Parlamenti napló
2001. szeptember 25.
Napirend előtt
A kormánytöbbségről

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Kovács László frakcióvezető-helyettes úr, az MSZP képviselője, "Az Országgyűlésben kialakult helyzet" címmel. A képviselő urat illeti a szó.

KOVÁCS LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Sajnálom, hogy az imént a kormány részéről senki nem válaszolt Horváth Balázs úrnak, senki nem világosította fel őt, hogy a törvény nem tiltja országgyűlési képviselők belépését iskolába, főleg nem tanítási időn túl. Mi egyébként szívesen beszélnénk az oktatásról itt a parlamentben hetente, ha lenne rá lehetőségünk, és kíváncsi lennék, hogy ha ennyire távol akarja tartani a politikusokat az iskoláktól, vajon figyelmeztette-e saját képviselőtársát, Lezsák Sándor urat, amikor ugyancsak Zala megyei iskolákban rendhagyó történelemórákat tartott.

Nos, tisztelt Ház, normálisan működő parlamenti demokráciában a törvényhozás összetétele a választók akaratát tükrözi. Az a párt alakít kormányt, amely a legtöbb szavazatot kapja, s azt is jó előre tudni lehet, hogy a győztes kivel köt majd koalíciót. Nem így történt ez Magyarországon 1998-ban, ahol a második legtöbb szavazatot kapott Fidesz olyan koalíciót kötött a Kisgazdapárttal, amelynek lehetőségét még a választások előtti napokban is kategorikusan kizárta, rémálomnak minősítette.

Normálisan működő demokráciák parlamentjében az is magától értetődik, hogy mindegyik frakció annak a pártnak a politikáját képviseli, amelynek színeiben a választóktól bizalmat kapott. A pártoknak van frakciójuk, és nincs olyan frakció, amely mögött nem áll párt. Nem így a Magyar Országgyűlésben, ahol senki nem tudja pontosan, hogy milyen választói akaratot képvisel a magát kisgazdának nevező frakció.

A helyzetet még áttekinthetetlenebbé tette, hogy az elmúlt héten a kisgazda frakcióból történt kizárásokkal csendben kimúlt a koalíció parlamenti többsége. Normálisan működő demokratikus jogállamban ilyenkor feloszlik a parlament, és kiírják a választásokat, vagy bejelentik, hogy kisebbségi kormányzás veszi kezdetét, és annak tartalmát, szabályait megállapodásban rögzítik; tudatják a választókkal, hogy mit várhatnak a választásokig hátralevő hónapokban.

Magyarországon ez sem így történt. A kormány úgy viselkedik, mintha mi sem történt volna, mintha továbbra is kényelmes parlamenti többsége lenne. Pedig valójában az országot egy kisebbségbe került, bizonytalan összetételű, törékeny koalíció próbálja, nagyokat álmodva és nagyokat mondva, a kormányzás látszatát keltve irányítgatni, a Magyar Igazság és Élet Pártja külső támogatásával. (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiból: Így van!)

Maga a kisebbségi kormányzás egyébként nem ritka a demokratikus jogállamokban, de azt mindig nyíltan vállalják, nálunk viszont láthatólag szégyellik. Szégyellik, hogy a demokratikus normákkal ellentétes, kirekesztő nézeteket valló politikusok segítségét kénytelenek igénybe venni hatalmuk megőrzéséhez. A baj csak az, hogy a segítségnek ára van, és ezt az árat nem a koalíció, hanem az ország fizeti.

Tegnap a terrorizmus elleni nemzetközi fellépésről és Magyarország ebben való részvételéről folytatott vitában a kormányoldal rezzenéstelen arccal tűrte - mert kénytelen volt tűrni -, hogy a MIÉP elnöke félremagyarázza, kiforgassa a nemzetközi összefogás célját, tartalmát. Ugyanúgy tűrte, ahogy a demokratikus jogállamokban elfogadhatatlan, kirekesztő nézeteket próbálja már hosszú ideje meg nem hallani. Tegnap sem talált szavakat az elhatárolódásra a kisebbségbe került kormányoldal. Helyette azokat az ellenzéki pártokat próbálta pártpolitikai érdekek előtérbe állításával vádolni, amelyek nem hagyták szó nélkül a terroristák mentegetését.

Tisztelt Ház! A Magyar Szocialista Párt felszólítja a parlamenti többségét elvesztett kormányoldalt, hogy viselkedjen úgy, ahogy a kisebbségi kormányzás azt a demokratikus jogállamokban előírja. Az uralkodásából még hátralevő néhány hónapban már ne kössön jelentősebb nemzetközi megállapodásokat, és ne vállaljon a következő kormány terhére jelentősebb összegű kötelezettségeket. Állítsa le az államigazgatásban és más tőle függő területeken a személycseréket. Ne nevezzen ki még az utolsó pillanatban is hozzá hű, de alkalmatlan vezetőket. Cserébe mi a parlamenti mandátumok rendelkezésünkre álló több mint egyharmadával kész vagyunk segíteni a válságos helyzetek kezelésében, a kár mentésében az ország, a választók érdekében.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)

ELNÖK: Megkérdezem, a kormány nevében kíván-e valaki reagálni az elhangzottakra. Megadom a szót Bogár László államtitkár úrnak.

DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Először is szeretném megköszönni az ön őszinte aggódását a kormánytöbbséggel kapcsolatban. Mindenesetre jóleső érzés tudni, hogy a legnagyobb ellenzéki párt szívén viseli a kormánykoalíció sorsát. (Közbeszólások az MSZP és az SZDSZ soraiból. - Taps a kormánypárti oldalon.) Tisztelt Képviselő Urak és Hölgyek! Ha megengedik, tényleg elmondanám (Közbeszólás az MSZP soraiból: Halljuk! Halljuk!), én sem szóltam bele akkor, amikor a képviselő úr elmondta mindazt, amit az előbb elmondott. (Dr. Kóródi Mária: Ettől függetlenül az országról van szó és nem a kormányról!) De nyugodtan lehet ezt is, hogy megakadályozzák, hogy bármit mondjak, ha nem érdekli önöket, de ez, mondjuk, nem egészen parlamentszerű viselkedés - azt gondolom - ebben az esetben.

Tehát mindenesetre szeretném önt megnyugtatni azzal kapcsolatban, hogy a kormánykoalíció működését semmi nem veszélyezteti. Ön természetesen igyekezett a lehető legdrámaibbnak bemutatni a helyzetet, de nincs szó semmiféle drámai helyzetről. Talán elkerülte az ön figyelmét az, hogy a független képviselők egy csoportja gyakorlatilag folyamatosan megtámogatja a kormányt, tehát nincs semmi olyan mozzanat az elmúlt hetek kétségtelenül létező, a Kisgazdapárton belül létező politikai vitái nyomán, semmiféle olyan helyzet nem alakult ki, amelyet ön most itt drámaian próbált felfesteni. Ez gyakorlatilag nem állja meg a helyét.

Egyébként ha már a parlamenti többség esetleges megszűnésénél tartunk, ezt ön is jól tudja, hogy a magyar alkotmány nagyon pontosan szabályozza ezeket a folyamatokat, tehát semmiféle akadálya nincsen annak, természetesen ha önök kellőképpen erősnek érzik magukat, hogy ezt a konstruktív bizalmatlansági indítványt elindítsák, akkor ám legyen, indítsák el. (Közbeszólás az MDF soraiból: Tessék!) Nyilvánvaló, nem vonom kétségbe, hogy jó szándékú aggodalmak is vannak az ön szavai mögött, tehát én valóban konstruktívnak tartom, nem ironikusan mondtam azokat a bevezető szavakat, elfogadom, hogy emögött jó szándékú aggodalom van, hiszen azért lássuk be, mindnyájunknak érdeke annak a helyzetnek a fenntartása, hogy a térségben tudomásom szerint valóban Magyarország az egyetlen ország, ahol nem szokás idő előtti parlamenti választásokat kiírni. Lássuk be, hogy ennek értéke van, mindnyájunk számára értéke van, és ezért én komolyan is veszem egyébként, amit ön az utolsó mondataiban mondott, hogy akár konstruktívan is önök közrejátszanak abban, hogy a hátralevő, most már mindössze szűk fél évben valóban próbáljuk a lehető legnormálisabb működtetést a parlament számára biztosítani.

Azt gondolom, hogy ennek igenis megvan a lehetősége, megvan az esélye, hiszen a jelenlegi körülmények között, mint mondtam, kétségtelen, hogy jelentős kormányzati többségről nem lehet beszélni, de az sem igaz, hogy gyakorlatilag megszűnt volna a kormányzati többség, és nem működtethető. De még egyébként, ha ez a kisebbségi pozíció elő is állna, az sem jelenti feltétlenül a parlament, illetve az egész parlamenti demokrácia technikai működésképtelenségét.

Tehát azt gondolom, hogy noha - és éppen ezért még egyszer szeretném megköszönni a felszólalását - ezekben valóban reális konstruktív aggodalmakat is érzek, és nem is teljesen alaptalan természetesen, amit ön elmond, de ezzel együtt is azt gondolom, önöknek is be kell látniuk, hogy teljesen értelmetlen dolog itt most egymást kölcsönösen azzal riogatni - és ezzel kifelé is -, különösen ebben a helyzetben, amikor egyébként tegnap, azt gondolom, összességében meglehetősen a kölcsönös konstruktivitás esélyéről vagy lehetőségéről biztosítottuk egymást, amikor azokat a tegnapi határozatokat a parlament meghozta, ebben a helyzetben, amikor, lássuk be, az a nemzetközi helyzet, ami most kialakult, igen-igen csak nehezen prognosztizálható.

Egyikünk sem tudja, nincs élő ember sem ebben az országban, de akár mondhatnám, az egész világon, aki most pontosan meg tudná jósolni, hogy mit hoznak a következő hetek és hónapok. Azt gondolom, ebben a helyzetben igenis nagyon komoly jelentősége van annak, hogy a különböző parlamenti erők, a különböző parlamenti pártok milyen mértékű konstruktivitást tudnak biztosítani.

Tehát valóban őszintén köszönöm az ön hozzászólását. Szeretném megnyugtatni, hogy nincs közvetlen veszélye annak, hogy a kisebbségi kormányzás kialakulna. A kormány igenis képes zavartalanul ellátni a működését, és a parlament tevékenységét sem veszélyezteti azok közül az ön által felhozott mozzanatok közül egyik sem, amely a közeljövőben akut veszélyhelyzetet állítana elő.

Tehát azt gondolom, hogy igenis megvan a lehetőség arra, hogy a következő fél év során azt a térségben példátlanul pozitív helyzetet, amelyet Magyarország eddig is eljátszott, a következő félévben, a választásokig (Az elnök csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) folyamatosan fenntartsuk.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Vissza a kezdőlapra