Kontroll Csoport – Vállaljuk a tényeket!

Kibillent egyensúly

az Axel Springer Magyarország megyei lapjainál

A Kontroll Csoport a napokban fejezte be legfrissebb tanulmányát, amelyben az Axel Springer Magyarország megyei napilapjainak politikai irányultságát vizsgálta. E napilapok önmagukat politikailag elfogulatlannak tartják, vizsgálatunk során azonban ennek ellentmondó adatokat kaptunk. A végeredmények sokunkat érinthetnek, olyan vidéken közismert lapokról van ugyanis szó, mint az Új Dunántúli Napló, a Petőfi Népe, a 24 óra, a Tolnai Népújság, az Új Néplap, valamint a Békés Megyei, Heves Megyei, Nógrád Megyei és Somogyi Hírlap. 

Az Axel Springer Kiadó Magyarország második legnagyobb laptulajdonosa, a legtöbb megyei napilappal rendelkező médiabirodalom. Magyarországon a cég hírnevet akkor szerzett, amikor 1990 tavaszán a két választási forduló között hét megyei napilaphoz jutott. A privatizáció időzítése és módja már akkoriban is etikai kételyeket ébresztett a pártállamot éppen leváltani igyekvő nyilvánosságban. A privatizációt többek között kritizáló Lapkiadók Egyesülete szerint egy rosszemlékű véleménymonopólium lebontása után egy másik, külföldi tőke által meghatározott új függőség jött létre. Az üzletet a rendszerváltást jelentő első szabad választást közvetlenül megelőzően kötötték a szerkesztőségekkel. A lapelőállításhoz szükséges nyomdák és épületek akkoriban még állami tulajdonban voltak, a kiadói és szerkesztőségi eszközökkel a kiadói jogokkal azonban az MSZP rendelkezett. A megyei lapokat a magánosítást követően is a régi szerkesztőségek készítették azokon nyomdagépeken, amelyek továbbra is az MSZP tulajdonában maradtak. Az Axel Springer fél év elteltével további két megyei napilapot szerzett meg, ennek következtében a mai napig összesen kilenc napilappal rendelkezik. 

Az Axel Springer kiadó Németországban tradicionálisan konzervatív értékeket képvisel, magyarországi szerkesztőségei azonban azzal ellentétes irányultságot mutatnak. Egyhónapos időintervallumot átfogó médiaelemzésünk alapján megállapíthatjuk, hogy az Axel Springer Magyarország megyei napilapjai mind a témaválasztás, mind a megfogalmazás tekintetében a baloldali ellenzék értékrendjét tükrözik. Egyes lapok esetében a központilag szerkesztett, összességében ellenzéki tartalom mellett olyan mennyiségben jelentek meg helyben készített, élesen bíráló hangvételű cikkek, ami a kormánnyal és a kormánypártokkal szembeni nyílt szembenállásként és a média eredeti, tájékoztató funkciójának határozott átlépéseként értelmezhető.



Megyei napilapok - a vidék elsőszámú információs forrásai

A megyékben jóval többen olvassák a megyei napilapokat, mint az országos terjesztésűeket. A Kontroll Csoport összesítése szerint az Axel Springer napilapjait a megyék lakóinak 26-46 százaléka olvassa rendszeresen. 

Miközben a figyelem túlzott mértékben is az országos médiumok tevékenységére irányul, az általában alulértékelt megyei napilapok szerepe a független, pártatlan tájékoztatásban létfontosságú. A vidéki lakosság a külföldi és országos eseményekről elsősorban megyei lapokból tájékozódik, amint ez a Tárki honlapján olvasható közvélemény-kutatásból is kiderül: “A kérdezettek fele a napilapokból szerez információkat a közélet eseményeiről. A legtöbben valamilyen regionális napilapot neveztek meg hírforrásként.” 



Vidéki lapok – budapesti rovatok

Az Axel Springer Magyarország megyei lapjainak országos és külpolitikai tartalmát egy központi szerkesztőség szállítja, a helyi híreket értelemszerűen az adott megyei szerkesztőségekben készítik el. Vizsgálatunk a központi és a helyi rovatokra egyaránt kiterjed. 

A kiadó központilag előállított írásait a belpolitikai híreket tárgyaló "Hazai Tükör", a rövidhíreket közlő "Hírek" és a publicisztikáknak helyet adó "Álláspont" rovatokban találjuk. Az írásokat kormánypárti, inkább kormánypárti, tárgyilagos, inkább ellenzéki és ellenzéki kategóriákba soroltuk. A vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a központilag előállított írások határozottan kormányellenes összképet mutatnak.

A rövidhírek 37 százaléka bizonyult kritikusnak a kormányzattal szemben. E hírek esetében rövidségük miatt indokolatlan öt kategória felállítása, és érthető, hogy a három rovat közül politikailag itt a legkiegyenlítettebb a tartalom. Mégis, az Axel Springer Magyarország központi rövidhírei között megközelítőleg kétszer több a negatívum, mint a pozitívum.

A hosszabb belpolitikai hírek esetében az arány romlik. Az írások 46 százaléka bírt kormányellenes tartalommal, amivel szemben 26 százalék kormánypárti tartalom állt. Részlesesen: az “ellenzéki” cikkek száma 2,7-szer bizonyult többnek mint a “kormánypárti” cikkek száma. A kiegyenlítettebb “inkább ellenzéki” cikkek számban 45 százalékkal haladták meg az “inkább kormánypárti” cikkeket.

A kormányellenes tartalom legmarkánsabban mégis a publicisztikák területén jelentkezett. A Kontroll Csoport a publicisztikák 31 százalékát inkább kormányellenesnek, további 40 százalékát pedig kormányellenesnek találta. E kategóriában is a határozottan ellenzéki és kormánypárti cikkek között mutatkozott a legnagyobb aránytalanság: míg az “inkább ellenzéki” publicisztikák száma “csupájn” kétszerese az “inkább kormánypárti”-aknak, addig az “ellenzéki” publicisztikák 7-8-szoros fölénnyel rendelkeznek a “kormánypárti” publicisztikák fölött. A kormányra nézve negatív ítéletet megfogalmazó írások összesen 71 százalékos aránya egyértelműen jelzi az Axel Springer Magyarország központi szerkesztőségének irányultságát. 

Az újságíró számára a publicisztikák adnak a legtágabb lehetőséget a politikai állásfoglalásra, és ezt már a vizsgált publicisztikák címei is jól érzékeltetik, mind országos, mind pedig megyei szinten: “Undoritisz”, “Beteljesedett gyalázat”, “Sóhivatal vagy valami más”, “Választási fogás”, míg az ellenzéket más retorikával illetik: “Új arcok kellenek”, “A Fidesz ígér, az MSZP épít” stb.

Helyben készített írások: lojalitás a központhoz

A központi szerkesztőségben tehát kormányellenes, a kormány tevékenységét sokszorosan elítélő, mintsem elismerő tartalom készül. A helyi hírek politikai színezetében az egyes szerkesztőségek között erőteljes eltérések mutatkoznak: kétségtelen, hogy a helyi cikkek politikai töltetét a helyi, megyei politikai erőviszonyok és események is befolyásolják. A helyi tartalmak elemzésekor a Kontroll Csoport csak a politikai témájú írásokat vizsgálta, de a tárgyilagos politikai cikkeket is beleértve. 

A felmérés tanúsága szerint az ellenzékhez vonzódó írások mind a kilenc lapban meghaladják a kormány tevékenységét elismerő írások számát. A lapok politikai irányultságát és intenzitását a fenti diagram ábrázolja, amelyen a kiadványok politikai cikkeik száma szerint csökkenő sorrendben láthatók.

A lapok többségénél súlyos aránytalanságot észleltünk: pl. a Baranya megyében megjelenő Új Dunántúli Naplóban mintegy kilencszer annyi kormányt bíráló, mint annak tevékenységét elismerő cikk jelenik meg. Viszonylagos kiegyensúlyozottságról mindössze a Jász-Nagykun-Szolnok megyében megjelenő Új Néplap esetében beszélhetünk.

A fenti két diagram cikkei közül érdemes a kifejezetten “kormánypárti” vagy “ellenzéki” írásokat külön is áttekinteni. 

E tekintetben az aránytalanság még nagyobb méreteket ölt. A kilenc lap közül négyben egyáltalán nem jelent meg az egy hónap alatt olyan cikk, amelyet határozottan kormánypártinak lehetne tekinteni. A Petőfi Népe kivételt képez: itt a viszonylag kevés cikk között eggyel több “kormánypárti” jelent meg, mint “ellenzéki”.

 

Sugalmazott pesszimizmus

A Kontroll Csoport elemzésében több, számszerűleg kevésbé kifejezhető, de elfogult újságírásra jellemző jelenséget tapasztalt. A publicisztikák megpróbálnak félelmet kelteni olvasóikban, egyfajta fenyegető lehetőségként felvázolva az újabb diktatúra kiépülését. Az állam és szervei ellenőrző tevékenységének megítélésében jellemző a kettős mérce alkalmazása: amennyiben a kormányzat kormányoz, vagy hivatalt létesít az egyes feladatkörök irányítására és az ellenőrzésre, akkor a szerzők óvatosságra intenek: vigyázzunk, mert a kormány "erőszakállamot" épít, a polgárokat "üvegzsebűvé teszi". Amikor azonban az ellenzék a kormányzati tevékenységgel kapcsolatban korrupció gyanúját veti fel, akkor a vizsgált lapok az ellenőrzés hiányára és a felelőtlenségre hívják fel az olvasók figyelmét. Az ellenzék ellenőrzési szándékát ugyanakkor mindig melegen üdvözlik az írások. További érdekesség, hogy e lapok támadási felületként értékelték a millenniumi ünnepeket, amelyeket propagandisztikusnak és szemfényvesztőnek állítottak be a publicisztikákban. Visszatérő motívum az "álom", mint negatívum említése és a földtől elrugaszkodottsággal, a vizionálással való összefüggésbe hozása. Fontos elem a negatív, pesszimista hangvétel, amely a vizsgált lapszámok majd minden oldalának hangulatát determinálta. Az írások üzenete szerint az olvasóknak apátiába kellene süllyedniük és rá kellene döbbenniük helyzetük kilátástalanságára. Jellemző az elesettség, a tanácstalanság hangsúlyozása, továbbá a politika és a közélet végzetes erkölcstelenségének sulykolása. A semleges kicsengésű írások szinte kizárólag a millenniumi ünnepségekhez kapcsolódó falunapok, szoboravatások zászlóátvételek száraz, tényszerű leírásai. A pozitív hangvételű, elismerő írások arányukban sokszorosan elmaradnak a negatív értékítéletet tartalmazó írásoktól. A Belpolitika rovatban az ellenzék képviselői gyakran hosszabb, összefüggő írásokban szerepelnek, míg a kormánypártiakat többnyire csak idézik.

Eddigi tapasztalataink szerint, amikor a megyei lapok szerkesztőit és újságíróit a politikai elfogultsággal szembesítik, ők tagadják a pártosságot. Érvelésük szerint a megyékben csak semleges sajtótermékekre van igény és amennyiben a lapok nyíltan kormánypárti vagy kormányellenes irányultságot vennének fel, olvasókat veszítenének. Felmérésünk egyértelműen arra az eredményre jutott, hogy az Axel Springer Magyarország megyei napilapjai mind a központban készített, mind a helyben összeállított rovataiban többségében politikailag egyoldalú, ellenzéki álláspontot tükröző cikkeket jelentet meg. A semleges, pártatlan tájékoztatás tehát számon kérhető e lapokon. Ám bizonyos, hogy minél inkább törekednek a jövőben e lapok a politikai küzdőtér szereplőitől való egyenlő távolságtartásra, annál nagyobb lesz az olvasói bizalom irányukban és annál több olvasót nyerhetnek meg maguknak. A feladat adott: pártatlan, hiteles újságírásra kell törekedni. Az Axel Springer Magyarország megyei lapjai esetében ez az elvárás egyelőre csak jövőkép lehet. Az olvasó sokat tanult a rendszerváltozás óta, már nem hagyja magát könnyedén megtéveszteni, de a szerkesztők is ügyesebbek lettek, így ma ugyanúgy félrevezethetik a legfigyelmesebb embert is, mint tíz évvel ezelőtt.A Kontroll Csoport Clarence Darrow fogalmazásával kénytelen azonosulni: “Az emberek azt mondják, nem hisznek az újságoknak – pedig hisznek nekik. Ez a probléma.” 

Kontroll Csoport