Vissza
a kezdőlapraPénzügyi jogszabályok módosításáról
(nyugdíj melletti jövedelem adómentessége, egyéb adókedvezmények s támogatások)Varga Mihály pénzügyminiszter expozéja
vezérszónokok:
LENÁRTEK ANDRÁS (Fidesz)
BURÁNY SÁNDOR (MSZP)ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Soron következik a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztetést T/5001. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/5001/2-11. számokon kapták kézhez.
Először megadom a szót Varga Mihály pénzügyminiszter úrnak, a napirendi ajánlás szerint 25 perces időkeretben. Öné a szó, miniszter úr.
VARGA MIHÁLY pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! "Aki nagy dolgokat akar alkotni, annak alaposan el kell mélyedni a részletekben." (Csige József: Ez igaz.) Kedves Képviselőtársaim! Paul Valérytől vettem ezt a gondolatot, amelynek tartalma igaz a mi munkánkra is - különösen így van ez ennek a törvényjavaslatnak az esetében.
A több pénzügyi szabályozást érintő törvényjavaslat nagyon fontos módosításokat tartalmaz, méghozzá olyan kérdéskörökben, amelyekben most van szükség változtatásra. Alapos előkészítés után jött el az ideje annak, hogy ezeket az igen fontos javaslatokat, amelyek jó néhány nagyon fontos kedvezmény megadását illetik, a tisztelt Országgyűlés elé terjesszük. A módosítási javaslatok egyrészt a kormány egyes, önök előtt már, azt hiszem, jól ismert döntéseivel, az Európai Unióhoz való csatlakozással és az adózás területét is érintő jogszabályi környezet megváltozásával függnek össze.
A törvényjavaslathoz ebben az évben is elkészítettünk képviselőtársaim részére egy olyan mellékletet, egy összefoglaló tájékoztatást, amelyben megismerték, hogy az egyes módosítások mögött milyen pontos háttéradatok vannak, és mely fontos változások hogyan függnek össze más törvények módosításaival.
Tisztelt Képviselőtársaim! A személyi jövedelemadóra vonatkozó rész javaslatban szereplő módosítása alapvetően azokat a változtatásokat tartalmazza, amelyek a kormány programjának teljesítése, valamint a jogszabályi környezet változása miatt szükségesek.
Mint önök előtt is ismert, a polgári kormány megalakulásától kezdődően kiemelt hangsúlyt fektet a gyermeket nevelő családok terheinek csökkentésére, a családok támogatására, a nyugdíjasellátások színvonalának megőrzésére, illetőleg javítására, valamint a kis- és középvállalkozások helyzetének javítására. A családok támogatásának legfontosabb elemeit - a családi kedvezmény mértékének emelését, valamint az adótábla változásához való igazítását - a két évre elfogadott törvény már tartalmazza, így emiatt nem szükségesek további módosítások. A kis- és középvállalkozások helyzetének javítása érdekében két új, beruházáshoz kapcsolódó adóalap és adókedvezmény bevezetésével a szükséges lépések szintén megtörténtek. Ugyanakkor a nyugdíjasok, az otthonteremtés és a mezőgazdasági vállalkozások helyzetének javítása terén további lépéseket kívánunk tenni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőként szeretnék szólni a nyugdíjak teljes adómentességéről. A nyugdíj mellett munkát vállaló nyugdíjasok helyzetének javítása érdekében kezdeményezett módosítás mintegy 320 ezer magánszemélyt érint kedvezően. A hatályos szabályozás szerint a nyugdíj az összevont adóalap részét képezi; ha a magánszemélynek kizárólag nyugdíjból származik jövedelme, az jelenleg sem adózik. Azonban ha a magánszemély a nyugdíj mellett más, az összevont adóalapba tartozó jövedelemmel, például bérrel is rendelkezik, a nyugdíj mellett megszerzett jövedelmet a nyugdíj felemeli egy magasabb adókulcsú sávba. Mindezek alapján a nyugdíjra eső adó összegének levonása általában nem ellensúlyozza a nagyobb adóterhet. A kormány javaslata alapján a társadalombiztosítási nyugdíjnak megfelelő jövedelmek 2002. január 1-jétől nem képezik az összevont adóalap részét, hanem teljes adómentességet élveznek.
Szintén a kormányprogramban meghirdetett célokkal teremt összhangot a lakáspiac élénkítésére, valamint a lakásállomány korszerűsítésére vonatkozó rész. A benyújtott javaslat szerint emelkedik az új lakások megvásárlásához, építéséhez, építtetéséhez, valamint a meglévő lakások jelentős bővítéséhez kapcsolódó hitel esetében az adókedvezmény mértéke. Az adókedvezmény százalékban kifejezve a jelenlegi 20 százalékról a törlesztőrészlet 40 százalékára, míg az úgynevezett abszolút korlátja - tehát az az összeg, ameddig le lehet vonni - 35 ezer forintról évi 240 ezer forintra emelkedik. Különösen kedvező, hogy az adócsökkentést az adózók már a 2001 folyamán fizetett törlesztőrészletek alapján is igénybe vehetik. Ez önmagában mintegy 100 ezer magánszemély számára eredményezi az adóterhek csökkentését, és az érintett adózók száma két év alatt közel 200 ezer főre emelkedhet, tehát további állampolgárok, magánszemélyek tudják majd ezt az adókedvezményt igénybe venni.
Tisztelt Képviselőtársaim! A vidékfejlesztést, a családi mezőgazdasági vállalkozásokat az adózás eszközeivel erősítő kedvezményeket a javaslat szintén az őszi ülésszakban a tisztelt Ház elé kerülő, a családi mezőgazdasági vállalkozásokról szóló javaslatban meghatározott célokkal összhangban tartalmazza. A javaslat a családi mezőgazdasági vállalkozások számára rendkívül kedvező adózási környezetet teremt. Ennek részeként a családi mezőgazdasági vállalkozások tagjai az egyébként irányadó 4 millió forint helyett 6 millió forint éves bevételi határig jogosultak átalányadózás választására vagy a bevétel 40 százalékának megfelelő kistermelői költségátalány-elszámolásra. A vállalkozó család tagjai jogosultak az 50 ezer forintot meghaladó értéken üzembe helyezett tárgyi eszközök bekerülési költségét is egy összegben költségként elszámolni és az ebből keletkező veszteséget korlátlan ideig elhatárolni.
Továbbá a birtokkoncentráció elősegítése érdekében a termőföld értékesítéséből származó jövedelem adómentessé válik, ha a vevő családi mezőgazdasági vállalkozó. Ha azonban a vállalkozó az így megszerzett termőföldet a megszerzés évében vagy azt követő öt éven belül elidegeníti, akkor a termőföld-átruházásból származó bevételének teljes összege, bevétel hiányában, például ajándékozás esetén, a termőföld eredeti vételára adóköteles jövedelemnek minősül, kivéve, ha az elidegenítést követő 12 hónapon belül más termőföld tulajdonjogát megszerzi.
Az illetékről szóló törvény módosítása a családi mezőgazdasági vállalkozó termőföldvásárlására 300 hektár területnagyságig, illetőleg 6 ezer aranykorona értékig illetékmentességet biztosít, az öröklés útján történő termőföld szerzését pedig 75 százalékos illetékkedvezményben részesíti.
Kedves Képviselőtársaim! A gyermekes családok adóterheinek további mérséklése céljából a javaslat szerint gyermekenként évi 10 ezer forint értékig a szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastársa részére tankönyv, taneszköz, ruházat formájában juttatott iskolakezdési támogatás adómentes természetbeni juttatásnak minősül. Ez a módosítás mintegy 550 ezer, gyermeket nevelő családot érint kedvezően. Kérem tehát, hogy tisztelt képviselőtársaim ezt is támogassák.
Tisztelt Ház! Az év egyik legfontosabb eredménye a devizaliberalizációt biztosító döntés. Ez a jelentős változtatás többek között a személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítását is maga után vonja. A devizaliberalizáció a jövőben azt eredményezi, hogy a magánszemélyek számos olyan ügyletet végezhetnek majd jogszerűen külföldön, amely a korábbiakban engedélyezési vagy bejelentési kötelezettség alá esett. Az új szabályozás mellett is biztosítani kell annak lehetőségét, hogy a magánszemély az adóigazgatási eljárás során például ne hivatkozhasson arra, hogy a feltárt jövedelmet olyan külföldi forrásból szerezte, amely kedvezményes kulccsal adózik. Külföldön végzett ügyletek esetén az adóelkerülések csökkentésének egyetlen valódi biztosítékát az adóegyezményekben szabályozott információcsere intézménye jelenti. Azt kívánja megoldani ez a módosítás, hogy a külföldön jövedelmet szerzők számára is a kedvezmények igénybe vehetők legyenek, mégse jussanak indokolatlan kedvezményekhez. Emellett annak érdekében, hogy a devizaliberalizációt ne lehessen adóelkerülési célú ügyletekre felhasználni, a javaslat szerint az egyezményes körön kívüli államokból származó egyes jövedelmek esetén megváltozik az adókötelezettség jogcíme.
Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint ismeretes, a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvényt 2001. június 19-én fogadtuk el nagy többséggel. Az új törvény széles körű kedvezményeket és mentességeket biztosít a hatálya alá tartozó magánszemélyek számára. Annak érdekében, hogy amit a jobb kéz ad, azt ne vegye el a bal, a javaslat szerint a jövedelem megállapítása során nem kell bevételként figyelembe venni az említett törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály előírásai szerint juttatott kedvezményeket. Szintén az előbbi elvnek megfelelően a villamos energiáról szóló törvényjavaslat rendelkezései szerint az ott szabályozott körben nyújtható szociális villamosenergia-ellátást a javaslat adómentes természetbeni juttatásnak minősíti.
Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék egy kicsit hosszabban szólni a vámtörvényt érintő módosításokról, hiszen nagyon fontos módosítások megtételéről van szó a beterjesztett törvényjavaslatban. A vámtörvényt érintő módosítások alapvetően a vállalt nemzetközi kötelezettségeink miatt váltak szükségessé. Az említett jogharmonizációs program a gazdasági vámeljárások közül a vámraktározásra, valamint az ideiglenes behozatalra vonatkozó közösségi vámjogi előírások teljes körű átvételét írja elő. A javaslat a vámraktározásra vonatkozó szabályok közül törvényi szintre helyezi például az alapfogalmak, az eljárás mozzanatainak, a vámraktár-üzemeltetés általános feltételeinek, a biztosítéknyújtás feltételeinek meghatározását. Hasonló a helyzet az ideiglenes behozatal esetében is. A rendszerében és szerkezetében eltérő közösségi előírások ütemezett átvétele a magyar szabályozás átalakítását is igényli. A vámtörvény ennek megfelelően kisebb terjedelmű, az ideiglenes behozatal általános szabályait magában foglaló előírásokat is tartalmaz. A teljes vagy részleges vámmentességgel kezelhető jogcímek és részletes eljárási szabályaik szintén a vámtörvény végrehajtási rendeletébe kerülnek át.
Figyelemmel azonban arra a tényre, hogy a vámbiztosíték-nyújtásra vonatkozó szabályok törvényi szinten fogalmazódnak meg, továbbá tekintettel az ideiglenes behozatal szerkezeti egységére, kicsit formabontó módon az ideiglenes behozatali eljárás során az egyedi vámbiztosíték-nyújtás alól mentesített esetek listáját különállóan, mellékletbe foglalva javasoljuk elfogadni. E megoldás lehetőséget nyújt arra is, hogy a magyar gazdaság szempontjából méltányolható eltéréseket a jogharmonizáció sérelme nélkül a csatlakozásig megőrizhessük. A javaslat megoldást nyújt például olyan szakmai problémákra, mint a külföldi rendszámú gépjárművek ideiglenes behozatalának vámbiztosíték-mentessége. Ennek a javaslatnak a kapcsán a hat hónapot meg nem haladó magyarországi tartózkodás idejére ideiglenes használat céljából behozott, ideiglenes behozatali eljárásban vámkezelt, külföldi rendszámú gépjármű általános szabályként mentesülni fog a vámbiztosíték-nyújtás alól. Az ideiglenes behozatal szerkezetileg eltérő szabályozása a gazdálkodók nagyobb odafigyelését igényli majd. A részleges vámmentesség esetén fizetendő vámteher jelenlegi mértékének, továbbá a már említett könnyítéseknek a csatlakozásig történő megőrzése azonban várhatóan megkönnyíti az elkerülhetetlen alkalmazkodási folyamatot.
Figyelembe véve a vámjogi szabályozás sajátosságait, szerkezetét, két ilyen nagy szabályozási terület lényeges, illetve gyökeres átalakítása szükségszerűen maga után vonja a biztosítéknyújtási, a vámérték-megállapítási, az elszámolási és a vámfizetési szabályozás felülvizsgálatát is. Biztosíthatom önöket, tisztelt képviselőtársaim, hogy a módosítások kidolgozásakor a bevételek biztonságának szem előtt tartása mellett törekedtünk a gazdálkodók helyzetét javító szabályozás megfogalmazására. Fő szempont a biztosítékhalmozódás elkerülése. A vámraktárakra is kiterjeszteni javasoljuk a vámszabad területeknél már bevált felső korlát alkalmazási lehetőségét a tevékenységi biztosítéknyújtásnál, egyúttal a megbízható üzemeltetők két év után az említett összeget a vámhatóság engedélyével csökkenthetik. Tovább finomítottuk az aktív és passzív feldolgozás szabályait, törekedve arra, hogy a közösségi szabályozás átvételével törvényszerűen növekvő adminisztrációs eljárások szabályait mérsékeljük.
A devizaliberalizáció szükségessé tette a nem kereskedelmi forgalomra vonatkozó szabályozás felülvizsgálatát is. Egyúttal célszerűnek láttuk a nem kereskedelmi szabályozás összehangolását a közösségi szabályokkal. Továbbá, figyelemmel a nemzetközi tendenciákra is, célszerű csökkenteni a nem kereskedelmi vámtételt is. Tehát a javaslat tartalmaz olyan vámtétel-módosításokat, amelyek után kedvezőbb vámösszegek valósulnak majd meg. A vámértékcsalások megakadályozására és a vámhatóság hatékonyabb fellépési lehetőségének biztosítása érdekében a törvényjavaslat kiegészíti például a vámértékvizsgálat szabályait, a kétség esetén történő vámérték-megállapítás szabályával.
Összefoglalva tehát, a vám alapjára vonatkozó szabályozásmódosítás, elmondhatom, egyértelműen segít megakadályozni a csalásokat, és jó néhány területen könnyítést, egyszerűbb eljárási szabályokat fog megállapítani.
Tisztelt Ház! A számvitelről szóló törvény módosítását is egyrészt a jogszabályi környezet számvitelt is érintő változásai, valamint a gyakorlati tapasztalatok tették szükségessé. Bizonyos esetekben túl szigorúnak bizonyult a jelenlegi szabályozás, ezért itt enyhítéseket, egyszerűsítéseket javasoltunk.
Az elektronikus aláírásról szóló törvényhez kapcsolódóan rendelkezni szükséges arról, hogy az ilyen aláírással ellátott dokumentumok, iratok milyen feltételek mellett fogadhatók el számviteli bizonylatként. A javaslat ennek megfelelően tartalmazza, hogy számviteli bizonylatként a minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat fogadható el, ha egyéb más feltételeiben is megfelel a számviteli törvény előírásainak. Azt gondolom, ez mindenképpen fontos, és segíteni fog abban, hogy minél inkább elektronikus úton is történhessen elszámolás.
A devizaliberalizációval kapcsolatosan tervezett változások egységesen meghatározzák a devizakülföldi fogalmát, beleértve a számviteli szempontból kiemelt vámszabad-területi társaságot és az úgynevezett off-shore társaságokat is. E tervezett változásnak megfelelően tartalmazza a javaslat a devizában történő könyvvezetésre és beszámolókészítésre kötelezettek körének, az úgynevezett devizakülföldi társaságoknak egységes meghatározását.
A számviteli törvény jelenleg több olyan más törvényben definiált fogalmat használ, amelyeket a jövőben a tőkepiacról szóló törvény fog egységesen szabályozni. Emiatt a számviteli törvény "Értelmező rendelkezések, fogalmak" részében a jogszabályi hivatkozásokat a tőkepiacról szóló új törvény előírásaihoz szükséges igazítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Kötelességem tájékoztatni önöket arról is, hogy a számviteli törvény módosításához az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. §-ának (8) bekezdése alapján az ellenjegyzését megadta.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kétéves költségvetés által meghatározott stabilitás és kiszámíthatóság azt diktálná, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szabályai 2002-től ne változzanak. Az önök előtt fekvő törvényjavaslatban ezzel szemben egy közepes terjedelmű módosítást, illetve új szabályt találhatnak, ez azonban nem mond ellent a kormány adórendszert stabilizáló törekvéseinek.
Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk előkészítéseként vállaltuk az adóigazgatást érintő jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését 2001 második félévére. A határok nélküli Európában a nemzeti adóhatóságok kötelesek az adóadatok egymás közötti átadására, a bevételek biztosítása érdekében pedig a behajtási jogsegély keretében történő együttműködésre. Ennek megfelelően a javaslat szerint az adózás rendjéről szóló törvény az Európai Közösségek adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazásáról szóló új fejezettel fog kiegészülni. E szabályok alkalmazására természetesen a csatlakozásról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától kerülhet majd sor.
Már a mindennapjainkat érinti, hogy az Európai Unió Bizottsága naprakész tájékoztatást vár a társasági adó még kifutó kedvezményrendszerének érintettjeiről és a kedvezmények mértékéről. Az adatszolgáltatás teljesíthetősége érdekében az eljárási törvény a beruházási kedvezmény későbbi igénybe vevőit beruházási szándékaikról előzetes bejelentési kötelezettséggel terheli. Azt gondolom, ez nemcsak az Európai Közösség miatt fontos, fontos azért is, hogy a magyar gazdaság és a magyar gazdaságpolitika mindig tisztában legyen azzal, milyen várható nagyobb arányú, nagyobb ívű beruházások valósulnak majd meg a jövőben.
Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány adópolitikai célkitűzései között mindig is hangsúlyos szerepet kapott az adminisztrációs terhek csökkentése, illetőleg az adminisztrációs technikák modernizációja. Az elektronikus aláírásról szóló törvény felhasználásával a jövőben az adózók meghatározott csoportja adókötelezettségeit elektronikus úton, elektronikus aláírás alkalmazásával teljesíti. A javaslat rendelkezik arról is, hogy az adóhatóság fokozatos felkészülésének megfelelően - természetesen az adózók választási jogát is tiszteletben tartva - milyen módon és technikával bővül majd az az adózói kör, amely bevallási, adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus formában teljesítheti.
A devizaliberalizáció következtében módosulnak a törvénynek az adófizetés módját előíró szabályai. A külföldön történő számlanyitás szabadságára tekintettel rendezni kell, hogy az adót belföldi bankszámláról és forintban kell teljesíteni. Magyarországon a forint továbbra is a törvényes fizetőeszköz. Ennek megfelelően az adóhatóság sem utal ki devizában, és nem teljesít kiutalást külföldi bankszámlára. Csak a jogszerűen teljesített fizetésekre igaz a fizetés időpontjára vonatkozó hatályos rendelkezés, amely a teljesítés időpontját az adózói bankszámla megterhelésének időpontjával azonosítja. Az előírásoknak meg nem felelő módon teljesített adófizetések esetében a befizetés időpontjának az adóhatóság számláján történő jóváírás minősül.
A forint konvertibilissé válása következtében a belföldi adózók is köthetnek ügyletet devizában, ezért a forgalmiadó- és a fogyasztásiadó-elszámolások során tisztázni kell, hogy az adófizető és a visszaigénylő ugyanazon a napon érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamot köteles alkalmazni.
Tisztelt Ház! Az utóbbi időben Magyarországot több ízben érte kritika a nem névre szóló takarékbetétek léte miatt, mivel ezek akár pénzmosásra is alkalmasak lehetnek. Az Európai Unió jogszabályainak átvétele során az Országgyűlés tavaly decemberben fogadta el a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény módosítását, amely rendelkezik a nem névre szóló takarékbetétkönyvek fokozatos megszüntetéséről, valamint az ügyfél-azonosítási kötelezettségről. Az elfogadott törvénymódosítás az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk időpontjától kezdődő hatállyal megszünteti az új, nem névre szóló takarékbetétkönyvek nyitásának és a már meglévő ilyen betétekre történő további összegek elhelyezésének lehetőségét, továbbá rendelkezik az ügyfél minden egyes pénzfelvételt megelőző kötelező azonosításáról.
2001 júniusában az OECD mellett működő, pénzmosás ellen küzdő csoport felvette hazánkat az úgynevezett nem együttműködő országok jegyzékére. Többek között ezt azért tették meg, mert az Országgyűlés által elfogadott szabály csak az európai uniós csatlakozástól törli el a nem névre szóló takarékbetétkönyvek használatát. Most ezt módosítani kívánjuk, a javaslat szerint 2002. január 1-jétől kezdődően csak névre szóló takarékbetétkönyvet lehet nyitni, illetve a korábban elhelyezett, bemutatóra szóló vagy jeligés takarékbetétek esetén a hitelintézet köteles a betétkönyvet a bemutató személy nevére szólóvá átalakítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Végül szeretnék szólni még egy módosításról, ez a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítása. Fontosnak tartom kiemelni, hogy Magyarországon csak olyan szerencsejáték szervezésére kerüljön sor, amelyet megbízható és a közbizalomra méltó szerencsejáték-szervező folytat. Mindezek érdekében módosításokat javaslunk a törvényjavaslatban, és ez a módosítás kiterjed mindazon játékokra, amelyeket technikai eszköz felhasználásával szerveznek, ideértve elsősorban az internetes szervezői szolgáltatásokat és a telefonon történő szerencsejáték-szervezést. Emellett a javaslat két új játékfajta jogszabályi alapját is megteremti, és rendezi azok szervezésének feltételeit.
A gyorsjátékok szervezésével és a pénznyerő automaták hálózatban történő üzemeltetésével a költségvetés játékadó-bevétele is várhatóan mintegy 2 milliárd forinttal nőni fog.
A magyar lóversenyszervezés és -fogadás helyzetének mielőbbi rendezése érdekében a törvény módosítása elősegíti a magyar lóversenyzés stabilitásának megteremtését és a lóversenyfogadás forgalmának fellendítését.
A törvényjavaslat ezenkívül még módosítást tartalmaz a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító Részvénytársaságról is. Itt az állami szerepvállalást igazítjuk hozzá az Európai Unió elvárásaihoz.
Tisztelt Képviselőtársaim! Mindezek alapján kérem, hogy ezt a nagyon fontos kedvezményeket tartalmazó törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból. - Dr. Gidai Erzsébet tapsol.)
LENÁRTEK ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A polgári kormány programjának markáns elemei - azaz a gyermekeket nevelő családok terheinek csökkentése, otthonteremtésük támogatása, a kis- és középvállalkozások helyzetének javítása, a nyugdíjasok életkörülményeinek emelése - végigkísérik a kormány hároméves tevékenységét. Semmi meglepő nincs tehát abban, hogy ezt a logikai folyamatot végigkövetve az előttünk levő T/5001. számú törvénycsomag is elsősorban a kedvezmények további kiszélesítéséről szól. És semmi meglepő sincs abban sem, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Párt továbbra is támogatja ezen célokat.
Már a legelején tisztázni kell azonban azt a kérdést, hogy a további kedvezmények nyújtásának megvan-e a lehetősége, pénzügyi fedezete, valamint szükséges-e tovább finomítani, kiigazítani a már meglévő támogatásokat. A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója úgy ítéli meg a helyzetet, hogy nemcsak lehet, de kell is továbblépnünk. Erre jó okot ad egyrészt a kétéves költségvetés stabilitása, jelesül az ez évi I-VIII. havi költségvetési egyenleg kivételesen jó alakulása, az ország gazdasági helyzete, másrészt az érintett családok, nyugdíjasok, vállalkozások is joggal várják el tőlünk a további segítséget.
A T/5001. számú törvényjavaslat a kedvezményezett célcsoportok bővítése, további támogatási lehetőségek biztosítása mellett olyan témaköröket is érint, amelyre a jogalkotási menetrend ad okot. Szükséges módosítani a jogszabályi környezet változásából adódó törvényhelyeket például a devizaliberalizációval kapcsolatos új rendelkezésekkel vagy a tőkepiacról szóló törvénytervezettel összefüggésben. Meg kell tenni azokat az uniós csatlakozással együtt járó jogharmonizációs lépéseket, amelyek a bővítési tárgyalásokon kerültek szóba.
Szintén folyamatosan jelentkezhetnek olyan módosítási igények, amelyeket az adózási gyakorlat hoz a felszínre. Fontos, hogy az adózók és az ellenőrzést végzők számára is könnyebben áttekinthető, jobban értelmezhető jogszabályaink legyenek. Ez a törvényjavaslat tehát a kedvezmények mellett technikai jellegű szabályozásokat is tartalmaz.
A törvényjavaslatban szereplő módosítások közül a legnagyobb hatású kedvező változások a személyi jövedelemadó törvényben következnek be. Így jövő év január 1-jétől a nyugdíjak nem képeznék az összevont adóalap részét, hanem teljes adómentességet élveznének. Ez a mai gyakorlatban azt jelentette, hogy ha valaki a nyugdíj mellett dolgozott, úgy az ebből származó jövedelmét összeadták a nyugdíjjal, és így a nyugdíjra eső rész sem tudta ellensúlyozni minden esetben a levonás után a foglalkoztatottságból adódó adóterhet. Jelen javaslat kivenné az egész nyugdíjat az adózandó jövedelmek köréből. Így ha egy nyugdíjas foglalkoztatott éves jövedelme, mondjuk, nem éri el a 600 ezer forintot, azaz a havi 50 ezer forintot, úgy az adótartalom 20 százalék, adójóváírás esetén pedig csak 14 százalék lesz.
Talán sok képviselőtársam ismer ilyen, részmunkaidőben foglalkoztatott idős embert, aki alacsony jövedelmi helyzete miatt kénytelen munkát vállalni portásként, szervezőként vagy éppen direktmarketingesként. Ők a szabályozással kedvezőbb helyzetbe kerülnének. A javaslat emellett egyértelműbb, áttekinthetőbb formában rendezi a nyugdíjnak minősülő egyéb juttatások, például az árvaellátás, előnyugdíj körét.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt üdvözli a javaslatnak az otthonteremtési programot továbbfejleszteni kívánó elemeit is. A jövő évtől kerülne bevezetésre, de már az ez évi szja-bevallásban is érvényesíthető lenne az a kedvezmény, ami megemelt mértékkel segítené a lakáshitelt felvevő családokat. Míg jelenleg a fizetett törlesztő részlet 20 százaléka és legfeljebb 35 ezer forint erejéig tudták a magánszemélyek adójuknál figyelembe venni a lakáshitel-kedvezményt, addig a jövőben az új lakást vásárló vagy építő, illetve a meglévő lakás jelentős bővítéséhez kapcsolódó hitelfelvétel esetén a törlesztő részlet 40 százalékának megfelelő összegű kedvezménnyel élhetnek a családok, maximum 240 ezer forintos határig. A kedvezmény a férj és a feleség bevallásában - a gyermekek után járó kedvezmény alkalmazásához hasonló módszerrel - megosztható, ezzel a gyermekes családok számára a kedvezmények köre tovább szélesedik. A lehetőséggel a törvényjavaslat elfogadása esetén már ez évben is élhetnek a lakásépítő családok. A javaslat százezres nagyságrendben érinti kedvezően a polgárokat, de közvetett hatása sem lebecsülendő, hiszen több család számára teremthetünk otthont, nő a lakáskínálat, valamint a lakásépítések emelkedésével nő a foglalkoztatottság is.
Tisztelt Ház! Az országnak jelentős az a területe is, ahol a megélhetést kizárólag a mezőgazdaság jelenti. Ezek a klasszikus értelemben vett elmaradott vidékfejlesztési térségek nemcsak gazdasági, de társadalmi gondokkal is küzdenek. Három e betűvel szoktuk mifelénk jellemezni helyzetüket: elszegényedés, elvándorlás, elöregedés. Nagyon fontos tehát, hogy a legmesszebbmenőkig segítsük azokat a családokat, amelyek ezekben a térségekben önmaguk foglalkoztatását, ezzel együtt megélhetésüket saját maguk tudják biztosítani. Ezzel nemcsak az adott családon segítünk, de az eltartóképességet is javítjuk a településen, esélyt adva arra, hogy ne az elvándorlás legyen az egyetlen alternatíva a kockázatot kedvelő, tettre kész fiatalok számára. Ezért üdvözlendő, hogy ezen családok mezőgazdasági őstermelőnek minősülő tagjai 4 millió forint helyett 6 millió forintig legyenek jogosultak átalányadózás választására vagy tételes költségelszámolás alkalmazása esetén a bevétel 40 százalékának megfelelő költségátalány elszámolására.
A javaslat szerint megszűnik a kistermelői költségátalány 1,2 millió forintos korlátja, azaz minden kistermelő jogosult 1,6 millió forintig összegig költségeket elszámolni, melyet nem kell számlával igazolnia. Családi gazdaság tagja esetében ez 2,4 millió forint. Ez a gyakorlatban szinte teljesen adómentessé alakítja tevékenységüket, valamint jóval könnyebbé teszi az adminisztrációjukat, így többet tudnak foglalkozni a gazdaságukkal.
A termőfölddel való hatékonyabb gazdálkodást segíti az az eleme a javaslatnak, hogy ha magánszemély értékesít termőföldet családi mezőgazdasági vállalkozó számára, élvezzen adómentességet az így képződött jövedelme után. Ezzel bővülhet a termőföldkínálat is.
Javítja a családi vállalkozás biztonságát az az intézkedés, amellyel a gazda a tárgyi eszközök értékét értékcsökkenési leírás alkalmazása helyett egy összegben számolhatja el költségként, függetlenül attól, hogy az egyedi érték meghaladta-e az általánosan érvényben levő 50 ezer forintot. Az esetek nagy többségében ilyen mértékű egyszeri elszámolási lehetőség esetén természetszerű, hogy az elszámolás évében jelentős veszteség képződik a mezőgazdasági vállalkozásoknál. Ezért a javaslat korlátlan idejű veszteségelhatárolási lehetőséget ad az ezen a jogcímen keletkezett veszteségekre vonatkozóan.
A Fidesz-Magyar Polgári Párt továbbra is fontosnak tartja az oktatás támogatását. Az ebben a kormányzati ciklusban bevezetett iskolakezdési támogatás igénybevételekor sok esetben az a gyakorlat alakult ki, hogy a munkáltatók elkerülve azt, hogy ne a szülő adózzon a természetben nyújtott juttatás után, a gyermek adóazonosító jele alapján folyósítanak, ezért a gyermeknek bevallási kötelezettsége keletkezik. A módosítás feloldja ezt a helyzetet, mégpedig úgy, hogy az iskolakezdési támogatás gyerekenként 10 ezer forintig kikerül a jövedelmet képező bevételek közül.
Az új lakás első vásárlóját az illetéktörvény ez év január 1-jétől mentesíti az illeték alól. Mint ahogy már szó volt róla, fontos cél a lakásállomány bővítése, a lakásépítések fokozása. Ez segíthető támogatással és a közterhek minimalizálásával is. A javaslat szélesíti az illetékmentességbe tartozó kört, miszerint más hasznosítású épület, például kollégium, laktanya átépítésével létesített új lakás első megszerzése után sem kell fizetni illetéket. Ez a rendelkezés harmonikusan egészíti ki az egyre nagyobb érdeklődést kiváltó bérházprogramot. Óvoda épül a laktanya helyén - így szólt a nyolcvanas évek betiltott, szovjetellenes dalának akkor még számunkra utópisztikusnak tűnő sora. Nos, ma már tény, hogy Debrecenben és Szolnokon lakóotthonok épülnek a szovjet laktanyák helyén.
A mezőgazdasági vállalkozások többirányú támogatásának következő eleme a termőföldszerzés támogatása. Az öröklés útján történő termőföldszerzés a hatályban lévőhöz képest 75 százalékos illetékkedvezményben részesül. Ha adásvétel útján történik a termőföldszerzés, akkor az a javaslat szerint 300 hektár területnagyságig, illetve 6000 aranykorona értékig illetékmentességben részesül.
Bizonyára sokan emlékeznek a teremben azokra az időkre, amikor rokon vagy ismerős mesélte, hogy levelet kapott barátjától, rokonától, mondjuk Kanadából, a levélből pedig valamilyen nyugati valuta kukucskált ki. Volt olyan eset is nyilván, hogy egy-két év múlva derült ki, hogy a valódi tartalom sohasem érkezett meg, azóta is megosztva a közvéleményt, hogy a posta tüntette el vagy a postás. Kellemes történetek keringnek az ilyen-olyan úton megszerzett, majd zokniban kivitt, Pevexben vagy Tuzexben levásárolt dollárról, márkáról.
Gondolom, ezért valamennyien örömmel hallgattuk, hogy a kormány 88/2001. számú rendeletével a nyáron feloldotta a devizakorlátokat, így már a magánszemélyek is számos olyan ügyletet végezhetnek majd, amely a korábbiakban minimum engedélyezési kötelezettség alá esett. A javaslat a kormányrendelettel összefüggő kérdésekben jár el annak érdekében, hogy a devizaliberalizációt ne lehessen adómegkerülési ügyletekre használni. Ha olyan országból származik a jövedelem, amellyel szemben nincs hatályos egyezménye a Magyar Köztársaságnak, akkor el kell kerülni az ebből fakadó problémákat. Sok országban minimális az adó, az ilyen, úgynevezett adóparadicsomi országból származó jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, és - úgy gondolom, jogosan - progresszíven adózna a javaslat szerint.
A jelenlegi jogalkotási folyamatban a párhuzamosan tárgyalt, tőkepiacról szóló törvényjavaslatnak is vannak az szja-törvényt érintő hatásai. Külön nevesítve lett az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, melyet a javaslat szerint 20 százalékos adó terhel. A jogszabályi környezet változásaihoz, illetve a folyamatban levő tervezett változásokhoz kapcsolódóan változik az adózás rendjéről és a számvitelről szóló törvény. A javaslat rendelkezik arról például, hogy az elektronikus aláírással ellátott dokumentumok, számviteli bizonylatok milyen feltételek mellett fogadhatók el, vigyázva arra, hogy ne sértse meglévő törvényeink logikáját, rendszerét.
A felügyeleti munka erősítése, az ellenőrzés alapjául szolgáló pénzügyi információs rendszer naprakészsége érdekében változnak a biztosítók adatszolgáltatási kötelezettségei, valamint a devizaliberalizáció kapcsán lehetőség nyílik devizadíjas biztosítási szerződések kötésére, mellyel megváltoznak a tartalékok befektetésére vonatkozó szabályok
A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény feloldja a fűtőolajak bankszámlán keresztül történő vásárlása esetében a fiktív vevőkör problémáját úgy, hogy a törvény hatályát a végfelhasználókra is kiterjeszti. Ugyanakkor a jövedéki eljárásokban célszerű kiemelni a bankszámlán keresztüli fizetési előírások alól azokat a mezőgazdasági őstermelőket, akik nincsenek kötelezve bankszámlavezetésre.
A helyi adókról szóló törvény három megosztási módszert ad az iparűzési adóalap megosztására. Ez a rendszer lényegét tekintve nem változna, kisebb pontosítás, egyszerűsítés javasolt az 50 ezer forint alatti eszközök adóalapba való beszámíthatóságát illetően. A számviteli törvény módosítására azért kerül sor, mivel a gyakorlat és az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatták, hogy bizonyos előírások túlzottan szigorúak, másrészt indokolt volt sok helyütt az egyszerűsítés és a törvényen belüli összhang megteremtése.
A közbeszerzésről szóló törvény alkalmazása kapcsán felmerült, hogy a különböző támogatások igénylése során a pályázó szervezetek azért nem tudták fejlesztéseiket megindítani, mert bár a támogatási rendelet megengedhetővé tette a támogatási igény benyújtása utáni megkezdést, de a közbeszerzési törvény szerint, mivel a támogatás megszerzése előtt még nem tartozik hatálya alá a szervezet, az eljárást még nem lehetett megindítani. Ezt rendezné a törvény. Így a jövőben hamarabb indulhatnak meg a fejlesztések.
A törvényjavaslat 157. §-a az egyházak arányos támogatásának kiegészítéséről rendelkezik, lehetőséget biztosítva arra, hogy amennyiben csökken a személyi jövedelemadó súlya, az arányosan elosztott összeg hosszú távon se csökkenjen. A javaslat szerint a támogatást az szja ténylegesen átutalandó összegének 8 százaléka mértékéig a vallási hovatartozási arányok alapján a költségvetés egészítené ki. Ez az intézkedés jelentősen javítana a falvak egyházainak helyzetén.
A javasolt módosítások bizonyos része tehát technikai jellegű. Ez részben a hazai törvénykezés folyamatos, menetrendszerű koherenciájából ered, másrészt az uniós csatlakozásra való felkészülés miatti szükséges harmonizációk sürgetik. A csatlakozás után az uniós törvények java része beépül a magyar jogrendbe, illetve lesznek bizonyos, számunkra stratégiailag fontos területen derogációs igények, amelyek később rendeződnek. Ezzel együtt sok jogszabály fogadásának elő kell készíteni a terepet, olyan környezetet kell biztosítani, ahol problémamentesen, kompatíbilisen illeszkednek a szabályok majd a magyar jogrendbe. A javaslat fő iránya tehát a kormányprogramban fogalmazott, a Fidesz-Magyar Polgári Párt számára is fontos célcsoportok további segítése, támogatása.
Felmerül a kérdés, hogy a kedvezmények nem túl nagyvonalúak-e, elbírja-e az ország gazdasága. Ha aprólékosan megvizsgáljuk a javaslatot, azt látjuk, hogy a javasolt módosítások következetesen, az előző években kiadott törvényekhez, rendeletekhez kapcsolódóan egy-egy apró módosítással javítanának a támogatottak helyzetén. A kedvezmények mértéke nem túlzó, semmiképpen nem nevezhető kampányfogásnak.
Ha megnézzük a költségvetés 1-8. havi előzetes mérlegét, akkor a tendenciákból adódóan a következő évet is hasonlóan biztatóan ítéljük meg. Az amerikai események természetesen bizonytalanságokra adhatnak okot, de ma még nem lehet pontosan meghatározni az események világgazdasági hatását, a magyarországi vonatkozások pedig a kutatók szerint sem egyértelműek. Bízhatunk tehát abban, hogy ezek módosítások már nagyságrendjük okán sem fogják túlfeszíteni a költségvetési kereteket.
Nézetünk szerint fontosak ezen további kedvezmények a gyermekeket nevelő családok otthonteremtése, iskoláztatása, a nyugdíjasok életkörülményeinek javítása, a mezőgazdasági családi vállalkozások számára. Erre már csak azért is szükség van, mert ez az ország nem olyan gazdag, hogy életerős emberek százezreinek fenntartását biztosítsa anélkül, hogy ők a társadalom számára hasznos tevékenységet folytatnának.
Célunk az új nemzedék számára a tanulás esélyeinek javítása és egészséges életkörülményeinek megteremtése. Ezt szolgálják az iskola és a felsőoktatás folyamatos fejlesztési programjai, a tandíjeltörlés, diákhitelprogram, Bursa ösztöndíj, kollégiumi tehetséggondozás. Ezek olyan eszközrendszerek, amelyekkel egyre több tehetséges gyermek emelkedhet ki.
Tisztelt Ház! A Fidesz-Magyar Polgári Párt az elmondottak alapján támogatja a törvényjavaslatot. Reméljük, hogy a többi frakció is egyetért azokkal a kedvezményekkel, amelyeket a javaslat tartalmaz. A jogharmonizációs javaslatokon bizonyára lehet további finomítást, egyszerűsítést végezni. Frakciónk támogatni fogja segítő szándékú javaslataikat.
Kívánok mindannyiunk számára korrekt, indulatmentes vitát. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
BURÁNY SÁNDOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslattal a szocialisták álláspontja szerint két fő probléma van. Az egyik fő probléma az, amit ez a törvényjavaslat nem tartalmaz. A másik fő probléma pedig az, hogy az, amit tartalmaz, olyan módon tartalmazza, amilyen mód számunkra elfogadhatatlan.
A bizottsági előadók hozzászólásaiban is többször esett szó ezekről a problémákról, sőt némi ügyrendi vita is kibontakozott a tekintetben, hogy ki mit mondott bizottsági ülésen. Annak érdekében, hogy ügyrendi vitákat ne provokáljak, engedjék meg, hogy egy képviselőtársunk hozzászólását idézzem, pontosabban a hozzászólását tartalmazó szó szerinti jegyzőkönyvből idézzek:
"Ez a törvényjavaslat 19 egyéb törvény módosítását tartalmazza. Többször szóvá tettük az elmúlt három év során - most is szóvá kell tennünk -, hogy ez a fajta törvényalkotási rend nem teszi lehetővé a vállalkozások kiszámítható és stabil működését. Ha egy vállalkozónak ugyanis év közben is azokhoz a változásokhoz kell igazítania a vállalkozását, azokhoz kell átszabnia a könyvelését, a számvitelét, amit a parlament megalkot, akkor ott nyilván nem beszélhetünk jogbiztonságról. Ebben a törvénymódosításban pedig szinte minden adótörvény módosítására sor kerül. Itt nyilván új módosításokról van szó, amelyeket az indokol, hogy a parlamenti többséget, a kormányt kapuzárás előtti pánik kerítette hatalmába, és a parlamenti ciklus vége előtt nyilván minél több ilyen módosítást próbál meghozni."
Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az idézet nem ennek a törvénynek a vitájában hangzott el. Az idézet Varga Mihálytól származik, a mostani pénzügyminiszter úr, egykori képviselőtársunk mindezeket 1998. február 23-án a tavaszi ülésszakon mondta egy olyan törvénycsomagról, amely 19 törvény módosítását tartalmazza. (Bauer Tamás: El is ment, hogy ne kelljen hallania!)
Ha ezek után számon kérhetünk valamit, az éppen a következetesség. (Tállai András: Két hónap múlva választás volt!) Ha akkor a pénzügyminiszter úr kifogásolta ezt a törvényalkotási gyakorlatot, akkor most miért alkalmaz pontosan ilyen módszereket?! (Bauer Tamás: Így van!) Én ezt a következetességet szeretném számon kérni a kormánytól. És ha már az ügyrendi vitában szóba kerül a személyes érintettség, részemről tekintsék ezt nyugodtan személyes érintettségnek.
Nézzük ezek után a többit! Láthatjuk, hogy a kormány a lázas igyekezet látszatát kelti, sőt megállapíthatjuk, hogy sokkal inkább dolgozik a látszaton, mint magán a problémán. Egy hasonlattal élve: olyan tatarozásba kezdett, ahol a hangsúly a gyönyörű vakolaton van és nem a lakhatás minőségén. Az elkészült épület ott virít minden óriásplakáton, csak éppen a benne lévő lakások lakhatatlanok.
Nézzük tehát az első nagy problémát: mi az, ami nincs ebben a törvényjavaslatban? Először is nincs benne egy átfogó, koncepciózus adóreform, márpedig a Magyar Szocialista Párt ezt szorgalmazta, és szorgalmazza most is.
Miért, tisztelt képviselőtársaim? Azon egyszerű oknál fogva, mert álláspontunk szerint érdemben csökkenteni kell az adókat. Szóba került ebben a vitában is az a szörnyű terrortámadás, aminek tragikus következményei voltak, és világgazdasági hatása egyelőre még nem becsülhető fel. Mindenesetre több elemző is felhívja a figyelmet arra, nem kizárt, hogy a világgazdaság - és ezen belül a magyar gazdaság is - lassulással kell hogy számoljon. Márpedig, tisztelt hölgyeim és uraim, ha a gazdaságpolitikának van eszköz a kezében, amellyel serkentheti a gazdasági növekedést, nos, az éppen az adócsökkentés, valamint a beruházások növelése.
Sajnos, éppen a Fidesz-kormány esetében erről nem beszélhetünk. És ha már ebben a vitában is és az expozéban is szóba került a kis- és középvállalkozások helyzete, a különböző részkedvezményeken túl minden bizonnyal jobban örülnének a kis- és középvállalkozások, hogyha az Országgyűlés - a kormány javaslatára vagy egy képviselői indítvány nyomán - eltörölné azt a tételes egészségügyi hozzájárulást, amelynek összege jelenleg 4200 forint.
Nézzük ezek után az adóterhelés alakulását. És hogy ne legyen közöttünk vita, mert tudom, hogy a kormánypárti képviselők szeretik a saját számaikat idézni a vitákban, ezúttal a számokat azokból a zárszámadási törvényjavaslatokból vettem, amelyeket már ez a kormány terjesztett az Országgyűlés elé.
Ezekben az adatokban következetesen megfigyelhető a jövedelemadó alakulása. Két adatot szeretnék ezzel kapcsolatban idézni. 1998-ban a személyi jövedelemadó átlagosan 20,3 százalékos volt. Csak emlékeztetőül: ezeket az adótörvényeket, amelyek 1998-ban hatályban voltak, még Medgyessy Péter, akkori pénzügyminiszter úr terjesztette a tisztelt Ház elé, és a szocialisták és a szabad demokraták szavazataival fogadta el a tisztelt Ház.
2000-ben ezzel szemben a személyi jövedelemadó átlagosan 21,6 százalékra emelkedett. Megint csak emlékeztetőül: 2000-ben azok az adótörvények voltak hatályban, amelyeket az Orbán-kormány terjesztett az Országgyűlés elé, és a Fidesz-többség fogadta el.
Mit jelent ez, hölgyeim és uraim? Azt jelenti, hogy minden kedvezmény dacára az Orbán-kormány többet vesz el tőlünk, mint amennyit kedvezmények formájában ad. Miközben a Fidesz-kórus a különböző adókedvezmények dicséretétől hangos, mélyen hallgatnak arról, hogy növelik adóinkat - igaz, csendben.
Csakhogy itt az egyik kéz pontosan tudja, hogy mit csinál a másik, és míg az egyik kéz bőséggel szórja az adókedvezményeket, addig a másik kéz olyan, mint Lúdas Matyi, háromszor veszi azt vissza. Ez minden bizonnyal így lesz jövőre is, és ennek éppen az az oka, hogy a Fidesz nem akar adóreformot, nem akarja érdemben csökkenteni a személyi jövedelemadót. Márpedig ha a sávokat és a kulcsokat változatlanul hagyjuk, akkor ennek az lesz a következménye - már egyébként most is az a következménye -, hogy az átlagos keresetű emberek is a legmagasabb, 40 százalékos adókulcs szerint adózzák jövedelmük egy részét. Világos tehát a Fidesz törekvése: minél több ember fizesse a legmagasabb, azaz 40 százalékos adókulcsot.
A szocialisták ennek pont az ellenkezőjét akarják. Mi azt akarjuk, hogy az emberek 90 százaléka a legmagasabb adókulcsot legfeljebb hírből ismerje.
Beszéljünk ezek után a nyugdíjakról. Itt is az a helyzet, hogy a Fidesz sokat beszél a nyugdíjasok kedvezményeiről, de mélyen hallgat arról, hogy a mai napig még az ez évi törvényes nyugdíjemelést sem kapták meg a nyugdíjasok. (Bauer Tamás: Így van.) Csak emlékeztetőül: az Országgyűlés által megszavazott nyugdíjemelés 3 százalékkal magasabb nyugdíjemelést tenne lehetővé, mint amit egyébként a törvények tartalmaznak. Igaz, a törvények a nyugdíjemelés többi részét a várható inflációhoz és bérkiáramláshoz kötik. Igen ám, csak az Orbán-kormány ezt súlyosan elszámolta. Valójában ebben az évben a nyugdíjasoknak a törvény szerint több mint 15 százalék nyugdíjemelés jár, és ebből alig több mint 13 százalékot kaptak meg eddig; részben a parlament döntése következtében, részben egy tavaszi kormányhatározat nyomán. A mai napig adós a kormány legalább 2 százalék további nyugdíjemeléssel, ami a törvény szerint a nyugdíjasoknak jár, ez nem adomány, és míg az adótörvényeket már elénk terjesztették, addig a kormány csak a legutóbbi napokban jutott el annak felismeréséig, hogy az inflációnak bizony ilyen következményeivel is szembe kell nézni.
Tehát szeretném leszögezni - félreértés ne essék -, nem a nyugdíjasoknak nyújtott adókedvezménnyel van bajunk, azzal a szemlélettel van bajunk, hogy egyfelől a kormány nem teljesíti törvényes kötelezettségeit, másfelől pedig úgy tesz, mintha havonta adna adományt a nyugdíjasoknak.
Beszéljünk tehát most általában az adókedvezményekről! Ezeket az adókedvezményeket ugyanis úgy is lehet adni, hogy elsősorban az alacsony jövedelműek élvezzék ennek hasznát. Ilyen kedvezmény például az adójóváírás. Ha a Fidesz szívén viselné az alacsony jövedelműek helyzetét, növelné az adójóváírást, csakhogy ennek éppen az ellenkezőjét tette kormányzása alatt. A szocialisták álláspontja szerint ennek az adókedvezménynek - mármint az adójóváírásnak - éppen a minimálbér adómentességét kellene szolgálnia. Erről sajnos, most sincs szó a törvényjavaslatban.
A Fidesz szemmel láthatóan azokat a kedvezményeket szereti, amelyeket a magas jövedelműek vehetnek igénybe. Most is erről van szó ebben a törvényjavaslatban. Természetesen - és ez már a vitákban elhangzott - önmagában nem kifogásoljuk a magas keresetű embereknek nyújtott kedvezményeket, viszont igenis, kifogásoljuk azt, hogy a hasonló kedvezményekből a Fidesz kirekeszti a kispénzű embereket. (Bauer Tamás: Úgy van!)
Ugyanez tapasztalható a lakáskedvezményeknél. Csak emlékeztetőül: az a kedvezmény, amivel egyébként egyetértünk, azoknak az embereknek a helyzetén javít, akik legalább 2 millió forint éves jövedelemmel rendelkeznek. Másfelől ha megnézzük a gyermekkedvezményeket, egy háromgyermekes család esetében körülbelül szintén ugyanekkora éves jövedelem kell ahhoz, hogy a család a gyermekkedvezményeket maradéktalanul igénybe vehesse.
Ha megnézzük a Fidesz családtámogatását, ott is azt tapasztalhatjuk, hogy elsősorban azok járnak jól, akik magasabb jövedelemmel rendelkeznek. Szeretnek hivatkozni a statisztikákra, például arra, hogy a szülések, a születések száma örvendetesen növekszik az országban. Igen ám, de ha ezeknek a statisztikai adatoknak a mélyére nézünk, akkor azt látjuk, hogy a családok szülési kedve csökken, a családokban született gyermekek száma sajnos csökkent, ezt ellensúlyozta a házasságon kívül született gyermekek száma. Így jön össze ez a növekedés. Tehát amikor családtámogatási rendszerről beszélünk, akkor bánjunk csínján azokkal a statisztikai adatokkal, amelyekre ilyenkor hivatkozunk, induljunk ki inkább a valóságból.
Valóság az is - ez a tavalyi vitákban is elhangzott, maga a miniszterelnök úr is elismerte -, hogy tavaly a családok 18-20 százaléka nem tudta maradéktalanul igénybe venni a gyermekkedvezményeket. Igen ám, csakhogy a fő probléma az, hogy ezekben a családokban él a gyermekek egyharmada. Amikor tehát családtámogatási rendszerről beszélünk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a Fidesz igenis ad kedvezményeket - és ezekkel egyébként mi is egyetértünk - azoknak a családoknak, a gyerekek kétharmadának, akik a társadalom jobbik felén élnek, és ezekből a támogatásokból vagy azok egy részéből kirekeszti a gyermekek egyharmadát, pontosan azokat a gyermekeket, akik a legszegényebb családokban élnek.
Tisztelt Ház! Tehát ezeket a tendenciákat erősíti fel ez az előttünk fekvő törvényjavaslat. Ezzel kapcsolatban engedjék meg, hogy egy evangéliumi történetet idézzek fel. Amikor Pilátus megkérdezte a népet, hogy a halálraítéltek közül Jézust vagy az egyik latrot bocsássák szabadon, akkor minden egyes ember azt mondta: Jézus - és összességében ez mégis úgy hangzott: Barabás.
Összességében valahogy ilyen ez a törvényjavaslat is. Vannak egyes elemei, amelyek támogathatóak, de tendenciájában és összességében sajnos elfogadhatatlan.
Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)