Európai történelmében Magyarország változatos, részben ellentmondásos szerepet játszott. Mára azonban egyértelműen legfőbb célkitűzése az Európai Unióhoz való csatlakozás - írja legfrissebb számában a Münchenben megjelenő Bayernkurier című hetilap.

    A német Keresztényszociális Unió (CSU) lapja cikkében hangsúlyozza: Orbán Viktor kormányfő azon van, hogy Magyarország számára egyfajta politikai útjelző táblát állítson.
     A miniszterelnöknek jó esélyei vannak arra, hogy a következő évben megerősítik hivatalában, ami az 1990 utáni demokratikus korszak egyetlen kormányfőjének sem sikerült még.
     Ha sikeres lesz, akkor nagymértékben azért is, mert a magyarok ma úgy érzik, hogy végérvényesen megérkeztek Európába. A IX. századi honfoglalás idejétől az azt követő kalandozásokon keresztül egészen a törökök elleni háborúban betöltött kettős szerepig a magyarok arra törekedtek, hogy önazonosságukat összeurópai összefüggésben találják meg. Az EU-ba történő, küszöbönálló felvételük erre vonatkozóan minden korábbi kételyt eloszlat majd - írja a bajor hetilap.
     A Bayernkurier a továbbiakban kiemeli, hogy a politikai rendszer Magyarországon a szilárd konszolidáció útján halad. A némileg átláthatatlan pártpalettán lezajlott viharok után két tábor kialakulása rajzolódik ki, egy polgári és egy szociáldemokrata táboré. A parlamentarizmus szilárd, az országban jogbiztonság uralkodik, és a politikai szélsőségek nem jelentenek veszélyt. S Orbán miniszterelnök szilárd helyzete nemcsak a polgári koalíció számára jelent erőt, hanem a politikai stabilitás tekintetében is.
     Az ország földrajzi helyzete szintén az EU-hoz történő csatlakozás mellett szóló objektív tényezők közé tartozik.
     S ami még ennél is többet nyom a latban: a rendszerváltás utáni kezdeti nehézségeket követően befejeződött az állami kényszergazdaság piacgazdasággá történő átalakítása. A csatlakozáshoz szükséges gazdasági előfeltételek teljesítése terén Magyarország nem áll rosszul. Az ország tízmillió lakosa 2000-ben mintegy 5,5 százalékos gazdasági növekedést ért el, ami ma az EU-ban is egyfajta álomértéknek számít. Az érem másik oldala ugyanakkor: a most véget érő évben 9,3 százalékos inflációval számolnak, ami messze meghaladja a stabilitás maastrichti kritériumát. Az elkövetkező időszakban ezt azonban mintegy 5 százalékra kívánják csökkenteni.
     Ezek a prognózisok abból a tanulmányból származnak, amelyet a magyar pénzügyminisztérium december elején hozott nyilvánosságra. A végkicsengés: Magyarország ellenáll a világgazdaság gyengélkedésének, még ha attól természetesen nem is maradhat teljes mértékben érintetlen. 2002-re a bruttó nemzeti termék 4 százalékos növekedésével számolnak, ami még mindig lenyűgöző célkitűzés.
     Azonban még ha a magyarok a gazdasági statisztika alapján nagyon jól élnek is, ez azonban mindazonáltal nem tükrözi a teljes valóságot. A mezőgazdaság jelentőségének relatív visszaesése nem csökkenti a földfelosztás problémáját, amire a kommunizmus összeomlása óta még nem sikerült végleges megoldást találni. Több korábbi szövetkezetet még mindig nem privatizáltak, azok vagyonjogi szempontból még mindig áttekinthetetlenek, sem államinak, sem magánnak nem számítanak.
     Magyarország azonban halad előre. Az ország az elsők között lesz a következő uniós csatlakozási körben. S a csatlakozás sikerülni is fog neki - írja a Bayernkurier.

MTI

Vissza a kezdőlapra