Vissza
a kezdőlapra- Európa az egymásba fonódó nyelvi és kulturális hagyományok sokféleségén alapuló kulturális egységként fejlődött, a kulturális sokféleség gazdaságot jelent és e gazdagság elfogadása az európai béke és stabilitás erőfeltétele - idézte a kormányfő az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Bizottsága (Velencei Bizottság) jelentéséből.
Orbán Viktor utalt arra, hogy a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény meghozatalában nagy szerepet játszott az anyaországi parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek akarata, és ezáltal valósul meg a határokat átívelő nemzet egyesítő program.
A miniszterelnök jelezte, hogy a magyar fél a továbbiakban is folytatni kívánja megbeszéléseit a törvény végrehajtásával kapcsolatosan a szomszédos államok képviselőivel, amennyiben azok ezt igénylik. Orbán Viktor elmondta: a határon túli magyarok hosszú távon is számíthatnak az anyaország támogatására, mert tartósnak ígérkezik a gazdasági növekedés és fokozódik Magyarország nemzetközi versenyképessége.
A kormányfő emlékeztetett arra, hogy sikeresek az Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalások és a közeljövőben nyilvánosságra kerülő országjelentés elismerően szól majd az ország teljesítményeiről.Orbán Viktor elismerően szólt az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásáról, az Esztergomot Párkánnyal összekötő új híd felépítéséről, a horvátországi templomok és közösségi házak rekonstrukciójáról, valamint megelégedését fejezte azért, mert Szabadkán magyar konzulátus nyílt.A miniszterelnök megemlítette, hogy a magyarországi közvélemény kívánatosnak tartja a határon túli magyar közösségek támogatását, és a kedvezményekről szóló törvény nem születhetett volna meg a parlamenti pártok többségének támogatása nélkül.
Az úgynevezett Velencei Bizottság jelentésére utalva a kormányfő elismeréssel szólt arról, hogy a tekintélyes európai fórum megállapítása szerint "az anyaállamok szerepet játszanak kisebbségeik védelmében és megőrzésében".
Orbán Viktor ugyanakkor hangoztatta: európai uniós csatlakozási törekvéseink összhangban vannak Magyarország Kárpát-medencei nemzetpolitikai törekvéseivel.
- A Velencei Bizottság jelentése lehetőséget ad arra, hogy közös magyar-román, magyar-szerb, magyar-szlovák, magyar-szlovén, magyar - horvát és magyar-ukrán kisebbségvédelmi megegyezésről beszélhessünk - fogalmazott a miniszterelnök.
Orbán Viktor leszögezte: "inkább egy közös alkotást szeretnénk, és nem egy magyar győzelmet".
A státusztörvény sajnálatos módon átpolitizálódott, de a magyarság ügye nem párt-, hanem nemzetpolitikai kérdés - többek között erről beszélt Tőkés László református püspök, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) tiszteletbeli elnöke csütörtökön, a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) budapesti tanácskozásán.
A püspök az MTI-hez írásban eljuttatott beszédében hangoztatta: az emberi és kisebbségi jogok ügye nem lehet politikai kérdés, a magyarságtudat nem képezheti pártpolitikai alkudozások tárgyát.A román miniszterelnök felvetésével kapcsolatosan, mely szerint a romániai magyarok az RMDSZ-tagsági igazolvány birtokában élhessenek Magyarország területén a státusztörvényben foglalt kedvezményekkel, úgy fogalmazott: politikai perverzió, hogy "a kormánytámogató protokollum által az elnyomó hatalomhoz kapcsolódó párthűség helyettesítse a nemzeti hovatartozást".
A püspök hozzátette: a román hatalmi politika a Velencei Bizottság jelentésének hamis interpretációjával próbálkozik, amikor az oktatási és kulturális kedvezmények megengedésével ki akarja játszani az azonos célzatú gazdasági támogatást.
Tőkés László köszönetet mondott a magyar kormánynak, az országgyűlésnek és a magyarországi politikai pártoknak, amiért a határon kívüli magyarokat a "nemzet polgáraivá fogadták".
- Az 1956-os forradalom nemzeti egységének jegyében méltó, hogy nemzetünk a Magyar Köztársasággal szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény, illetve a határmódosítás nélküli nemzeti integráció ügyében is hasonló egységet tanúsítson - mondta a püspök.
Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint a nemzeti önazonosság megőrzése, az elvándorlás és az asszimiláció megállítása a cél, ez pedig nemzeti ügy.
Tőkés László elmondta azt is, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak, az RMDSZ és a romániai magyar civil szervezetek közös nyilatkozatot fogadtak el, melyben üdvözlik a Velencei Bizottság jelentését, és "konszenzusos alapon elfogadják, hogy az erdélyi magyar közösséget a Máért-ban képviselő küldöttek megjelenítsék azt a közakaratot, hogy az alkalmazás folyamatában három pillérű, RMDSZ, egyházi és civil társadalmi testületek működjenek közre".
A püspök leszögezte: a státustörvény adta lehetőségeket össznemzeti ügynek kell tekinteni.
HATÁRONTÚLI MAGYAR POLTIKUSOK A JAVASLATRÓL
A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) a Magyar Állandó Értekezleten (Máért) jelen lévő vezetői eltérően vélekednek Adrian Nastase román miniszterelnöknek a magyar igazolványokkal kapcsolatos javaslatáról; ez derült ki a csütörtökön Budapesten kezdődött tanácskozás első napján.A román kormányfő javaslata értelmében a romániai magyarok az RMDSZ tagsági könyv birtokában élhetnének Magyarország területén a státusztörvényben rögzített kedvezményekkel.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke az MTI-nek elmondta: egyesek felvethetik, hogy politikai szervezeti tagsághoz is kötődik a magyar igazolvány megadása.
Az elnök szerint viszont fontos tényező az is, hogy az RMDSZ nemcsak politikai szervezet, hanem olyan érdekvédelmi szövetség, amelynek akár minden erdélyi magyar is tagja lehetne.
- Én el tudom fogadni, hogy aki tagja az RMDSZ-nek, az azáltal, hogy belépett a szervezetbe, kinyilvánította a magyarsághoz való tartozás szándékát, és elfogadta ennek a magyar közösségnek a távlati céljait, tehát megkaphatja a tagság alapján a magyar igazolványt, minden más feltétel teljesítése nélkül - mondta Markó Béla. Hozzátette: mindez nem jelenti azt, hogy aki nem tagja az RMDSZ-nek, ne kaphatna ugyanúgy magyar igazolványt.
Tőkés László református püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szerint Adrian Nastase javaslata nem újdonság, mert már korábban, az RMDSZ Operatív Tanácsának október közepén tartott ülésén lehetett erről hallani az egyik tanácstagtól. A püspök úgy vélte, hogy az RMDSZ-nek egyből vissza kellet volna utasítani a javaslatot, azért is, mert olyan időkre emlékeztet, amikor a párthoz való tartozás előnyökkel járt.
Tőkés László véleménye szerint a román miniszterelnök felvetése ellentmond a státusztörvénynek, mivel a jogszabály a nemzethez való tartozás kritériumát veszi alapul, míg az RMDSZ-tagságra vonatkozó előírás azt mondja ki, hogy az a román állampolgár a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tagja, aki elfogadja az RMDSZ programját.
Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Vajdaságban megalakult Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanácsról szólva azt mondta, azon kell munkálkodniuk, hogy Jugoszláviában ne érje olyan támadás a státusztörvényt, mint Románia vagy Szlovákia esetében.
- Azt hiszem, hogy ezt eddig eredményesen el is végeztük - mondta Kasza József.
Az Ideiglenes Magyar Nemzeti Tanács által felkért, tizennyolc taggal megalakítandó ajánló szervezetről a VMSZ elnöke úgy fogalmazott, hogy működése biztosított, elkezdheti munkáját.