Megérkeztek Budapestre Barankovics Istvánnak, az egykori Demokrata Néppárt elnökének a hamvai New Yorkból hétfőn.

    A Ferihegyi repülőtéren tartott rövid megemlékezésen - amelyen részt vett Semjén Zsolt, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára és Surján László, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) társelnöke is. - Harrach Péter úgy fogalmazott: Barankovics István lélekben sosem tudott elszakadni Magyarországtól, és emigrációjának 25 éve alatt figyelemmel kísérte hazánk társadalmi és politikai életét.
     A szociális és családügyi miniszter, az MKDSZ társelnöke reményét fejezte ki, hogy nemcsak az egykori politikus földi maradványai, hanem szellemi öröksége is végleg hazatér. Harrach Péter emlékeztetett arra, hogy Barankovics István folyamatosan kereste a lehetőséget arra, hogy Magyarország kiszabaduljon a szovjet blokkból, felismerve: minden esély megvan arra, hogy Európa, illetve az Egyesült Államok felülkerekedjen a szovjet zsarnokságon.
     A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség tájékoztatása szerint Barankovics István újratemetése december 13-án délben lesz a Fiumei úti temetőben, a Nemzeti Kegyeleti Bizottság által adományozott díszsírhelyen.

     Barankovics István (1906, Polgár - 1974, New York) újságíróként, közíróként, a függetlenségi mozgalom polgári szárnyához tartozó katolikus politikusként tevékenykedett. 1928-ban az Országos Magyar Katolikus Főiskolai Diákszövetség főtitkára, 1937-43 között Dessewffy Gyula mellett az Ország Útja című államtudományi és nemzetpolitikai folyóirat társszerkesztője, 1943-tól 1944-ig a Magyar Nemzet felelős szerkesztője és kiadója volt.
     1945-ben a Budapesti Nemzeti Bizottság által nem engedélyezett Keresztény Demokrata Néppárt főtitkára, majd a Demokrata Néppárt alapítója és vezetője, 1945-49 között Hazánk című lapjának főszerkesztője.
     Az FKgP szétverése után megtartott 1947-es választásokon a keresztény polgári demokrácia megteremtését célul kitűző szervezete a legnagyobb ellenzéki párt lett. 1947-49 között országgyűlési képviselőként ellenezte az iskolák államosítását, a demokratikus átalakulás mellett elkötelezett, mérsékelt katolikusok vezetőjeként a Szovjetunióval való megegyezés híve volt, de az MDP agresszivitása politikai mozgásterének beszűküléséhez vezetett.
     1949 februárjában emigrálni kényszerült, pártja feloszlott. Előbb Ausztriában a salzburgi menekültügyi iroda vezetője volt, majd 1951-ben az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le, s a Magyar Nemzeti Bizottmány Végrehajtó Bizottságában a kulturális ügyeket intézte. 1955-ben újjáalakította a Kereszténydemokrata Néppártot. 1958-ban tagja lett a Magyar Bizottságnak, a Magyar Nemzeti Bizottmány jogutódjának.

MTI

Vissza a kezdőlapra