Claude Juncker luxemburgi és Orbán Viktor magyar kormányfő négyszemközti megbeszélésével kezdődött szerdán Luxembourgban a Benelux-országok és a visegrádi csoport első csúcsértekezlete.

    A találkozón, amelyen a kormányfők mellett a külügyminiszterek - egyes országok esetében a külügyi államtitkárok - is részt vesznek, elsősorban a két országcsoport együttműködéséről, az unió közös kül- és biztonságpolitikájáról és intézményeinek jövőjéről, valamint a nemzeti parlamenteknek az integrációban játszott szerepéről lesz szó.
     Juncker és Orbán az EU, illetve a visegrádi négyek soros elnökeként tartott előzetes találkozót, amelyen a plenáris ülés napirendjét beszélték meg, majd a bővítésről és világgazdasági kérdésekről folytattak rövid eszmecserét.
     A találkozó után Orbán az unió nagycsoportos bővítésének lehetőségével kapcsolatban megállapította, hogy a tizenötöknek egyelőre van egy hivatalosan elfogadott álláspontja ebben a kérdésben. Eszerint az egyes tagjelöltek felkészültségétől és előrehaladásától függ, mikor válhatnak az unió tagjává. Más kérdés, hogy léteznek ennek ellentmondani látszó álláspontok is, ami Magyarország számára kedvezőtlen - fűzte hozzá.
     Az egyik ilyen "más álláspont" Franciaországé, amelynek külügyminisztere nemrég felvetette: az EU-nak el kellene gondolkodnia azon, nem járna-e destabilizáló hatással, ha a bővítés első köréből csak a jelenleg legkevésbé felkészült két tagjelöltet (Bulgáriát és Romániát) hagynák ki.
     A magyar miniszterelnök szerint a mostanihoz hasonló fórumok többek között arra jók, hogy a tagjelöltek megpróbálják meggyőzni a tagországokat: tartsák magukat a bővítés ügyében elfoglalt hivatalos álláspontjukhoz.
     A Benelux-országok és a visegrádi csoport együttműködésének szorosabbá tétele már a 90-es évek elején felmerült, de akkor ez a folyamat nem tudott kibontakozni, s néhány találkozó után abba is maradt. Az EU soros elnökségét ellátó Belgium miniszterelnöke, Guy Verhofstadt idén márciusban tett budapesti látogatásakor javasolta a folyamat újjáélesztését, s kezdeményezése kedvező fogadtatásra talált a visegrádiak részéről.
     A mostani találkozóra egy héttel a belga elnökség fél évét záró laekeni EU-csúcs előtt kerül sor, amelynek egyik központi témája az uniós intézmények következő nagyobb szabású reformjainak előkészítése lesz. Az erről kiadandó laekeni nyilatkozat kezdettől fogva a belga elnökség szívügye volt, s ezzel összefüggésben fontos lehet tisztázni, mennyire esnek egybe a Benelux-országoknak és a visegrádiaknak az EU jövőjéről alkotott elképzelései.
     A magyarkormányfő szerint az Európai Bizottság idei stratégiai bővítési dokumentuma annak ellenére is kedvező Magyarország számára, hogy közvetve lehetségesnek minősíti akár tíz tagjelölt egyidejű csatlakozását is.
     A Benelux-országok és a visegrádi négyek szerdán Luxembourgban tartott csúcsértekezlete után Orbán Viktor megállapította, hogy a dokumentum a csatlakozási tárgyalások egyik alapelvét, a tagjelöltek egyéni érdemek szerinti elbírálását is megerősíti. A jövő hét végén tartandó laekeni EU-csúcs remélhetőleg az elemzésnek ezt a mozzanatát erősíti meg, s ezzel eloszlat minden félreértést - fűzte hozzá.

MTI

Vissza a kezdőlapra