Csángóföldi sirató
 Interjú Szilágyi Zsolt képviselővel az Erdélyi Napló 2001. dec. 18-i számából

– Szomorú hírek érkeznek újból Csángóföldről. Ön, aki a képviseletüket fölvállalta, mit mondhat a helyzetükről? – kérdeztük Szilágyi Zsolt parlamenti képviselőtől.

– Tovább folyik a megfélemlítésük. Egyértelmű, hogy tudatos akcióról van szó. A helyi szervek ugyanis már az erőszakszervezeteket is bevonják a megfélemlítésbe. Régi gyakorlat, de most nagyon is alkalmazzák, hogy azokat a csángókat, akik magánlakásokon magyarul tanítják a gyerekeket, behívják a rendőrségre és vallatják, illetve fenyegetik őket. Ez történt nemrég Klézsén, ahol a helybeli rendőr beidézett az őrsre több magyarul oktató tanárt, illetve a tanfolyamoknak otthont adó magánházak tulajdonosait. Igaz, három óra múlva közölte, hogy lefújták az akciót, könnyű azonban elképzelni, hogy egy ilyen kis falusi közösségben mit jelent, ha valaki idézést kap a rendőrségre azzal, hogy bűnügyi kivizsgálás kapcsán kéretik be.

– Úgy tudom, bizonyos bukaresti hatalmasságok megígérték: a csángók magyar oktatását nem akadályozzák. Miért nincs így?

– Függetlenül attól, hogy milyen ígéreteket kapunk Bukarestben miniszterektől vagy a parlament két házában milyen akciókat kezdeményezünk, a csángómagyarok megfélemlítése tovább tart. Sőt most már a magánlakásban is betiltotta a helyi hatóság – egészségügyi jóváhagyás hiányára hivatkozva – a délutáni magyarórákat. Egyébként Klézsén öt állami iskola van, s ezek közül csak egyetlen egynek van meg a tisztiorvosi engedélye. Harminchét szülő azt kérte az említett iskola vezetőségétől, hogy bocsássanak egy termet a rendelkezésükre, ahol magyarul taníthassák a gyerekeiket az önkéntes tanárok. Mindeddig nem kaptak választ. Ennek ellenére a csángó szülők kitartanak az anyanyelv oktatása mellett. Hangsúlyozom: még csak nem is a törvény által biztosított állami anyanyelvű oktatást, hanem csak az anyanyelv magánerős oktatását kérvényezik. Az állami szervek akciói éppen ellenük irányulnak, és megfélemlítéssel, pszichikai terrorral e kitartás megtörését célozzák. És azért erősödött napjainkban a helyi hatóságok fellépése, a román hatalom azért igyekszik nagyobb nyomás alatt tartani a csángókat, mert az Európa Tanács odafigyelését, törődését akarják ellensúlyozni. Közeleg a népszámlálás, és jól tudott az, hogy a csángókat eddig félrevezették a számlálóbiztosok, és valószínűnek tartom, hogy a román hatalom újból azt akarja papíron kimutatni: magyar csángók nincsenek, ezek román származásúak. Ugyanakkor közeleg a státustörvény életbe lépésének ideje, és azt is eleve meg akarják akadályozni, hogy a csángómagyarok élhessenek a magyar állam biztosította kedvezményekkel, előnyökkel.

– Régóta képviseli a csángókat, olykor csak egyedül. Mostanában azonban az erdélyi magyarok szövetségének berkeiben megjelentek a csángófelelősök. Jelenleg az RMDSZ-en belül miként áll ez a dolog?

– Úgy vélem, a csángóügyet nem szabadna kiszolgáltatni a szövetségen belül uralkodó egyébként rossz politikai hangulatnak. Persze örvendenék annak, ha ebbe a munkába más is beszállna, a csángók képviseletét fölvállalná. Az utóbbi napokat leszámítva eddig nem találtam ez iránt érdeklődőket, nemhogy cselekvésre kész politikusokat. A képviselőházi csángóbizottság megalakítását még az elmúlt törvényhozási ciklusban kezdeményeztem, eddig nagy csend fogadta. Meglehet, hogy ezután kerül erre sor, s szerintem itt szükség van minden jó szándékú, jóhiszemű politikusra. Mondom, az utóbbi napokban, hetekben több RMDSZ-politikus is támogatni kívánja a csángókat. Ha így lesz, annak csak örvendeni lehet.

– A kormánypárt illetékeseivel való tárgyalásokon az RMDSZ szorgalmazta a csángók problémáinak megoldását. Vár-e változást ennek hatásaként ezen a téren?

– Minden kérésünk után még keményebben léptek fel a moldvai magyarok ellen. Ez mindenképpen elgondolkodtató. Felkértük a Bákó megyei SZDP-képviselőt, hogy közvetítse a kormánypárt vezetőinek: a csángóügyben a minimális, amit elvárunk tolük, hogy ne üldözzék őket, és az említett iskolában szervezett keretek között oktathassák anyanyelvükre a gyerekeket. Erre semmilyen konkrét ígéretet nem kaptunk. Tehát még nagyon messze van a magyar csángók gondjainak megoldása.

Román Győző

Vissza a kezdőlapra