Fonákja és színe
Népszámlálási adatok szerinti támogatás az egyházaknak
Simon Zoltán írása a NÉPSZAVÁNAK 
 Surján László kommentárja a Magyar-Hon-Lapnak
   
A kisegyházakat érintené hátrányosan az a módosítás, amely szerint a felekezeteknek jutó költségvetési kiegészítést nem az egyszázalékos felajánlások, hanem a népszámlálási adatok arányában osztanák el. A módosítás alapjául szolgáló népszámlálási eredmények a vallási hovatartozásról ugyanakkor csak a jövő nyárra várhatóak. 
 A felvezetőben a cikk összefoglalásának illik lenni. Ám lentebb a cikkben sehol nem látjuk bizonyítva, miért a kisegyházakat érné károsodás. Az ő tagjaik lelkesebbek, hitvallóbbak, mint a történelmi egyházaké.
    
A népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó adataiból számított arányokat vennék figyelembe a jövőben az egyházak költségvetési támogatásának kiegészítésekor, ha a parlament elfogadja a kormány javaslatát. Múlt szerdán került napirendre az Országgyűlésben a "második salátatörvénynek" nevezett pénzügyi törvénycsomag, amelyben a kormány többek között azt is javasolja, hogy változzon meg az egyházak finanszírozási rendszere. Az egyházak eddig az adózók által számára felajánlott egyszázalékos támogatás arányában részesültek a felekezetek a költségvetésből kiegészített összegből.
Valójában nem az egyházak finanszírozásának egész rendszeréről, hanem annak csak egy eleméről van szó.
Érdemes arra is emlékezni, hogy kezdetben a kisösszegű felajánlásokat nem vették figyelembe, tehát a szegények vallási meggyőződése nem számított.
A konkrétan felajánlott 1 %-kok szétosztása után az MSZP-SZDSZ kormányzása idején az egyes felekezeteknek felajánlott összegeket vették a további szétosztás alapjául, nem pedig a felajánlók számát. Így a gazdagabb tagságú felekezeteket tovább jutalmazták a szegényebbek kárára.
Az ellenzéki szocialisták és szabad demokraták tiltakoztak a változtatás ellen. Kósáné Kovács Magda (MSZP) szerint a népszámlálásnál nem volt kötelező a vallási hovatartozásra adott válasz, s ezért az adatok nem is tükrözhetik reálisan a felekezetekhez ténylegesen tartozók körét. 96-ban az SZDSZ kezdeményezte az egyszázalékos rendszert, azt akarták elérni, hogy az állampolgárok akaratától függjön az egyházak támogatása - mondta Bauer Tamás (SZDSZ) lapunknak. A mostani módosítással ez megszűnik - véli a képviselő.
A szocialisták szemmel láthatóan nem képesek beleélni magukat a vallásos emberek gondolkodásmódjába. Vajon mennyire tekinthető hívőnek az, aki még az ilyen egyszerű - és ráadásul anonim - kérdésre sem mer válaszolni, hogy tartozik-e valamely valláshoz és melyikhez. 

A módosítás természetesen nem érinti az 1 százalékos felajánlást. Ám felajánlani csak az szja köteles jövedelemmel rendelkező tud, s azoknak a száma, akik vallásosak, de nincs szja befizetésük, meglehetősen nagy (nyugdíjasok, fiatalok…)
A népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó eredményei legkorábban jövő nyáron lesznek hozzáférhetőek - nyilatkozta lapunknak Czibulka Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási főosztályvezetője. Szerinte a nem kötelező kérdésre szívesen válaszoltak az emberek, előzetes adatok alapján 90-95 százalékosra becsülik a válaszadók arányát. A KSH-val a pénzügyi tárca nem egyeztette törvényjavaslatát, de a hivatalnak ez nem is dolga - mondta a főosztályvezető.
Ha jövő nyárig várni kell, ez talán nem katasztrófa, hiszen a jövő évről beszélünk. A főosztályvezető viszont lényegében cáfolja is Kósáné állítását, hogy nem tükrözik majd az adatok a realitásokat.


 
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára úgy gondolja, a vallási hovatartozást hűen tükrözik a népszámlálási adatok. Veres András püspök nem tudta megítélni, hogy nő-e egyházának támogatása a tervezett módosítással. A püspök hozzátette, a négy történelmi egyház egyeztetett a kormánnyal a törvény módosításáról, ugyanis a vatikáni megállapodásban rögzített ötéves határidő most járt le, és szükség volt a támogatási rendszer felülvizsgálatára. 
A fentiek alapján sokkal inkább feladatarányos lehet az elosztás, mint eddig.

Tegyük fel magunknak a kérdést:

Lehet-e egy költségvetési támogatást tisztességesebben elosztani, mintha azoknak a számát vesszük figyelembe, akikre fordítják az összeget?
A Hit Gyülekezete a népszámlálás vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésénél tartózkodásra szólította fel híveit, tartva attól, hogy a vallásra vonatkozó adatokkal a kormány vissza akar élni. Ez most - úgy tűnik - beigazolódott - mondta lapunknak Morvai Péter. A felekezet szóvivője kicsinyes próbálkozásnak tartja az egyszázalékos arány szerinti elosztás megváltoztatását.
Morvai Péter mondanivalója sajátos. Ha ők félelmet gerjesztettek, bizony nem egyházhoz méltón viselkedtek. Most sem visszaélésről, hanem az adatok felhasználásáról van szó. Semmi sem igazolódott be, csak az hogy Morvai és Bauer egy húron pendülnek.
Figyeljük meg, Morvainak sincs igazán érve, helyette jelzőket osztogat: kicsinyes - állítja. 
 
Vissza a kezdőlapra