Vissza
a kezdőlapraElkészült és október elsejével működésbe lép az a számítógépes monitoring rendszer, amely első körben az Európai Unió előcsatlakozási támogatásainak nyomon követését teszi lehetővé - jelentette be Sepsey Tamás KEHI-elnök és Boros Imre PHARE-miniszter szerdán, Budapesten sajtótájékoztatón. A nap folyamán közzétették a magyar országjelentés megállapításait is. AZ EURÓPAI PARLAMENT MAGYAR ORSZÁGJELENTÉSE SZÓVIVŐI VÉLEMÉNY
Sepsey Tamás, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal elnöke elmondta: a monitoring rendszer, amely Európa legfejlettebb ilyen jellegű rendszerének számít, lehetőséget teremt arra, hogy bármikor naprakész adatokat kaphassanak bármelyik projekt helyzetéről.
A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a rendszerhez szükséges szoftver fejlesztésére az Európai Unió - az 1998-as PHARE-program keretében - 1,9 millió eurós támogatást adott.
A hálózathoz szükséges eszközök létesítéséhez a magyar kormány adott jelentős anyagi hozzájárulást.
AZ EURÓPAI PARLAMENT MAGYAR ORSZÁGJELENTÉSE
Az Európai Parlament szerdán óriási többséggel megszavazta azt - a Magyarországról szóló országjelentéshez benyújtott - módosító indítványt, amely szerint a brüsszeli bizottság nem konkrétan Magyarországgal kapcsolatban, hanem általánosságban vizsgálná meg a nemzeti kisebbségek támogatásának európai gyakorlatát.
Hasonlóan jelentős szavazattöbbséggel hagyta jóvá az EU képviselőtestülete a bővítési folyamattal foglalkozó általános határozatot, valamint az egyes tagjelöltekről készített idei országjelentéseket. A portugál Luís Queiró által Magyarországról készített jelentés két pontja tesz említést a kedvezménytörvényről. Az egyik azt ajánlja a magyar kormánynak, hogy mielőbb dolgozza ki azokat a részletszabályokat, amelyek biztosítják a törvény és az uniós gyakorlat összhangját. A következő pont - tudomásul véve a törvényt - az Európai Bizottságnak címzett felkérést tartalmaz arra, hogy vizsgálja meg az e területen érvényesülő európai gyakorlatot az uniós joganyag és a jószomszédság elveinek érvényesülése szempontjából.
Az erre vonatkozóan az Európai Néppárt által benyújtott módosító indítvány mellett a parlament az Európai Szocialisták Pártja részéről javasolt két további módosítást is jóváhagyott. Az egyik arra hívja fel a figyelmet, hogy az elektronikus közmédiumok kuratóriumaiban az ellenzéki pártok küldöttei is kapjanak helyet. A másik a kétéves költségvetés elfogadására vonatkozik, amelyet az EP a jelentés tervezete szerint "üdvözöl", a módosított szövegben viszont már csak "tudomásul vesz".
E módosításoktól eltekintve az országjelentés gyakorlatilag megegyezik azzal, amelyet az EP külügyi bizottsága július elején fogadott el.
A portugál képviselő részint az Európai Bizottság tavalyi országjelentésére támaszkodva, részint személyes magyarországi tapasztalatai alapján készítette el elemzését. Kitér arra, hogy a kormány elkezdte a romák társadalmi integrálására irányuló középtávú programjának végrehajtását, hozzáfűzi ugyanakkor, hogy ezt konkrét és azonnali intézkedésekkel kellene kiegészíteni egyebek között az oktatásban, a foglalkoztatásban és a lakáspolitikában.
Meglehetősen élesen fogalmaz a korrupció problémájával kapcsolatban, amelynek elterjedtségét nyugtalanítónak minősíti. A végrehajtásra váró legsürgetőbb reformnak az egészségügy átalakítását nevezi. Kifogásolja, hogy a magyar büntető törvénykönyv hátrányos megkülönböztetéssel sújtja a homoszexuálisokat.
A jelentés a kormány, a munkaadók és a munkavállalók részéről egyaránt nagyobb fokú elkötelezettséget állapít meg a társadalmi párbeszéd iránt, egyúttal azonban értésre adja, hogy az unió további erőfeszítéseket vár tőlük az érdekegyeztetésben.
Az Európai Parlament ezúttal is megerősítette, hogy korrigálni kell a nizzai szerződésnek azt a méltánytalan rendelkezését, amely szerint Magyarország két képviselői hellyel kevesebbet kapna a testületben, mint a vele gyakorlatilag azonos népességű jelenlegi tagországok.
Az Európai Parlament (EP) rendkívül kedvező összképet tükröző jelentést fogadott el Magyarországról, ami az ország helyzetének és uniós csatlakozási felkészülésének megítélését és az első körös belépés esélyeit egyaránt megerősíti - közölte a külügyi szóvivő szerdán az MTI-vel.
Horváth Gábor az EP-ben szerdán jóváhagyott Magyarország-jelentést értékelte. Elmondta ugyanakkor, hogy a dokumentum végleges szövege még nem érkezett meg Budapestre.
A szóvivő kiemelte: a jelentés meghatározó eleme, hogy mind a politikai, mind a gazdasági kritériumok teljesítése szempontjából élenjárónak tekinti Magyarországot.
- A jelentés súlyát az is aláhúzza, hogy a testületnek is ratifikálnia kell majd Magyarország uniós csatlakozási szerződését - fűzte hozzá. Az állásfoglalás a szóvivő szerint összhangban áll az Európai Bizottság és a tagországok Magyarországról, csatlakozási esélyeiről és felkészülési teljesítményéről kialakított hasonló értékeléseivel. Mint mondta, az országjelentés kiegyensúlyozottan foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek Magyarország fejlődése és az uniós felkészülés szempontjából a magyar kormány számára is kiemelt prioritásokat jelentenek.
- Így például a romák társadalmi integrációjával kapcsolatban a jelentés elismeri a kormány törekvéseit és a már megtett lépéseket, és kritika nélkül ezek folytatására ösztönöz, ami összhangban áll a kormány céljaival - fogalmazott Horváth Gábor.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a korrupció-ellenes határozott fellépésre - amelyet a jelentés szorgalmaz - a kabinet szintén kimelt hangsúlyt helyez, amit a keddi kormányülés is tükrözött.Horváth Gábor üdvözölte, hogy a jelentés az ország gazdasági teljesítményéről kedvező értékelést nyújt. Hozzáfűzte: az infláció mértékét a jelentés is elsősorban a nyersanyagok magas világpiaci árára vezeti vissza.
A szóvivő kitért arra, hogy a dokumentum üdvözli az uniós csatlakozást támogató hatpárti nyilatkozatot, amit a tagság iránti magyarországi konszenzus kifejeződésének értékel.- Az Európai Parlament állást foglalt amellett, hogy a Nizzában tavaly decemberben elfogadott 20 magyar európai parlamenti helyet az arányos népképviselet elve alapján 22-re kell emelni - mondta Horváth Gábor.
A jelentés kiemelkedően fontos elemeként értékelte a külügyi szóvivő, hogy az EP tudomásul veszi a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény elfogadását. Utalt arra: a benyújtott módosító indítvány alapján az EP arra kéri fel az Európai Bizottságot, hogy általános kitekintésben foglalkozzon a nemzeti kisebbségek támogatását célzó európai gyakorlattal.
- Ez a változtatás magyar szempontból azért fontos, mert az eredeti szövegben olyan megfogalmazás szerepelt, amely csak a magyar törvény tanulmányozását ajánlotta volna a Bizottság figyelmébe - hangsúlyozta a szóvivő. Hozzátette: az elfogadott verzió azonban jelzi, hogy az Európa Tanács Velencei Bizottsága mellett a legfőbb uniós törvényhozási szerv is előremutató elemzést készít ebben a témakörben. Az országjelentés mellett a bővítési stratégiával kapcsolatban az EP által elfogadott dokumentumot is igen kedvezően értékelte a szóvivő. Mint mondta, az EP megerősítette, hogy a csatlakozási tárgyalások 2002-ben záruljanak le és 2004-ben az új tagok már vehessenek részt az európai parlamenti választásokon.
- A dokumentum megerősíti ugyanakkor az egyéni teljesítmény alapján történő differenciált elbírálás elvét, és szorgalmazza, hogy a csatlakozási tárgyalások befejezése mellett a belépés időpontja is kerüljön meghatározásra - emelte ki Horváth Gábor.
MTI