Jegyzőkönyv aláírása nélkül fejeződött be kedden Bukarestben a magyar-román kisebbségvédelmi szakbizottság ülése. A felek abban állapodtak meg, hogy a státustörvénnyel kapcsolatos tárgyalásokat lehetőleg még ezen a héten Budapesten folytatják. A bizottság bukaresti ülésén a magyar fél nem hivatalos állásfoglalást adott át a román tárgyalópartner észrevételeire.

     Az ülés befejezését követően Szabó Tibor, a szakbizottság magyar társelnöke elmondta az MTI-nek, hogy gyakorlatilag egy téma kivételével mindenben meg tudtak egyezni. Mint közölte, a magyar nyelvű felsőoktatással kapcsolatos ügyekben kell még tovább tárgyalni. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy a szakbizottság üdvözölte a Sapientia erdélyi magyar magánegyetem megalakulását és működését.

     A bukaresti ülés napirendjén szerepeltek a státustörvény végrehajtásának egyes részletkérdései is. A román fél átnyújtott egy hét pontból álló, nem hivatalos dokumentumot, amire válaszként a magyar fél átadta a saját álláspontját rögzítő anyagot. Ezeknek a dokumentumoknak a tartalmáról érdemben nem tárgyaltak.
 

MAGYAR ÁLLÁSPONT A STÁTUSTÖRVÉNY ROMÁN FOGADTATÁSÁRÓL

     A magyar-román kisebbségvédelmi vegyes bizottság bukaresti ülésén a státustörvénnyel kapcsolatosan a magyar fél nem hivatalos állásfoglalást adott át - válaszul a román tárgyalópartner észrevételeire -, amelynek szövegét a Határon Túli Magyarok Hivatala kedden az MTI rendelkezésére bocsátotta. A magyar dokumentum - hét pontban foglalja össze válaszait az ugyanennyi pontban megfogalmazott román észrevételekre - szerint a törvény célja, hogy a benne foglalt kedvezmények és támogatások révén a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségűek sokszínű és szoros kapcsolatot ápolhassanak Magyarországgal, boldoguljanak szülőföldjükön, megőrizzék nemzeti öntudatukat. Továbbá az, hogy Magyarország fejlessze két- és többoldalú jószomszédi viszonyát, saját stabilizáló szerepét és a regionális együttműködést Közép-Európában.

     A magyar fél leszögezi, hogy a törvény alapján kiadandó magyar, illetve magyar hozzátartozói igazolványokkal kapcsolatos közigazgatási eljárás kizárólag Magyarországon történik, magyar törvények alapján. A magyar igazolvánnyal azonos jogokat biztosító hozzátartozói igazolványt magyar nemzetiségűek nem magyar házastársa és gyermekei is kaphatnak.

     A törvényben meg van határozva, hogy mely magyar hatóságok vezethetnek nyilvántartást az igazolványokkal kapcsolatban, és hogy a nyilvántartásban mi szerepelhet.

     Végül a nem hivatalos állásfoglalás leszögezi: a magyar fél úgy mint eddig, a jövőben is mindent megtesz azért, hogy a törvényben foglaltak végrehajtásáról a román felet közvetlenül tájékoztassa, és arról érdemi konzultációt folytasson.

MTI

Vissza a kezdőlapra