetesen önkéntes volt, azonban magától értetődő, hogy a népesség vallási megoszlása szempontjából (hasonlóan a nemzetiségek súlyának megállapításához) a következő népszámlálásig az idén végzett népszámlálás adatai irányadóak.

     A népszámlálás - szemben a személyi jövedelemadó fizetéssel - Magyarország minden polgárát figyelembe vette, azaz a nyugdíjasokat, a kisjövedelműeket, a jövedelemmel még nem rendelkező gyermekeket és fiatalokat is. A társadalmi igazságosság szempontjából helyesebb a teljes népesség vallási hovatartozását figyelembe venni, mint kirekesztő módon, csak a népesség aktív rétegének választása szerint osztani szét a támogatásokat.

     Értelmezhetetlen az SZDSZ nyilatkozatának azon része, mely az egyházaknak a "múltban vagy a jelenben" elszenvedett üldöztetéséről, a politikai támadásokról és diszkriminációról szól. A polgári kormány működése alatt egyetlen egyház sem szenvedhet el üldöztetést és diszkriminációt. Politikai támadásoknak pedig a demokratikus nyilvánosság körülményei között minden egyház ki van téve a közélet legkülönbözőbb szereplője részéről, amennyiben a politikai élet szereplőjévé válik. A múltban viszont éppen a történelmi egyházak szenvedték el a legsúlyosabb üldöztetést és diszkriminációt.

     Amennyiben az SZDSZ nyilatkozata a magyarországi zsidóság tragikus történelmére utal, elmondhatjuk, hogy eddig egyetlen kormányzat sem részesítette olyan átfogó támogatásban a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, mint a jelenlegi polgári kormány. A Mazsihisz és a magyar állam viszonyát átfogó szerződés szabályozza és a kormány jelentős támogatást nyújt a zsidóság hitéletének és kultúrájának őrzésére és ápolására.

Országos Sajtószolgálattól

Vissza a kezdőlapra