Vissza
a kezdőlapraParlamenti napló
2001. szeptember 25.
Törvényjavaslat vitája
A gazdasági helyzet alakulásáról szóló miniszteri beszámolóELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint az ehhez kapcsolódó jelentés általános vitájának megkezdése. Az előterjesztéseket T/4955. és T/4955/1. számokon, a bizottságok ajánlásait pedig T/4955/3-19. számokon kapták kézhez.
Megadom a szót Varga Mihály pénzügyminiszter úrnak, a napirendi ajánlás szerint 30 perces időkeretben. (Bauer Tamás: Nyugodtan maradhatsz ott is! - Közbekiáltások az MSZP soraiból: Maradhatsz a helyeden! - Varga Mihály: Én azért kimegyek. - Bauer Tamás: Antall József onnan beszélt. - Keller László: Ez már a propaganda része. - Varga Mihály vaskos kötetekkel a kezében fellép a szónoki emelvényre.)
VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ahogy egy családban hó végén leülnek és megbeszélik, mennyi jövedelmük volt, mire költöttek az elmúlt hetekben, mennyit fizettek élelmiszerre, ruhára, a gyermek iskoláztatására, esetleg váratlanul gyógyszerre, az elromlott tévé megjavítására, mennyit tudnak félretenni építkezésre, felújításra, hogy állnak a hitelek törlesztésével, ugyanúgy a tisztelt Ház képviselői is össze kell jöjjenek megvitatni: az ország kasszája, költségvetése hogyan alakult az előző esztendőben.
Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy öröm és megtiszteltetés számomra, hogy pénzügyminiszterként olyan időszakról adhatok számot az igen tisztelt Országgyűlésnek, amelyben többek között hazánk gazdasági teljesítménye, a foglalkoztatottak száma, a keresetek és a nyugdíjak vásárlóértéke egyaránt növekedett. (Bauer Tamás: Semmilyen szám nem igaz.) Olyan esztendőről, amelyben a tervezettnél nagyobb mértékben növekedtek (Bauer Tamás: Az árak. - Derültség az SZDSZ és az MSZP soraiban.) az adóbevételek, javult az adózási fegyelem, és az így keletkezett többletbevételekből az adófizető állampolgárok és vállalkozások segíthették az árvíz miatt rászoruló honfitársainkat. (Bauer Tamás: Csak nincsenek kész az épületek.)
Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék a törvényjavaslat részletes expozéjára, engedjék meg, hogy fölhívjam a figyelmüket valamire. (Felemeli a mellette lévő több vastag kötetet.) Mellettem itt van a zárszámadás öt kötete, öt súlyos kötet... (Közbeszólás: Hol a hatodik? - Bauer Tamás: Melyik az, amelyiket kétszer kellett kinyomtatni?), amelyeket 600 példányban nyomtatott ki a Pénzügyminisztérium nyomdája. A tisztelt képviselőtársaim megkaphatták ezt az anyagot egy CD-n. (Felmutatja.) Kérem önöket, hogy akik számára fontos a környezetvédelem, fontos az, hogy gyermekeink és unokáink milyen környezetben fognak élni, azok igényeljék azt, hogy a következő esztendőkben ilyen CD-ROM-on kaphassák meg ezt a zárszámadást. (Keller László: Most is igényeltük volna.) Előre is köszönöm, ha ebben segítenek bennünket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
Nézzük tehát az előttünk fekvő törvényjavaslatot! A 2000. évi költségvetési törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat három tartalmi kört foglal magában. Egyrészt tartalmazza a hagyományos és előírásszerű beszámolási kötelezettségünket a 2000. évi költségvetés gazdálkodásáról. (Bauer Tamás: Az sem igaz.) Másrészt négy hatályban lévő törvény módosítására tesz javaslatot, melyek közül kiemelném az államháztartási törvény és a szerencsejáték-törvény paragrafusainak változását. Végezetül pedig felhatalmazást kér a 2001-2002. évi költségvetési törvény 2001. évre vonatkozó egyes előirányzatainak a módosítására. (Bauer Tamás: Egy évig sem tartott a kétéves költségvetés? - Derültség az SZDSZ és az MSZP soraiban.) Elnök úr, nem tudom, esetleg megtarthatnám-e úgy a beszédemet, hogy Bauer Tamás közben nem beszél folyamatosan. (Derültség az SZDSZ és az MSZP soraiban.) Ha nem, akkor megpróbálok ezzel együtt élni, de talán a képviselőtársakat zavarja. (Közbekiáltások az SZDSZ és az MSZP soraiból: Minket nem zavar. - Derültség. - dr. Balsai István: Megszokták már.)
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A 2000. évi zárszámadási törvényjavaslat előbb említett szerkezetéhez igazodva először szeretnék rátérni a 2000. évi gazdasági folyamatok rövid bemutatására. (Keller László: Csak reálisan!)
A tavalyi év kimagasló eredményeket hozott gazdaságunkban, akár a korábbi fejlődésünkhöz, akár más országok tavalyi teljesítményeihez mérjük. Gyors gazdasági növekedés mellett javult mind a külső, mind a belső egyensúly, és sikerült megtartani az infláció mérséklődő tendenciáját. Mindezek együttesen olyan fejlődési pályát írnak le, amelyek évek óta jellemzik európai felzárkózásunk folyamatát. A magyar gazdaság 2000-ben optimálisan alkalmazkodott a nemzetközi konjunktúra körülményeihez. Tovább gyorsult a gazdasági növekedés és bővült a foglalkoztatás. Noha kétségtelen tény, hogy az elmúlt esztendőben jelentős problémát okoztak a magas olajárak, inflációs nyomást okozott az olajárak emelkedésén túl az euró gyengélkedése, mégis javultak az egyensúlyi jellemzők, és tovább csökkent a fejlett országokkal szembeni inflációs különbség.
A magyar gazdaság 2000. évi növekedési üteme a Központi Statisztikai Hivatal számai alapján 5,2 százalék volt 2000-ben. Az előzetes várakozást is felülmúló dinamika mögött részben az export kedvező alakulása, részben pedig a belső kereslet, a fogyasztás erős bővülése állt. Örvendetes eredmény, hogy a magyar külkereskedelem a nemzetközi átlagot többszörösen meghaladó mértékben bővült. A tartós növekedés biztosítéka, hogy a nemzetgazdasági beruházások növekedése reálértéken számítva is meghaladta a gazdaság növekedését. A beruházási arány a 2000. esztendőben emelkedett.
A múlt évben folytatódott a foglalkoztatottság élénkülése és a munkanélküliség mérséklődése. A munkanélküliségi ráta az uniós átlagnál közel 3 százalékponttal kedvezőbben alakult, azaz Magyarországon egyre több embernek van lehetősége, hogy munkát vállaljon, munkát kapjon. Ennek köszönhetően is a tendencia folytatódott 2001-ben, és elértük azt, hogy 6 százaléknál kevesebb aktív foglalkoztatott korúnak kell ma munka nélkül lennie.
A folyó fizetési mérleg hiánya a végleges adatok szerint az 1999. évi 2 milliárdról 1,6 milliárd euróra csökkent. A hazai folyamatok oldaláról nézve kedvező tendencia, hogy az államháztartás deficitje mellett a beruházások bővülése finanszírozható volt a hazai megtakarításokból.
A finanszírozásban változatlanul jelentős a működő tőke aránya, csökkentek viszont az úgynevezett portfóliótőke-befektetések. Tovább emelkedett a külföldiek által vásárolt forintállamkötvény-állomány. Mindezek hatására nyugodtan mondhatom, az ország megítélése valamennyi nemzetközi hitelminősítő szervezet szerint javult.
A háztartások, a családok jövedelme és fogyasztása tavaly is emelkedett. A kormányzati gazdaságpolitika mindezt következetes költségvetési politikával támasztotta alá, amihez rugalmas árfolyam- és monetáris politika is társult. Nincs már adósságválság, nincs a belföldi felhasználásban túlfűtöttség, és a folyó fizetési mérleg hiánya sem ingadozik szélsőségek között. Az egyensúlyra azonban továbbra is figyelnünk kell. Mindezt úgy tudjuk biztosítani, hogy az államháztartás kiadási oldalát továbbra is korlátok közt tudjuk tartani, és tovább mérsékeljük az államháztartás hiányát.
Tisztelt Képviselőtársaim! Megállapíthatjuk tehát, hogy a gazdaság állapotát jelző mutatók lényegében megfelelnek az előzetesen tervezetteknek, sőt egyes területeken jobbak a számítottnál. Az elindult növekedési folyamat tartósnak bizonyult, és az idei ismeretek alapján döntően ma is ezt tapasztaljuk.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy néhány szóban szóljak a tavalyi esztendő költségvetési politikájáról is. A kormány programja alapján a költségvetés-politika kiemelt területeit 2000-ben a gyermekes családok támogatásának erősítése, a kis- és középvállalkozások versenyképességének javítása, az otthonteremtés, az agrár- és vidékfejlesztés gyorsítása, továbbá az európai uniós integrációra való felkészülés jellemezte. E célokkal összhangban középpontban maradt az államháztartási egyensúly további javításának követelménye is. A privatizációs bevételek nélküli államháztartási hiány 3,7 százaléka volt a bruttó hazai terméknek 2000-ben.
A központi költségvetés egyenlege az előirányzottnál kedvezőbben alakult, és kiegyenlítette a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál bekövetkezett romlást. Az önkormányzatok kiadásai a tervezettet meghaladóan alakultak.
Az államháztartás konszolidált kiadásain belül az 1999. évi teljesítéshez képest arányváltozás következett be. Az államháztartási rendszer működtetésére fordított közszolgáltatási kiadások arányai nem növekedtek, ugyanakkor a tőke jellegű kiadások 3 százalékponttal magasabban teljesültek. Ennek hatását az előzőekben már említett gazdasági folyamatok is alátámasztják.
Tisztelt Ház! Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a központi költségvetés bruttó hazai termékhez viszonyított adóssága először csökkent az úgynevezett maastrichti követelmény, a 60 százalék alá, s 56 százalékban teljesült. Ez egyre inkább azt jelenti, hogy a magyar gazdaság megfelel az Európai Unió követelményeinek, és egyre inkább nem gazdasági, hanem politikai kérdés csatlakozásunk.
Az újraelosztás és a jövedelemcentralizáció mértéke közel azonos arányban teljesült, mint a megelőző évben. Ez azt is jelenti egyben, hogy az elkezdett szigorú és hatékony költségvetés-politikai célkitűzéseket sikerült továbbvinnünk.
Engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a 2000-es céljainkról. A kormány elkötelezett, következetes családbarát politikáját tükrözik a kormányzati ciklus első felében megtett azon intézkedések, amelyek erősítették a társadalmi integrációt. Hiszen a juttatások többsége a korábbi rászorultsági elv helyett alanyi jogon jár. Új támogatási elemként 2000. január 1-jétől bevezettük a gyermekgondozási díjat. Az adóból leírható családi kedvezmény mértéke 30 százalékkal megemelkedett, és új tételként megjelent a rászoruló családok gyermekeinek beiskolázási költségeihez való hozzájárulás is.
Az otthonteremtés elfogadott koncepciója lehetővé tette, hogy az államháztartás lakásépítést finanszírozó forrásai mellett jelentős, nem állami források bevonása történjen meg. Ennek következtében a megkezdett lakásépítések száma az előző évekéhez viszonyítva közel kétszeresére nőtt a tavalyi esztendőben.
Javítottunk a kis- és középvállalkozások működési feltételein. Az adórendszerbe az adminisztrációs terhek csökkentését eredményező elemek épültek be. A kis- és középvállalkozások versenyképességének javítását többsíkú állami intervenció is erősítette, részben közvetlen pénzügyi eszközökkel, részben közvetve, a szükséges piaci intézményrendszer kiépítésével, illetve a nyilvántartási és elszámolási rendszer áttekinthetőbbé tételével.
A kis- és középvállalkozások támogatása - a legtöbb európai országhoz hasonlóan - 2000-ben kiemelt figyelmet kapott, tekintettel arra, hogy gazdasági szerepük a munkahelyteremtésben, a vidékfejlesztésben jelentős arányú volt.
Az agrár- és vidékfejlesztést, területfejlesztést - beleértve az infrastruktúra fejlesztését - szolgáló programokra az 1999. évinél jóval többet költöttünk 2000-ben. Az agrárgazdasági támogatások révén mód nyílt a mezőgazdasági termelés versenyképességének és piaci feltételeinek javítására. (Dr. Kis Zoltán: Ez látszik.)
Tisztelt Ház! Az Európai Unióhoz történő csatlakozást támogatta a nemzeti program megalkotása és időarányos végrehajtása, amely jogharmonizációs, intézményfejlesztési és gazdaságfejlesztési feladatokat, valamint az úgynevezett közösségi vívmányok átvételét és alkalmazását foglalja magában.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék röviden utalni arra is, hogy az úgynevezett központi költségvetési szervek gazdálkodását, szabály- és feltételrendszerét 2000-ben úgy módosítottuk, hogy azok tovább erősödtek és szigorodtak, a költségvetési forrásból történő feladatellátás és finanszírozás jellegének megfelelően. Ennek kapcsán szeretnék arra utalni, hogy az előző évhez hasonlóan a 2000. évben is a támogatási előirányzatok jelentősebb változását az okozta, hogy az árvízi katasztrófa elleni védekezésre és a helyreállítási munkálatokra, feladatokra a szükséges forrást elő kellett teremteni. Ezt elsősorban a költségvetési szervek közötti átcsoportosítással oldottuk meg.
Tisztelt Ház! Szeretnék néhány szót szólni a helyi önkormányzatok 2000. évéről. A helyi önkormányzatok 2000-ben mind a kötelező, mind az önként vállalt feladataikat teljesítették, biztosítani tudták intézményeik működését. Sok önkormányzat a kötelező feladatellátást és ennek folyamatosságát jelentős erőfeszítéssel, takarékos és hatékony gazdálkodással tudta megvalósítani.
Az önkormányzatok a 2000. évi költségvetési év során mintegy 1710 milliárd forint bevétellel gazdálkodtak, ami 12,5 százalékkal haladta meg az eredeti előirányzatot, és 10,9 százalékkal lett magasabb az előző évi teljesítéshez viszonyítva. A helyi önkormányzatok összes kiadása 12,1 százalékkal haladta meg a tervezettet. Ez egyébként azt is jelenti, hogy a múlt esztendőben az önkormányzatok bevételei jobban emelkedtek, jobban nőttek a kiadásaiknál.
A 2000. évi forrásszabályozás megteremtette az önkormányzatok számára az eredményes gazdálkodás kereteit. A bevételek kedvező alakulása mellett folyamatos odafigyelést igényelt az önkormányzatok részéről az év során jelentkező és előre nem látható események kezelése. Külön szeretnék kitérni arra, hogy az ország több száz településén okozott nem várt nehézséget a rendkívüli időjárás. Az ár- és belvíz okozta károk helyreállítására az érintett helyhatóságok központi támogatásban részesültek. Azonban a váratlanul jelentkező többletkiadások, többletfeladatok megoldása megkívánta, hogy a központi forrásokon felül a helyi erőforrások igen jelentős mozgósítására is sor kerüljön.
A 2000. évi költségvetés végrehajtásának ellenőrzéséről készült állami számvevőszéki jelentés megállapította, hogy az önkormányzatok gazdálkodási fegyelme javult az előző évekéhez képest. Ennek részeként érzékelhető és értékelhető az is, hogy a központi költségvetési tartozások visszafizetésének teljesítése lényegesen kedvezőbb lett a korábbi éveknél. Azaz az önkormányzatok gazdálkodása a központi büdzsé számára is érezhetően javult.
Összességében elmondható, hogy 2000-ben az önkormányzatok - a nehéz gazdasági feltételek mellett is - elérték alapvető céljukat, fenntartották működőképességüket, és teljesítették a lakosság ellátásából adódó feladataikat.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A központi költségvetés bruttó adóssága 2000-ben 7226 milliárd forint volt. A 339 milliárd forintos növekedés ellenére a költségvetési adósság - a gazdaság méretéhez, a bruttó hazai termékhez viszonyítva - az előző évekhez hasonlóan tovább csökkent.
Az adósság úgynevezett nominális változásának négy fő összetevője volt 2000-ben. A központi költségvetés és a társadalombiztosítás hiányának finanszírozása, a devizaadósság forintban kifejezett átértékelődése - emlékezzenek rá, hogy május-június folyamán az árfolyam- és az úgynevezett csúszó leértékelésben történt módosítással a forint jelentősen felértékelődött -, a kincstári egységes számla állományának csökkentése és az ehhez kapcsolódóan megvalósított rendkívüli előtörlesztések jelentették ezt a változást.
Az adósságkezelés egyik célja a lejárati szerkezet egyenetlenségének javítása, ami 2000-ben - az előző évihez hasonlóan - tovább javult. A finanszírozás biztonságának növelése érdekében további célként határoztuk meg, hogy az államadósság hátralévő futamidejének meghosszabbítása történjen. Ez azt jelentette a tavalyi esztendőben, hogy például államkötvények kibocsátásánál az átlagos futamidőt jelentősen növeltük, a piacon megjelent a 10 éves, fix kamatozású államkötvények kibocsátása, valamint további 3 és 5 éves kötvények egyre nagyobb mértékben történő értékesítése valósult meg. Azaz: azt a jelentős terhet, amit még ma is magával cipel a központi büdzsé, a központi költségvetés, azt az államadósságot, amelynek az elmúlt esztendőkben is körülbelül 800 milliárd forintos kamattörlesztése történt meg, egyre kedvezőbb szerkezetűvé alakítjuk át, egyre kisebb terhet jelent a finanszírozása.
A 2000-ben kibocsátott devizakötvény-állomány a lejáró devizaadósság részbeni megújítását finanszírozta. Először sikerült elérni az 1 milliárd eurós sorozatnagyságot azáltal, hogy a kibocsátások egy már meglévő sorozatból történtek. Azonban az erős tőkebeáramlásra való tekintettel az új devizaadósság-feltételt jóval meghaladó mértékű volt a devizatörlesztés, köszönhetően - és ezt még egyszer szeretném aláhúzni - annak, hogy az elmúlt évben is folytatódott a működőtőke-beáramlás. Így még a kedvezőtlen árfolyam-alakulás ellenére is 27,5 milliárd forinttal csökkent az ország devizában fennálló adósságállománya.
Tisztelt Országgyűlés! Most rátérnék a zárszámadásban módosítandó törvények bemutatására.
/paAz államháztartási törvény megváltoztatását részben finanszírozási kérdések újraszabályozása indokolja. Az új jegybanktörvénnyel való összhang érdekében ki kell egészíteni a finanszírozási műveletek körét. A jegybank és a központi költségvetés közötti pénzügyi elszámolások a megváltozott előírások szerint nem érintik teljes egészében a folyó egyenleget.
Az államháztartás új pénzügyi szervezeti struktúrája, azaz a három önálló részre szétváló kincstári rendszer indokolttá teszi a hatásköri szabályok pontos átvezetését a törvényjavaslatban. A törvénymódosítás mindezeken túl túlnyomórészt a helyi önkormányzatok költségvetési támogatási rendszerének továbbfejlesztésével foglalkozik.
A javasolt módosítás azt szolgálja, hogy az önkormányzatok az őket megillető állami támogatásokhoz az év során rugalmasan tudjanak hozzájutni, és a központi költségvetés csak annyi támogatást folyósítson év közben, amennyi jogszerű igényléssel alátámasztható. Azaz szeretnénk egy jóval kiszámíthatóbb, tervezhetőbb, az önkormányzatok számára is követhetőbb, ugyanakkor a központi költségvetés számára takarékos megoldást megvalósítani.
A rendszer működésében a területi államháztartási hivatalok kapnak kulcsszerepet. Munkájuk a költségvetési pénzeszközök igénylésének és elszámolásának szabályszerűségére irányul. A helyi önkormányzati szövetségekkel az új, a központi költségvetésből származó helyi önkormányzati támogatások igénylése és elszámolása előzetes felülvizsgálati rendszerére vonatkozó törvényjavaslatot egyeztettük az önkormányzati törvény alapján. A helyi önkormányzati szövetségek valamennyien indokoltnak tartották a támogatások felülvizsgálatában a teljeskörűség megvalósulását, a jogorvoslati fórumrendszer létrehozását, és üdvözölték a támogatásoknál az új lemondási és pótigénylési lehetőségeket. Magyarul sikerült megállapodni az önkormányzati szövetségekkel ebben a módosításban.
Az állami bevételek növelése az alapvető célja annak a módosításnak, amely a szerencsejáték szervezéséről szóló törvényt érinti. Lényeges követelmény továbbá, hogy csak megbízható és a közbizalomra méltó szerencsejáték-szervező folytathassa e tevékenységet. Mindezek érdekében a kor igényeinek megfelelően a szabályozás kiterjed mindazon játékokra, amelyeket technikai eszköz felhasználásával szerveznek, ideértve elsősorban az internetes szervezői szolgáltatásokat és a telefonon történő szerencsejáték-szervezést. Emellett a javaslat új játékfajta, az úgynevezett gyorsjátékok jogszabályi alapját is megteremti, illetve rendezi azok szervezésének a feltételeit.
Szintén szerepel a törvényjavaslatunkban a Budapesti Közlekedési Szövetség megalakulása miatt szükségesnek tartott módosítás. Ennek kapcsán kiegészítésre kerül a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény.
A sporttörvény módosításának pedig az a célja, hogy kizárólag a sportminiszter hozzájárulásával adhasson támogatást az állami tulajdoni jogokat gyakorló intézmény különböző sportcélú szervezeteknek.
Tisztelt Országgyűlés! A zárszámadási törvényben ezen felül néhány ponton a 2001. évi költségvetési törvény módosítását kezdeményezzük. Szeretném előre leszögezni, hogy a 2001. évre vonatkozó előirányzat-módosítások az államháztartási egyenleget nem érintik, mind a kiadási, mind a bevételi oldalon azonos összegű változtatást javaslunk végrehajtani. (Bauer Tamás: Alátervezték a költségvetést!)
A 2001. évi költségvetési módosításoknál, összevonva a költségvetési törvény és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését, azoknak csak a legfontosabb változásait szeretném most érinteni.
A közszférában dolgozók bérkiigazítására új céltartalék-előirányzatot javaslunk létrehozni 14 milliárd forintos összeggel. A köztisztviselői törvényben szereplő bérek és egyéb juttatások fedezetére több mint 50 milliárd forintot szán a költségvetés. A törvénymódosítás 13,4 milliárd forint korengedményes nyugdíjtartozás rendezését is biztosítja.
A vállalkozásfejlesztési célelőirányzatok összegét 20 milliárd forinttal, az állami bérlakásokra vonatkozó támogatási előirányzatot pedig 5 milliárd forinttal javasoljuk megemelni.
Az államháztartási törvény rendelkezései alapján a költségvetés általános tartalék előirányzatát 47,9 milliárd forinttal szándékozunk megnövelni.
Az ÁPV Rt. privatizációs tartalékállományának 44 milliárd forintos feltöltését az előre nem várt, részben kormányzati döntéseken alapuló kötelezettségek rendezéséhez szükséges fedezet megteremtése indokolja.
Kezdeményezzük a nyugdíjellátások 57 milliárd forinttal történő kiegészítését. Az éves emelés a várható fogyasztói árindex és a nettó kereset alakulására való tekintettel szükséges, a nyugdíjak emelését tehát ez a fedezet kívánja megteremteni.
Az Egészségbiztosítási Alap gyógyszer-támogatási előirányzatának 35 milliárd forinttal történő megnövelése mellett indokolt a gyógyító-megelőző ellátás egyes jogcímeinek összesen 10,6 milliárd forintos emelése, amelynek jelentős része a fekvőbeteg-szakellátásnál jelentkezik.
Emellett a módosítás tartalmazza a Nyugdíj-biztosítási Alaphoz hasonlóan a rokkantsági, baleseti és a hozzátartozói nyugellátás előirányzatának 10,5 milliárd forintos növelését.
Mindezekre a fedezetet a központi költségvetés magasabb adóbevételei és a társadalombiztosítás nagyobb munkáltatói járulékbevételei adják. Kezdeményezzük továbbá a 2001. évben újonnan vállalható egyedi kezességek összeghatárának megemelését a kiadási összeg 3 százalékára.
A köztisztviselők jogállásáról szóló törvénnyel összhangban módosult az országgyűlési képviselők tiszteletdíjáról szóló törvény, amelyhez szükséges a pártok képviselőcsoportjainál dolgozó köztisztviselőkre vonatkozó szabályok megváltoztatása.
A nemzeti földalap működéséhez nélkülözhetetlen, hogy a földvásárlásra és előkészítésére megfelelő rendszert alakítsunk ki. Ezt szolgálja az 5 milliárd forintos előirányzat felhasználásának jogi keretét szélesítő szabályozás megteremtése, amely szintén ebben a törvényjavaslatban szerepel.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Végezetül néhány szót az Állami Számvevőszék zárszámadáshoz kapcsolódó megállapításairól. Szeretném mindjárt azzal kezdeni, hogy az Állami Számvevőszék a korábbi évek gyakorlatának megfelelően nagy volumenű, körültekintő munkát végzett a 2000. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat ellenőrzésében, melyet ezúton is szeretnék megköszönni. Úgy gondolom, hogy a költségvetés és a zárszámadás pontossága, áttekinthetősége és prezentációja területén - természetesen az ezzel kapcsolatos számvevőszéki észrevételekre építve - évek óta előrelépést tudunk felmutatni. Az Állami Számvevőszék jelentése egyébként ki is tér erre.
Azt sem lehet egyébként vitatni, hogy a vagyonnyilvántartás szabályaira vonatkozó törvényi előírás teljesítésénél még vannak hiányosságaink. Ezt kiküszöbölendően természetesen már megkezdődtek az előkészületi munkák, a rendszer bevezetése, és alkalmazása hosszú évek következetes munkája során válhat teljessé. Meg kell jegyeznem egyébként, hogy a vagyonnyilvántartás szabályaival kapcsolatban évek óta folyik ez a munka, egyre pontosabbá, egyre korrektebbé válnak ezek a nyilvántartások. Reményeink szerint ezeket tudjuk erősíteni.
Az Állami Számvevőszék ellenőrzésének fókuszába ez évben a gazdasági növekedés miatti többletbevétel felhasználásával kapcsolatos intézkedések kerültek. A megállapítások feltétlenül kiegészítést igényelnek.
A letéti számlára kihelyezett összeg az adott évben teljesen átlátható módon kiadásként lett elszámolva, csupán a felhasználás húzódott át a következő évre. Felhasználásig az érintett összeget elkülönítetten kellett kezelni, és ennek a kritériumnak a letéti kezelés felelt meg.
Az összeg döntő hányada a köztisztviselői bérek emelésének fedezetén kívül nem állami, illetve önkormányzati feladatellátás finanszírozását szolgálta, így az eljárás a letéti kezelés szabályainak megfelelt. A kormányzati intézkedés törvényességi szempontból - minthogy ezt kormányhatározat írta elő, a 2000. évi zárszámadás keretében be kell számolni minderről az Országgyűlésnek - megfelel az előírásoknak, hiszen a zárszámadás 21. §-a eleget tesz e kötelemnek.
A 2000. évi zárszámadás keretében kezdeményezett törvénymódosítások hatásai véleményünk szerint a hosszú távú jogbiztonságot nem sértik, ellenkezőleg: a változó gazdasági és pénzügyi feltételekhez való igazodást segítik, hiszen a módosítások a kérdéses törvények alapkoncepcióját nem érintik, sőt a könnyebb és az egyszerűbb kezelhetőség, a biztonság, valamint az átláthatóság irányába mutatnak.
Végezetül szeretném még egyszer megköszönni az Állami Számvevőszék jobbító szándékú konstruktív véleményét, és természetesen az észrevételeiket, illetve a javaslataikat az államháztartás pénzügyi rendszerének továbbfejlesztésénél, a folyamatban lévő korszerűsítési munkáknál mindenképpen figyelembe fogjuk venni.
Szeretném arról is tájékoztatni a tisztelt Házat, tisztelt képviselőtársaimat, hogy az Állami Számvevőszék jelentéséhez csatoltuk azt az észrevételt a Pénzügyminisztérium részéről, amelyben az ÁSZ megjegyzéseit (Dr. Takács Imre: Bírálatait!) kiegészítve, észrevételeinket elmondva pontosítjuk néhány pontban azokat az észrevételeket (Dr. Takács Imre: Bírálatok!), amelyek szerintünk téves jogértelmezésből adódnak.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ehhez egyébként azt is hadd tegyem még hozzá, hogy azokkal az intézkedésekkel, amely intézkedések tartalmát fedezték, ezekkel egyetlen parlamenti bizottságban sem vitatkoztak tisztelt képviselőtársaim. Tehát azt gondolom, helyesen tette a kormány, hogy a köztisztviselői béremelésre, a nyugdíjak emelésére ezeket a tételeket elhelyezte.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nehéz esztendő van mögöttünk, de azt gondolom, elmondhatom, hogy minden tekintetben sikeres esztendő. A gazdasági folyamataink jók, a gyarapodást, a fejlődést egyre szélesebb körben érzékelik az országban. Kérem a tisztelt Házat, hogy mindezek alapján az előttünk szereplő 2000. évi zárszámadási törvényjavaslatot vitassa meg, és azt a módosításaival támogatni szíveskedjen.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)