Az Európai Parlament (EP) Európai Néppárt-Európai Demokraták (EPP-ED) frakciójának vezetősége kétnapos, pénteken lezárult budapesti ülésén egyetértett abban, hogy a magyar státustörvény hozzájárul a kulturális-nyelvi sokszínűség fenntartásához, amely Európa nagy erőtartaléka.

    Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár az MTI-nek adott nyilatkozatában azt mondta: a státustörvény ilyen értelemben egy európai norma megszületését segítette elő - a velencei bizottság ezt már lényegében normaszinten rögzítette -, amely arról szól, hogy nem csupán az állampolgárság szerinti országok, hanem az anyaországok is fontos szerepet játszhatnak a kisebbségek identitásának megőrzésében.

     Az államtitkár beszámolt arról, hogy az Európai Parlament kereszténydemokrata és konzervatív képviselőit tömörítő EPP-ED-frakció pénteken két témakört tárgyalt, az egyikbe az európai integráció kérdései tartoztak.

     Mint elmondta, hogy különösen érdekli az uniót a magyar önkormányzati rendszer, a regionalizmus, a határ menti térségek fejlesztése, és az eurorégiók kérdése.

     A másik témakör a kisebbségi kérdés és az emberi jogok volt, itt hangsúlyosan vetődött fel a státustörvény ügye. Az államtitkár szólt arról, hogy sikerült tisztázni egy EP-tisztviselő által a sajtóban a napokban felvetett kérdést: Graham Watson, a liberális frakció tagja szerint Magyarországnak az uniós csatlakozás érdekében fel kellene függesztenie a státustörvényt.

     - Az Európai Néppárt vezetősége szerint ebben az ügyben azonban nem az európai liberálisok fognak befolyást gyakorolni, hanem a legnagyobb frakcióval rendelkező Néppárt - mondta Németh Zsolt.

     Az ülést követő sajtótájékoztatón Wim van Velzen, a néppárti frakció elnökhelyettese ezzel kapcsolatban azt mondta, Watson a maga és nem az EP nevében beszélt. Az elnökhelyettes szerint a frakció vezetősége a budapesti ülésen meggyőződhetett a státustörvény fontosságáról, megismerte annak hátterét és célkitűzéseit.

     Wim van Velzen kifejezte abbéli meggyőződését, hogy a magyar csatlakozási tárgyalások 2002 végén lezárulnak, és ha Brüsszel bizonyos vonatkozásban felgyorsít, akkor erre Budapest is képes lesz.

     Hans-Gert Poettering frakcióelnök úgy fogalmazott, hogy Magyarország jó úton halad az EU-tagság felé. Reményei szerint a következő, 2004-es júniusi európai parlamenti választáson már magyar képviselők is szavazni fognak.

     Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője, az EU-magyar közös parlamenti bizottság magyar elnöke a sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Parlament jogkörei és tekintélye, következésképp a néppárti frakció befolyása megnőtt az utóbbi időben.

     Emlékeztetett arra, hogy éppen a Néppárt kezdeményezte a csatlakozási menetrend pontosítását, a tárgyalások minél korábbi lezárását.

     - Az Európai Néppárt képviselői nagyra értékelték a magyar polgári pártok összefogását, mert ez lehetővé teszi, hogy a jelenlegi polgári kormányzás folytatódhasson - mondta Szájer József.

MTI

Vissza a kezdőlapra